Arizona
Üdvözlégy Arizonában!
Hirdetés
Átértünk Arizonába, megálltunk az Indian City nevű helyen egy burritóra, mely nem volt ugyan annyira jó, mint Tucumcariban, de olcsó volt és gyors, márpedig ez volt most a fontos. Bent ránk szóltak, hogy tilos fotózni, úgyhogy csak az asztalt sikerült, pedig a bútorok, díszek is érdekesek voltak.
Nem sokkal később pedig megálltunk ismét egy kis emléket vásárolni, mármint akkor még nem terveztem, csak megálltunk fotózni, de végül vettünk a helyi kis boltban hűtőmágnest, kulcstartót és egy szép ereklyét magamnak, mely bekerült a vitrinembe.
Petrified National Park
Mivel több mint egyórás csak az út bent a parkon belül a megállók nélkül, így érdemes minél hamarabb bemenni. Viszonylag nagy sor volt előttünk, az autóból csak kártyával lehetett fizetni, úgy emlékszem autónként 25 dollár volt a belépő egy normál személyautóra.
Az első kilátópontnál megtanultam, hogy minél előrébb kell megállni, mert a mögöttem érkező autósok néha pofátlan módon beállnak mások autója mögé középen, és akkor nem tudsz addig továbbmenni, míg ők nem végeztek. Volt, aki mindenhol végig járatta az autót a légkondi miatt, a feleség kiszállt fotózni a férfi meg bent telefonozott. Ezért aztán megéri bemenni egy nemzeti parkba. Mindenesetre az 1962-ben alapított park megérte a pénzét. Először a Painted Desert színes dombjait láthatjuk, melyeket az erózió (szél, víz, földmozgás) hozott létre több száz millió év alatt, a kőzetekben található pigmentanyagok pedig a színezék bennük.
A régi 66-os útnak állít emléket ez az autóroncs, ugyanis a park megnyitása miatt ezt a szakaszt felszámolták, teljesen benőtte a régi utat a természet, már csak 1-1 villanyoszlop tanúsítja, hogy egykor ott ment az út.
Néhány helyen az őslakosok egykori írása, jelei is jelen voltak, ezek szintén a történelem egy kis darabkáját jelentik.
Ebbe a kis útvesztőbe csak akkor volt érdemes lemenni, ha legalább 1 liter vizet és 1 órát rászán az ember, úgyhogy mi kihagytuk a tikkasztó hőségben.
Az Agata híd (melyet alábetonoztak, hogy ne essen szét) és a múzeum pár érdekessége.
Az út második felében átérünk a Petrified Forestbe, tehát a megkövesedett erdőbe. A triász korszak, tehát kb. 220 millió évvel ezelőtt kezdődött el az a folyamat, mely a növényeket és állatokat konzerválta, a fák belsejében szépen látható milyen kőzetek keletkeztek. Lenyűgöző a kis múzeum is az út végén, melyből már úgy sétáltunk ki, hogy elkapott minket egy zivatar, de a GreenTree Innbe még odaértünk Holbrookban, ki is sütött a nap, nemhiába hívják a Nap Völgyének (Sun Valley). Másnap pedig ismét itt aludtunk, hogy láthassuk a Monument Valley-t, de ez már a következő rész egyik fő témája lesz. Köszönöm az eddigi dicséreteket, remélem a következő részben is velem tartotok júniusban.
