OK, szóval azt hiszem, hogy a BHP Billitonos bejegyzésemmel nem azt a hatást értem el, amire számítottam. Írásomból talán úgy tűnhet egyeseknek, mintha ez az egész részvényesdi egy pofonegyszerű dolog lenne, kiszámolom ezt, kivonom azt, berajzolom ide ezt a vonalat, és itt eladom, ott veszek, stb. és a végén gazdag leszek. Ha ez így lenne, akkor mindenki ezt csinálná és meggazdagodna. Ez olyan, mint a fogyás. Ha nem kéne diétázni és edzeni a fogyáshoz, hanem elég lenne bekapni egy tablettát, vagy felvenni a Chi-mittoménmilyen fülbevalót, felrakni a derekadra a rezgő izzasztóövet, és lefogynál, akkor nem lennének kövér emberek. Érdekes, nem? Vannak kövér emberek. Meg kell küzdeni a dolgokért.

A helyzet az, hogy élesben a kereskedés teljesen másként működik. Amikor a pénzed sorsáról döntesz már közbeszólnak az emberi tényezők, vagy minek lehetne ezt nevezni. Túl mohó vagy és nem adod el a részvényt, mert az jár a fejedben, hogy még nincs vége az emelkedésnek. Vagy esik a részvény, de mégsem adod el, mert abban bízol, hogy vissza fog emelkedni. Kiszámoltál mindent, de félsz venni, mert mi van ha mégsem jön be? Félsz, hogy elveszik minden pénzed, ezért totálisan rossz döntéseket hozol.

Ezért kell felállítani magunknak egy szabályrendszert, aminek a betartásával nagyban növelhetjük esélyeinket legalább arra vonatkozóan, hogy ne veszítsük el az összes pénzünket. Ezért írtam össze jópár szabályt kettővel ezelőtti logout-címlapos bejegyzésemben. Ezek közül az egyik legfontosabb a stoploss betartása. A stop-loss mint neve mutatja a veszteségek megállítására szolgál.

Gondolj bele, kiszámolsz mindent, látod a grafikonon az alakzatokat, minden f@sza, úgy döntesz, hogy veszel. Az első lépést megtetted a nyereséges kereskedés felé, mert már nem vaktában adsz/veszel. De mit ad Isten, a számításod nem jön be. Vettél, de a részvény ára esik tovább. Ilyenkor az ember több dolgot tehet, de csak egy megoldás a jó.

Valaki arra gondol, hogy "majd úgyis visszaemelkedik" és ezt mondogatja magában egészen addig, amíg már 20%-os vesztésre áll, ekkor kitör rajta a pánik és eladja a részvényt. Még rosszabb, ha továbbra sem adja el, mert még mindig bízik az emelkedésben. -40%-nál már oda sem mer nézni, amikor eladja a részvényeket. Természetesen ekkor fordul meg a trend és elkezd emelkedni az ár. Az emberek többsége ezt csinálja.

Más viszont stoplosst használ: ha a számításom nem jött be, és az árfolyam esni kezd, akkor egyszerűen eladom a részvényeket. Ezt lehet egyszerre, vagy lépcsőzetesen (mondjuk 2% esés után eladom a részvényeim 50%-át, 5% esés után pedig a maradékot) vagy bárhogy, de a lényeg, hogy kell lennie egy ilyen szabályrendszernek, amit betartunk, mert csak így tudjuk megőrizni a pénzünket.

A szabályok betartásához viszont a kereskedés során ki kell iktatnunk magunkból minden érzést, lényegében gép módjára kell kereskednünk, csak így lehetünk nyereségesek.

Szóval, aki a BHP Billitonos bejegyzésem után azt hitte, hogy ez pofonegyszerű, azt ki kell ábrándítanom, mert sajnos nem az.