Egyetlen arcot ismerek csak Keszthelyen, nem is lett volna kerek a tegnapi kirándulás ott ha nem botlok pont őbelé. Bőszen kerestem a megfelelő helyet egy jó kis víztükör csillogásos - ellenfényes kép készítéséhez, amikor megszólalt mögöttem, hogy "Ja, jó objektívvel könnyű fényképezni" - ami önmagában ugye nem igaz, de üdvözlő szövegnek pont jó, másrészt meg remélem hogy jó is, mert tőle vettem négy napja.
Végre megint két olyan talákozót sikerült lebonyolítanom, ahol a környék is érdekelt. Voltam már Keszthelyen, de csak osztálykirándulós-kastélynézős jelleggel, jóformán a partra sem mentünk le, igaz az egész Balaton nyugati csücske amolyan fehér folt nekem, Szigligettől Balatonberényig - egy pár évvel ezelőtti bringatúrát kivéve - szinte semmit nem láttam a területből, jól esett az ismétlés. Az igazi az lenne, ha a Keszthelyi-hegységet is bebarangolhatnám, no de hagyni kell valamit a következő alkalomra is, nem? A Balatonban egyébként sosem a tavat magát találtam vonzónak, hanem az őt körbeölelő tájat. Ezen belül Balatonfüred és Tihany a kedvencem, lehet mászni bőven, és a Panoráma is tökéletes több csúcsról is. Badacsony ebből a szempontból már kissé mostohagyerek, nagy csalódás volt hogy a kilátót a tetején nem a legmagasabb pontra építették, igaz olyan idétlen a hegytető (kb ez is a baj: tető, és nem csúcs), hogy egyszerűen nem is lehet normálisan elhelyezni. Vagy 50-60 méter magas építmény kellene, de az elég tájidegen, meg túl drága is lenne.
A déli part már kevésbé mozgalmas, de azért Balatonföldvár környéke is a szívembe lopta magát, lehet ott is kirándulni, csak ügyesen kell megválasztani az irányt. A szép látvány a partról pont az északi oldal változatossága miatt garantált, ráadásul a nap is hátulról süt, egye fene hát a relatíve sík partvonalat.
Az igazi egy nyugis, 2-3 napos tó körüli bringatúra lenne ismét. Igen, körbe lehet tekerni egy nap alatt is, de minek? Sportteljesítménynek remek, de ehhez azért elég nyomorult tud lenni az utak minősége itt-ott, akkor meg már sokkal jobb, ha nézelődni is lehet közben.
Hazafelé menet igazán jó arc volt a két jegyvizsgáló csaj. Nem volt kimondottan kerékpárszállító kocsi (ja igen, bicajjal voltam) a vonaton, így az utolsó peronra helyeztem el a járgányt, ahol ugye ajtók is vannak. Annál a megállónál pedig, ahol pont a problémás oldalon volt a felszállás, odébb szaladt egy ajtóval, és kinyitva már kiabált is az utasoknak, hogy nála szálljanak fel... jól esett, hálás voltam, de nem járja hogy miattam többen is szívjanak, ezért a következő megálló után már odafigyeltem hogy mikor melyik oldalra kell áttetriszeznem a kerékpárt.

Győr-Komárom és vissza: 2x37km (1490ft)
Győr-Vonyarcvashegy és vissza: 2x147km (5660ft)