Saját példány vagy találtad valahol?

Mindig is szerettem az árnyékolásos domborzatábrázolást, szép plasztikus, de hibája, hogy nem mérhető. A másik ami kérdéseket vett fel, hogy mi alapján gyűjthették (vagy inkább, hogyan) az adatokat, illetve azok pontossága mennyire lehetett mérvadó akkoriban. Persze tökéletes nem lehet, biztos vagyok benne, hogy jócskán generalizálva van a felületábrázolás

Ezt meg csak érdekességként: Ami még feltűnik, hogy a II. katonai felmérés az alapja. Ehhez pedig a cassini vetületet és szelvényezést választották. Ennek oka az volt, hogy az egész birodalom egyben ábrázolható legyen. De a szelvényezésnél a vetület...stb pontatlansága miatt a legtöbb helyen torzulás volt, nem illeszkedtek pontosan a szelvények, ezért sokan ezt a felmérést is vetület nélkülinek tekintik.

+1, Buda és Pest 1873-ban egyesül

[ Szerkesztve ]

Nem vagyok szaki.

A Magyar Földrajzi Múzeumban lóg egy nagyítása a falon - talán molinóra nyomtatva. Szeretnék egy másolt példányt belőle, mert elképesztően hatásos. Megdöbbentő a szabályzások előtt víz alá kerülő területek méretével így szembesülni. Kicsit átírja a fejemben a magyar történelmet. Halászat, madarászat, révészek, bújdosók, betyárvilág, hódítások, hadi stratégiák, csapatmozgások, lápi emberek, csónakosok, varsások életmódja, túlélőképessége, tudása, stb. Ezek a szavak jutnak eszembe. Bőség. (Szúnyogfelhők.)

A képet a wikipédiáról linkeltem, de akad egy 1979-es gyűrött reprint a jofogason. Arany áron.

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Évszámok:

(katt)

[ Szerkesztve ]

https://logout.hu/tema/re_gerincserv_muteti_kezelese/keres.php?suser=Eastman ⮞ Műtét nélkül is lehet megoldás...

Sőt, ennél sokkalta nagyobb területeket uralt a természet és nem csak vizenyős, öntési területek hanem erdők tekintetében is. Sajnos már nem sok ilyen érintetlen vadregényes táj maradt. Nagyon sok ma is használt táj és vizi nevünk ezekből ezekből alakult ki. Na megint elkalandoztam sry