Töredezettség(mentesítés)
Megjegyzés: Ha nem végezted volna el az ideiglenes fájlok kigyomlálását, a töredezettségmentesítés előtt végezd el. A rendszerpartíció töredezett fájljainak nagy része törlődik ha eltávolítjuk az ideiglenes fájlokat.
Mi a gond a töredezettséggel?
Ha egy fájlt használni szeretnénk, azt előbb teljesen be kell olvasni. Ha az adott fájl töredezett, a töredékek beolvasása sokkal több időt igényel, mintha a fájl egyben volna. Várni kell a fejpozicionálásra, a tányérok pörgésére, stb. Ezért a fájlrendszerünket rendszeresen töredezettségmentesítenünk kell, hogy a gép gyorsaságát fenntartsuk.
Linux felhasználók (ext4 fájlrendszer)
Linuxra nincsen explicit töredezettségmentesítő, amit kézzel kéne elindítanunk/használnunk. A fájlrendszer jellegéből adódóan nem töredezik annyira, amire vigyáznunk kell, hogy legalább 15-20% szabad területet hagyjuk a partíción. Így a töredezés esélyét minimalizálhatjuk, ha pedig a rendszer töredezett, indítás során (és a háttérben) automatikusan nekiáll mentesíteni azt.
SSD tulajdonosok
A töredezettség az SSD-ken nem okoz lassulást, mivel az, amit a töredékek beolvasása előidéz (fejpozicionálásra és tányérforgásra várás) az SSD-knél irreleváns. Ezentúl pedig a töredezettségmentesítés (mivel nem jár javulással), elpocsékolt idő és áram. A legfontosabb viszont, hogy az SSD-k többsége már automatikusan mozgatja az adatokat, hogy a cellák egyenlő mértékben kopjanak (ez pedig együtt jár valamilyen szintű passzív töredezettségmentesítéssel), tehát (ha nem is kielégítően), de elvégzik a munkát maguktól is.
FONTOS! Az SSD-k érzékenyek az írásra, és a sok írástól előbb-utóbb elhasználódnak. Ezért az SSD-n található partíciók töredezettségmentesítését kerüljük!
Töredezettségmentesítés: az elmélet
A töredezettségmentesítés elve az, hogy a töredékeket fizikailag (a merevlemez felületén) átmozgatva egymás mellé tegyük, így gyorsítva a gépet. Ezért a töredezettségmentesítés egy hosszú folyamat. Általánosan a szükséges idő növekedése egyenesen arányos a töredezettség mértékével és fordítottan arányos a szabad területtel. A két véglet:
Egy teljesen üres, nem töredezett partíciót nagyon gyorsan tudunk töredezettségmentesíteni (nem is nagyon tudjuk, nincs mit).
Egy 100%-ig töltött, és ráadásul szilánkosra tört partíciót pedig nagyon lassan tudunk csak összeszedni (a véglet itt is a lehetetlen irányába billen).
Természetesen a gyors, nagy gyorsítótárral rendelkező merevlemez is javít ezen az arányon.
A szükséges idő elképzelését a saját konfigurációd ismeretében rád bízom, helyezd el a fent említett két abszurd véglet közé.
Töredezettségmentesítés: a művelet
Nagyon sok töredezettségmentesítő program létezik. Mindegyik program a Windows beépített rutinjait használja a fájlok átmozgatására, tehát lényegében ugyanazt csinálják. A lényeg a hogyan/mi alapján kérdésre irányul.
A különböző programok különböző algoritmusokat használnak a fájlok átmozgatására, pontosabban azt végzik el különbözően, hogy a fájl hova kerüljön a lemezen. Néhány program szereti a fájlokat előre mozgatni, vannak, amelyek a nagyokat a partíció végébe taszítják, stb.
Töredezettségmentesítés: a gyakorlat
Mint már említettem, sok program létezik, én a Defragglert használom, nekem mindig bevált, gyors és stabil. A programot a korábban ismertetett CCleanert fejlesztő cég, a Piriform készítette és készíti.
A program használata nagyon egyszerű, a kezelőfelület lényegre törő és hasznos. Legfelül kiválaszthatjuk a partíciót, majd alul kiválaszthatjuk, hogy csak elemezni, vagy elemezni és töredezettségmentesíteni akarunk. (Természetesen elemzés után is választható a mentesítés, így az elemzés riportját előbb megvizsgálhatjuk, értékelhetjük.) Lehetőség van a folyamat szüneteltetésére vagy teljes megszakítására is.
Létezik egy úgynevezett Gyors töredezettségmentesítés funkció. Ez bizonyos kritériumok alapján a szitán fennmaradó fájlokat töredezettségmentesíti, nem az egész partíciót (a beállítások finomhangolhatóak). Így lehetőségünk van például nagy (vagy éppen nagyon kicsi) fájlokat töredezettségmentesíteni. Az eredmény néha látványos, de nem teljes. Valamit valamiért... a rövidebb idő gyengébb eredményt kíván.
Alapbeállítás szerint a program az egész partíciót összeszedi (tehát nem csak a töredékeket mozgatja össze, hanem minden a partíció elejébe pakol be), így sikeres töredezettségmentesítés után a partíció eleje egy nagy kék blokká (folytonos, nem töredezett fájlok), az utána következő rész pedig egy nagy fehér blokká (szabad terület) válik.
A „Nagy fájlokat a partíció végébe” opció azonban bekapcsolható, ha szükségesnek érezzük. Ez akkor segít, ha például sok nagy fájl (filmek, ISO DVD-képek) találhatóak a partíción. A Steam által használt GCF archívumok esetében azonban semmit nem javít, azok minden frissítéskor szeretnek szépen megtöredezni.
Töredezett archívumok, akarom mondani Steam; és az adatbázisok
Sajnos a merevlemezünk nem csak egyes szinten tud töredezni. Vannak mélyebb szintek a tömörített archívumokon belül, amiket sajnos a partíció összeszedésével nem tudunk helyrehozni. Ilyenek péládul a Steam által használt (korábban említett) GCF tárolók. De ha adatbázisszerver fut a gépünkön, az adattáblák töredezettségére is figyelni kell (ez azonban nem szokott olyan vészes lenni).
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
