Szerintem az írás, mint minden művészi ág, kemény "munka", főleg ha az ember olyan, mint én .

Vannak olyan napok , amikor egyszerűen nem megy. Igazi kínszenvedés minden egyes szót papírra/monitorra vetni. A szavak szinte elrejtőznek az agyam egy rejtett zugába, mélyre ássák magukat, hogy még a legkeményebb munkával se lehessen előkaparni őket meleg vackukból. Szó szerint izzadok a "munka" alatt, pedig azért kezdtem el mert szórakoztatott. Ilyenkor cseppet sem szórakoztató. Az idő repül, de néhány óra alatt azt veszem észre, hogy alig egy oldal született meg, ami olyan silány, hogy azonnal ki is lehet dobni. Régen mindig ezt tettem, kidobtam munkám szerény gyümölcsét, örök feledésbe ítéltem. aztán egyszer elfelejtettem. Azóta azokat is meghagyom, legyenek akármennyire minőségen aluliak, mert egy későbbi pillanatban, még felhasználhatom őket(amikor átestek egy kiadós átfogalmazáson, javításon). Hupszi elkalandoztam.

Most is ilyen időszakomat élem. Szándékosan mondok időszakot, mert van úgy, hogy egy hétig is eltart. Regényem 5. fejezeténél tartok(javításban) és ilyenkor igazán elgondolkodok azon, hogy abbahagyom, persze ezt nem teszem meg soha, sajnálnám az eddig belefektetett munkát, időt. Nem tehetek mást mint várom, amíg ez a "leblokkolós" időszak elmúlik, és a szavak újra előbújnak.

Hogy miért is írom ki magamból? Mert egyvalaki olyat talált mondani...(egy olyan valaki, aki csak bekapcsolódott egy beszélgetésbe, úgy, hogy szinte azt se tudta, miről folyik az eszmecsere)
"Minek kell állandóan sajnáltatni magad...írd le ami az eszedbe jut, és ennyi..." Ja, gondolja ő. Csak hogy ezzel még nincs megoldva semmi, ha az ember minőségi munkát akart alkotni. Sokat szoktam nevetni azon, amikor bemutatnak egy ilyet, hogy egy elefánt festett egy "művészi" képet....könyörgöm... ez minden csak nem művészi. Otthon én is húzok egy-két vonalat, majd ráfogom, hogy a kutyám festette....mekkora sztár lesz istenem (fáj az emberi hülyeség )

Nem tehetek mást, mint azt mondom az ilyen embereknek: "Na próbáld ki! Mutasd meg néhány embernek, hogy döntsék el mennyire jó az írásod, vagy rajzod....vagy akármid amit összecsapsz. Ha jó lesz az általános vélemény elismerem igazad van, ha nem meg húzz a picsába és ne szólj bele ." És miután ezt közöltem vele, folytatom a regényem tökéletesítését, mert én akkor sem adom fel, ha ilyen mindent-tudó emberek megmondják nekem a tutit.