Régen volt egy "Now that's what I call music" c. válogatásalbum-sorozat, melynek a címét így lehetne magyarra fordítani. Soha egyetlen olyan szám sem volt az albumon, amire én ki mertem volna jelenteni a fenti mondatot. Az itt következők viszont egytől egyig azok a darabok, amiket én Zenének nevezek. Nem vagyok egy lázadó fajta, ezért csak kevés stílust és előadót szeretek, de azokat nagyon

Klasszikus:

Mozart - Requiem - Dies Irae
Mozart - Requiem - Confutatis
Mozart - Requiem - Domine Jesu

A Requiem ezen tételeiben valami elképesztő erő van.
Csakúgy, mint Dvořák zenéjében:

Antonín Dvořák - Novosvětská - 3. tétel
Antonín Dvořák - Novosvětská - 4. tétel
Igazi powersongok számomra.

Ezen mesterek műveit nehéz megközelíteni is, nem hogy felülmúlni, de azért jócskán akad próbálkozó.
Mint pl a cseh rockénekes, Daniel Landa, aki a Requiemet "rockosította":
Daniel Landa - Rockquiem - Dies Irae
Daniel Landa - Rockquiem - Confutatis
Daniel Landa - Rockquiem - Domine Jesu

Nagy kedvencem egy amatőr zenész ismerősöm (már amennyiben amatőrnek lehet nevezni) Mozart 40. szimfóniájának feldolgozása, de ezt engedély híján nem publikálnám
Népszerű dolog klasszikusokat gitáron játszani, és ha híres emberek teszik ezt, még népszerűbb lesz. Két kedvenc példám:

Joe Satriani vagy Patrick Rondat / Vivaldi - Négy évszak - Nyár, 3. tétel
Steve Vai / Beethoven - 5. szimfónia

Vagy fordítva: a feldolgozás híressé tehet, ahogyan azt Johann Pachelbel Kánonja tette azt az ismeretlen tajvani gitáros Jerry Changgal, aki jerryc-ként játszotta el a Kánont gitáron, és ma a Youtube egyik legnézettebb videója (a cikk írásakor 68,300,323 lekérés)

JerryC / Johann Pachelbel - Canon Rock

Visszatérve Mr. Vai-ra, őt nem csak ezért szeretjük, hanem a másik kategóriámban nyújtott szerepéért, mert bizony elérkeztünk ide:

Rock / Metál

Steve Vai - For the Love of God
Plusz még azért is szeretem ezt az úriembert, mert ő volt az, aki elindította útján azt a zenészt, aki számomra maga a Mindenható a zenében: Devin Townsend-et.
Hadd meséljek egy keveset róla: Devin Garrett Townsend Kanada szülötte, zenéje a hard rock és a progresszív metál keveréke, de néha olyan messzire megy mindentől, hogy az már beazonosíthatatlan. 1997-ben mentális bipoláris zavart állapítottak meg nála, ez egy olyan betegség, ami a beteget minden indok nélküli szélsőséges hangulatváltozásra készteti, mely a felhők közt járó jókedvtől a depresszióig terjed. Devin Townsend zenéjében annyira élesen elválik ez a két hangulat, hogy egy időben egyszerre két zenekart is működtetett: a Devin Townsend Band volt a nyugis, a Strapping Young Lad pedig a nagyon zúzós, nagyon metál. Én előbbit zenét preferálom inkább, így a kedvenceim is ezek közül kerülnek ki:

Devin Townsend - Accelerated Evolution - Storm
Devin Townsend - Accelerated Evolution - Slow Me Down
Devin Townsend - Accelerated Evolution - Traveller
Devin Townsend - Synchestra - Pixillate
Devin Townsend - Synchestra - Sunshine and Happiness
Devin Townsend - Ki - Trainfire
Devin Townsend - Addicted - Bend it like Bender
Elnézést ezért az áradatért, de legszívesebben az egész életművét belinkelném ide.

"Ugyorgyunk", de azért ne nagyot...
Még mindig progmetál, de már másik istenség, nem tudom eldönteni, hogy kisebb-e az előzőnél.
Arjen Anthony Lucassen holland zenész, két dologról híres: szinte bármilyen hangszeren képes zenélni, és ő az egyedüli tagja zenekarának az Ayreon-nak, mely albumai elkészítése idejére viszont világsztárokat képes megnyerni, akik szinte megtiszteltetésnek érzik, hogy közreműködhetnek 1-1 Ayreon albumban.
Az albumok egytől egyig "koncepcióalbumok", ami azt jelenti, hogy az egyes számok összetartoznak, és együtt egy történetet mesélnek el.
Kedvencem a Human Equation c. album. Ez egy ember (Én) 20 napi kómája alatt történteket mondja el. Az albumon 20 szám található, ezek a 20, kómában töltött napnak felelnek meg. Én ezalatt a 20 nap alatt a saját fejébe van bezárva, és megelevenedett érzelmeivel találkozik, akik megváltoztatják addigi életét, gondolkodását. (Igen, ez a Wikipédiáról van, mégsem plágium, mert azt a cikket én írtam )

Ayreon - The Human Equation - Day Three: Pain
Ayreon - The Human Equation - Day Eight: School
Ayreon - The Human Equation - Day Eleven: Love (ezt a számot különösen kiemelném)
Ayreon - The Human Equation - Day Sixteen: Loser

A következő csapatot egyszerűen kifelejtettem, nem tudom, hogy történhetett, szánom, bánom, de kimaradtak, most pótolom
Tényleg nem tudom, hogy hogy maradhatott ki az a banda, amely az egyik legnagyobb hatású albumot adta ki, amit valaha hallgattam. Istenről, az emberről, a létezésről, annak értelméről és még 1000 dologról szól, ez pedig nem más, mint a Pain of Salvation BE című albuma. Nem tudom hányszor hallottam már, de még most is ad újat. Pedig először nem tetszett. Egyáltalán nem, de pár hallgatás után egyre jobban tetszett, ma pedig alapmű.

Pain of Salvation - BE - Pluvius Aestivus
Pain of Salvation - BE - Iter Impius
Pain of Salvation - BE - Martius/Nauticus II
A klipek a lemezhez kapott DVD-ről vannak, egy mesterien megkomponált koncert. Imádom!

Lépkedjünk tovább egyet. Épp csak egyet, mert a következő nagy kedvenctől ki tudok emelni egyetlen számot. Trent Reznor neve ismerősen csenghet, ha azonban nem ugrik be, hogy ki is ez az úr, akkor elárulom: a Nine Inch Nails frontembere. Főleg az utolsó két albuma óta nagyon szimpatikus, ezeket ugyanis torrenten is terjeszti, természetesen ingyenesen. Ide szintén nagyon sok számot linkelhetnék, de nem teszem, mert tényleg sok lenne

Nine Inch Nails - Halo 15 - We're in this together

Most nagyot ugrunk. El a hőn szeretett progresszív metáltól, de azért a gitártól nem válunk meg, sőt, egyik régebbi hősünktől sem. Következő kategóriám:

Soundtrack

Mivel is lehetne kezdeni, ha nem a játékok egyik ősapjával, a Doommal...
Volt egy projekt, melynek keretén belül a Doom 1 pályáinak zenéit feldolgozták, majd ingyen elérhetővé tették (innen tölthető, akit érdekel)

Doom Remix Project - The Dark Side of Phobos - E1M1 (Hangarmageddon) (de a Metallica is jól nyomja)
Chris Vrenna - Doom 3 - Main Theme (ő a NIN dobosa volt korábban)

Ha valaki, hát Jeremy Soule ért a játékzenéléshez. Neki köszönhetjük a Supreme Commander, az Icewind Dale, vagy pl az Elder Scrolls utóbbi részeinek zenéit.

Jeremy Soule - The Elder Scrolls III - Morrowind - Nerevar Rising
Jeremy Soule - The Elder Scrolls IV - Oblivion - Reign of the Septims

A kategória végére hagytam a meglepetés vendégemet, aki előfordult már itt párszor, de játékzenében is nagyot alakított, így még egy ok, hogy szeressem:
Steve Vai - Halo 2 - Halo Theme Mjolnir Mix

SID Metál

Mégsincs vége, mert majdnem lefelejtettem legutóbbi kedvenceimet, akiknek a zenéjét rövid időn belül annyira megszerettem, hogy hónapokig csak velük volt tele az iPodom.
A Machinae Supremacy egy svéd banda, zenéjüket SID metálnak nevezik. S hogy miért? Mert a hagyományos rockbanda-felszerelésen kívül (dob, gitár, ének) egy egészen különleges hangszerrel is rendelkeznek, ez pedig nem más, mint a SidStation. Ez a furcsa és igen ritka doboz a MOS Technology féle SID chip köré épül, ami egy programozható hangchip, korához képest nagyon fejlett, egyébként minden Commodore 64-ben megtalálható egy. Összesen 300 darab SidStation létezik, tekintve, hogy a SID-et már vagy 20 éve nem gyártják, így meg azért nehéz sorozatgyártani valamit
Az együttes nagyon sok számában épít arra a 8 bites prüttyögésre, amit ez a cucc ki tud adni magából, és el kell ismernem: nagyon jól csinálják.
Zenéjük nagy része szabadon tölthető a weboldalukról (akár FLAC-ben is!), illetve buzdítanak a P2P terjesztésre is, de azzal a feltétellel, hogy seedeled is a zenét

Machinae Supremacy - Webography - The Great Gianna Sisters (igen, ez is játékzene)
Machinae Supremacy - Jets 'n Guns OST - Death from Above
Machinae Supremacy - Webography - Sidstyler
Machinae Supremacy - Overworld - Gimme more
Machinae Supremacy - Overworld - Need For Steve
Machinae Supremacy - Deus Ex Machinae - Insidious

Hosszabb lett ez a bejegyzés, mint azt elsőre gondoltam volna, de azért remélem nem untattam senkit a zenéimmel. Hallgassátok élvezettel őket!