2019. augusztus 25., vasárnap

Gyorskeresés

Retro zsebtitkárnők és a táblázatkezelés - miniteszt

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Androidos telefonomon kénytelen vagyok már táblázatkezelőt is használni. Nagyon fura élmény, nehezen szokok hozzá - így ment ez 20 éve, a palmtopok uralkodása idején is?

Jobb alsó sarokban az egyik elkövető

Versenyzőink, a menedzserkalkulátorok és palmtopok:
- Casio SF-9350 + ES-630 táblázatkezelő kártya
- Casio SF-R20
- (Casio BN-20? Meglátjuk)
- Sharp ZR-5800
- HP 95LX
- HP 200LX
- Psion Series 3a
- Psion Series 3mx (normál és visszavett, 3a-ekvivalens sebességen is)
A kontrollcsoport:
- THL W8 teló, 4 x 1.2 GHz
- Core 2 Quad (Intel Q8200) alapú PC alapórajelen, azaz 4 x 2.33 GHz-en.
A tesztelésekhez 6 tizedesjegyű véletlen számokkal teli táblázatot generáltam az egyes eszközök várható képességéhez igazított, különböző méretekben, 500-7200 cella között. A képernyőn látható tartományból kimozgattam egy kivételével az összes aktív cellát (ezzel valamennyire kiküszöbölve, hogy a képernyő újrarajzolása is időt emésszen fel), majd kiadtam az "újraszámítás" parancsot, és ennek a lefutási idejét igyekeztem mérni.

Casio SF-9350 + ES-630 kombó:

Kijelző:
80x22mm, monokróm 191x47 pixeles (32 karakter 6 sorban). Pixelméret: 0.42mm x 0.47mm (ejnye, nem négyzetes, kissé magasabbra nyújtott), ppi-érték a mai generációnak: átlagosan 57.
A hatalmas pixelméretből adódik, hogy lehetetlen kézben túl messzire tartani ahhoz hogy bármi is olvashatatlanul kicsi legyen rajta, a kontraszt is megfelelő.

Általános:
A gép mérete alapvetően egy 5"-os tapitelefonéval egyezik meg, csak épp kétszer vastagabb annál.
Gépelni elég jó rajta a kategóriához képest, de fontos dolgok működnek teljesen másképp: hiányzik a "backspace" gomb, a "shift+billentyű" együttes lenyomásának lehetősége, és a kurzormozgatók is fura helyen vannak.
A táblázatkezelőt a "Card" gomb megnyomásával indíthatjuk (ugyebár mivel a bővítőkártyán kapott helyet). A kezdőképernyőt akár a CR2032-es elemek lemerüléséig is bámulhatjuk, ugyanis nem írja ki hogy "press any key to continue", márpedig ezt kellene tennünk.

A Lotus 1-2-3 kompatibilis táblázatkezelő:
Ha megtaláltuk az "any" gombot, a kezdőképernyő használata - fájl megnyitás, új létrehozása, help, stb - után kezdődhetne is a móka. De nem kezdődik, mert kiderül, hogy 32x6 karakteren nagyon nem vicces táblázatot kezelni. A oszlop- és a sorcímke azonnal elvesz egy-egy oszlopnyi/sornyi helyet, máris csak 5 sorunk van, egészen a funkciógombok használatáig, amikor is egy újabb 16% vész el az amúgy is kicsi területből. Jó, a címkék kilőhetők, de azért nem rossz ám látni hogy mégis hol tartunk a táblázaton belül. A 32 karakter szélesség pedig a telefonkönyv, naptár, memo és más funkciók esetében elég lehet, sőt ki merem jelenteni elég is, de táblázatkezelőben például adatbázis jellegű nyilvántartásra zavaróan szűk, ott ugye jellemzően egymással nagyon is összefüggő, számos adatot kellene párhuzamosan áttekinteni.
Hagyományos táblázatos feladatokra azonban (amortizáció, kiadás-nyilvántartás, megtérülési számítások, ilyenek) teljesen használható, itt a funkcionalitásé a főszerep.
A kijelölés folyamata fordított: másolásnál először ki kell választani egy funkciót, jelen esetben azt, hogy itt most copyzás lesz kérem, majd utána kell kijelölni a kérdéses területet. Ha jól számoltam 56 függvényt tud beépítve, ami irtó kevésnek hangzik, de nem nagyon volt amit ne tudtam volna így is megoldani vele. Grafikont például nem rajzol, de ekkora felbontásban elég égő is lenne a végeredmény.
A sebesség elég visszafogott. A proci és a szerény képfrissítés egymást lassítják, türelem kell a használatához.

A random-teszt eredménye:
500 cella 7,2 másodpercig tartott neki, 2000 pedig 27 másodpercébe került. Ezzel a mérettel egyébként közel is kerültünk a kártya 64KB-os kapacitásához.

Mottó: ne azt nézd, hogyan, hanem azt, hogy egyáltalán lehet!

Ez nem a táblázatkezelő kezdőképernyője, ez csak sima önarckép

Casio SF-R20:

Kijelző:
105x35mm, monokróm 239x80 pixeles (40 karakter 10 sorban). Pixelméret: 0.44mm - végre négyzetes, ppi-értéke 58.
Az olvashatóság szintén rendben van, a kontraszt kielégítő, viszont ennek állítása egy kis oldalsó görgővel történik, könnyű akaratlanul is szélső helyzetbe vágni.

Általános:
Elég nagydarab, 18x9,5cm alapterületű, cserébe több gomb van rajta, azok is kissé szellősebben. Végre van "backspace", a kurzorgombok is kissé közelebb kerültek a képzeletbeli ideálishoz, az "entert"-t helyettesítő viszont kevésbé reflexszerű helyet kapott, a "space" jobb oldalán. Összességében azért kényelmes a billentyűzet.
A táblázatkezelő indítása dedikált gombbal történik. Egyszer megnyomva a belső memóriához férünk hozzá, újabb megnyomásra pedig az esetlegesen behelyezett RAM kártyáéhoz (ez más, adattárolás jellegű funkciók esetében is így működik). A kezdőképernyő jóval informatívabb.

A Lotus 1-2-3 kompatibilis táblázatkezelő:
Ekkora méretben már mindjárt más, persze még nem az igazi, de egy kis méretnövekedés máris a hasznos terület duplázódását hozta el. Ráadásul a képernyőgörgetés sebessége is javult, érzésre kétszer-háromszor gyorsabb a kistesónál.
Itt már 63 matematikai függvény van, a kezelés hasonlóan nehézkes de tanulható, grafikonrajzolás még mindig nincs - pedig talán már lenne létjogosultsága.
Érdekes visszalépés az ES-630 kártyához képest, hogy a fájlméret nagyjából 32KB körül van limitálva. Nem könnyű ezt elérni ilyen eszközön, de ha mégis, akkor - emlékeztetőül: a készülék úgy 208KB fölött rendelkezik, szóval hatalmas táblázatból nem sokat bír - már nagyon zavaró.

A random-teszt eredménye:
500 cella újraszámolása 7 másodpercig tartott, ellenőriztem párszor, valóban leheletnyivel gyorsabb az előző gépnél. 2000 cellás táblát el sem tudott tárolni, ennek úgy a kétharmadánál sikerült belefutni a tapasztalt terjedelmi korlátba.

Sharp ZR-5800:

Kijelző:
Kb. 100x65mm, érintésérzékeny, monokróm 320x240 pixeles, már megint nem négyzet alakúak a pixelek: 0.31mm x 0.27mm, ppi-értéke átlagosan 87. Javulunk! Kár, hogy az olvashatóság nem. A zöldes háttér sötétebb lett, ami a kontrasztot kicsit lerontotta, valamint egy ilyen felbontásnak már jót tenne a szürkeárnyalatok megjelenítése, de nem. Zöld háttérvilágítás viszont van, igaz elég harmatos, éjjel a kollégiumi szobában senkit nem fog felébreszteni a fénye, téged is beleértve.

Általános:
Ő is szépen fejlett, a tömege 390 gramm, jóval kevesebb gombja van az SF-R20-hoz képest hasonló területen, komoly méretű ujjak kellenek a félrenyomáshoz. Elég jó helyen van minden, igen kényelmes a billentyűzet.
A táblázatkezelő indítása dedikált érintőgombbal történik a képernyőn.

A táblázatkezelő:
Élmény lehetne a kezelése, elegendő információ képes megjelenni rajta, ésszerű funkciók kaptak önálló kis felületet (például a "fullscreen", a "zoom"), vagy 70 matematikai függvény áll rendelkezésre, tartomány kijelölése álomszerű, a menü rendben van.

A random-teszt eredménye:
De nem élmény, mert elég lassú a batár; egy 13KB-os táblázat megnyitásával kábé ugyanannyi másodpercig is bajlódott, az újraszámítós tesztet nem tudtam elvégezni mert az újraszámítás parancsra nem reagált. De nem is kellett, már a képernyőgörgetés is kínkeservesen ment neki. Grafikont már tud rajzolni legalább, négyfélét is, és hála a pixelek idióta oldalarányának, a kördiagram igazából ellipszisdiagram. Mit szerettem én ezen annyira?
Ja, nyilván a "Zonopoly" játékot, amit valószínűleg soha nem is találok már meg rá, a Google is elég hülyén néz rám vissza amikor rákérdezek nála.

Nézd csak, tényleg rajzol (majdnem) kör diagramot

Pedig amúgy elég sok infó elfér a kijelzőn

Akkoriban ennyi kommunikációs lehetőség elég vonzó volt

Na kicsit álmos vagyok, a pizza is jön, meg fény sincs már túl sok (vakufényben nem mutatnak jól ezek a vacak kijelzők, márpedig képeket akarok), holnap folytatom, csövi.

Hozzászólások

(#1) petipetya


petipetya
(nagyúr)
LOGOUT blog

Köszi, eddig érdekes volt. :C Remélem, hogy a végén a mostani telódról is lesz egy pár soros leírás (melyik alkalmazást használod táblázatkezelésre stb.).

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2019 PROHARDVER Informatikai Kft.