Ha nem vagy velem,
Már nem számít semmi.
Úgy élsz a lelkemben,
Mint egy magányos nyári éj.
Ha nem vagy velem,
Már nem bánok semmit,
Úgy élsz szívemben, mint egy szép, szomorú dal.
Várlak, ugyanúgy várlak, ahogy az álom vár, ha nem ringat az éj.
Hívlak, ugyanúgy hívlak, ahogy a fényt hívja az elbúcsúzó éj.
Ha nem vagy velem,
Már nem kérek semmit,
Éld úgy az életed,
Ahogy a szíved mondja el.
Várlak, ugyanúgy várlak, ahogy az álom vár, ha nem ringat az éj.
Hívlak, ugyanúgy hívlak, ahogy a fényt hívja az elbúcsúzó éj.
(zene: Pálvölgyi Géza, szöveg: Kovács Tamás)
Eastman oldala
