Nem horgászom, de ez nem jelenti azt, hogy nem szórakoztat a dolog.
Ül a pecás méla csendben, meredt szemmel lesi az úszót. Néha csalódottság, néha remény látszik az arcán.
Hoppá, megrezdül az úszó. Most kóstolgatja a hal a csalit. A pecás izmai görcsbe rándulnak, nyakán az erek kidagadnak. Ekkor egy aljas fráter kavicsot dob a vízbe, ami ugyan hullámokat gerjeszt, de az úszó megnyugszik.
Nem én követtem el, de láttam már ilyent.
Olyan is volt, hogy küszködött a pecás, húzott, eresztett, a fene se tudja hogy hívják a zsinór feszítését, engedését. Ha tudta, serényen csévélte fel a zsinórt, szemeiben lázas öröm, fanatikus hit. Végül kifogott egy mocskos bakancsot...
- o -
Volt pár olyan írásom kedvenc játszóteremen, amelyeket talán átültetek személyes blogomba. Ha nem küldtök el a csudába, akkor elképzelhető, hogy lesz folytatás.
