Nézegettem az alábbi képet, nagyon megérintett. A következők fogalmazódtak meg bennem:
Nő, ki harcolsz a hazáért,
Én tisztellek téged!
Nő, kinek finom keze a fegyver hideg csövéhez ér,
Én áldalak téged.
Nő, kinek méz ajkai most csatadalt harsognak,
Én imádlak téged.
Nő, aki nem félsz, vakmerőn nézel, és megveted az ellenséget,
Én szeretlek téged!
Nő, aki szembe mersz szálni száz hallálal, a félelem száz arcával,
Én csodállak téged!
Nő, ki meghaltál talán, jeltelen sírba hullt véred,
Én esküszöm, fogadom, hogy zászlónk nem esett véled!
Ima az '56-os magyar nők emlékére!