Barátosnöm hazaesvén erös gyomor tájéki impulzusokra hivatkozva szénhidrátbevitelt igényelt, ezért felmerült, hogy mivel épp üres volt a hütö ( na jó, nem is persze, hiszen idekint max elrágcsálhatjuk a kolbászkerítést is vészterhes idökben ), és fözési hangulat híján valamely gyorsétkezde felé vettük az irányt, egyébként is útba estek ügyintézés közben.
Választék a nagyobb franchise-ok közül a környéken a bohócos és a csirkés, illetve a pizzás jöhet még szóba, a voks a legelsöre érkezett. Nem vagyunk megszállott ´Mekisek, pontgyüjtönk sincs, de ott úgyis max a kilókat lehet gyüjteni, jellemzöen átlagosan havonta egyszer vesszük be valamely vendéglátóipari egységüket.

Péntek kora délután vagyunk, a parkolóba fordulva nem lep meg a telítettség, innen arra számítok, hogy a benti asztalszerzés is felér egy World War Z-vel, ezen gondolatmenetet töri meg az ajtón belépve tapasztaltak.

Azt már másik McDonald´s-ban is láttam - legalábbis idekint, nem tudom, hogy otthon is azóta bevezették-e ezt - ezt az újfajta módit, amit a pult fölött tábla méretü FullHD-ben tolnak az arcunkba, hogy itt most egy optimalizált ( ezáltal gyorsabb, gondolnám a néhány bitemmel ) kiszolgálási rendszer van ám, ámulsz-bámulsz, lássuk csak...
Apró adalék, hogy otthon "Ipari mérnökként" dolgoztam több évig, ami alatt autóipari beszállítónál gyártósoron a kézi szerelési müveletek optimalizálását, fejlesztését is végeztem, sztenderd munkautasítások készítése, egyéb nyalánkságok, szóval, ha valaki, akkor én tudom értékelni a "hatékonyságnövelést/optimalizálást".

Szóval a videón, bamba Hans odalép a pultban olyan vigyorral álló hölgyhöz, amilyen vigyort társaságban rettentö erös bélgáz-görcsök észlelésekor veszünk fel maximum. Biztosan az én pechem, hogy én a pultban állók közül még egynél sem láttam ezt a fajta mimikát, az zicher.
Hans még ki sem mondta az R-t a Sajtburger végén, látjuk, hogy a konyhában táncot járnak az alapanyagok, tökéletesre sütve serceg a természetesen 110% marhahúsból készült pogácsa, majd mire Hans épphogy levegöt vesz, hogy az eldöntendö Pommes méretröl nyilatkozzon, a Sajtbuci máris landol a tálcán. Hasonló lelkesedéssel szedi a kolléga a kolompárt a papírtasakba, és épp csak megkezdödik az üditöceremónia, mire a krumpli immár a helyén.
A 20 milliós kérdés ( cola-fanta-sprite ) közbeni vacillálás alatt potyognak a jégkockák a pohárba, a staff pedig rögtön elöad egy fénykorabeli Coronitás lépegetös performanszt az italaautomata elött, várva, hogy megszülessen A Döntés. Megvan, máris csobog a pohárba a nedü, majd újabb idöt nyernek az "Ittfogyasztod?/Nem, ott az asztalnál!" párbeszéddel, és Hansunk épp csak elkezd az Eurós bankjegyek között válogatni, mire a rendelés összeállt, fizetés, blokk, aminek a tetején ott a 187-es szám ( apám, ezt ennyiszer elpróbálták, mire így összejött?? ) és mire odasasszézik a kiadó pulthoz, a müszakvezetö elkapva ezt a vigyorgó kórságot nyújta át diadalittasan a menüt, feje fölött a monitoron pedig villog a 187-es hívószám. Nesze német precízitás.

Gyönyörü, de tényleg, mint egy megkomponált szonett, ha a marketingben dolgoznék valószínü csettintenék is, annyira pazarul elö van adva a ´renccer.

Amit ezzel szemben az ajtón belépve tapasztaltunk, az a következö. Kasszás néni nem, hogy mosolyogva, de egyenesen átkot szórva álldogál a kassza mögött, Ö már kipörgette a népet, kiadó szekció elött, pedig nagyjából 8 rendelés ( cirka 20 fö ) várakozik, felül a monitoron ugyanennyi szám villog szomorúan, a videóban látott öröm, és könnyedség azonnal szertefoszlani látszik.

Sebaj, legyünk optimisták, biztos mindeki Tripla Halapenos dupla BBQ BigMac-et rendelt, amit ugye idöigényes megcsinálni, jó lesz ez. A kasszás hölgy arckifejezése annyiban változik, hogy gyakorlatilag egy atomvillanás elött is állhatna, oda is passzolna, amit megkoronáz egy akkora ásítással, hogy egy tehetségesebb büvész nem, hogy egy galambot, de egy egész cirkuszt, közönséggel együtt ki tudna rántani belöle.
Ezzel megalapozza a hangulatot, szóval inkább nem zavarnám meg a csí-t, inkább megyünk az önkiszolgáló képernyöhöz. A menü nincs túlbonyolítva, vészhelyzeti tápnak tökéletesen megteszi két Sajtburger menü ( plusz az ugye amúgy sem túl bonyolult szendvics, relatíve alacsony szintidövel abszolválható az "összeszerelés" ), megkapjuk a blokkot, és csatlakozunk a többiekhez, akiknem száma ez idö alatt sem csökkent túlzottan. Itt már világos, hogy a videón odafent mutatott "látványkonyha" a valóságban nem müködik, biztos új a rendszer, még ki kell forrja magát, egyébként, végülis is csak akkor megy az ember gyorsétterembe, ha éhes, szóval mit tesz némi várakozás, persze.

A káosz teljes, bár a konyha igazából hozza a szintet, ugyanis a közös "gyüjtöben" halomban állnak a szendvicsek, amik valóban a rendelés leadása környékén elkészültek, azonban a kiadó pult mögött esetlenül egymásba akadó lányok-fiúk nem tudnak úrrá lenni a Krumpli-üccsi kezelésen, és így borul az egész.
Nagy itt a córesz, amit mi sem mutat jobban, mint, hogy 3 különbözö színü inges is van, az alkalmazottak mellett a müszakvezetö, de még a Fönökurat is feltolták a csatársorba, hátha lesz valami.

Valami lett, méghozzá várakozás, pechjükre le is mértem ( szakmai ártalom, höhhö ), a blokk nyomtatásától kezdve 26 percet vártunk arra, hogy két nyomorult sajtburgert, két közepes krumplit, és két üditöt sikerüljön abszolválniuk, nem tudom, hogy aki valami szezonális szendvicset rendel, azt vajon még aznap kiszolgálják-e, vagy csak másnap reggelire tudja megenni.

Természetesen a monitoron a videóval váltakozva az " Elégedett a szervízzel? Mondja el véleményét! " képernyö világít, szóval hamarosan egy hasonló vidám levélben feléjük is megemlékezem a szakszerüen kidolgozott, és bevezetett új rendszer hatékonyságáról..

Legközelebb azt hiszem inkább rendelünk valamit házhozszállítással.