Eredetileg (mikor a nyomtatót vettem) úgy terveztem, hogy mint egy naplót, úgy fogom írni az új eszközzel szerzett élményeimet, lépésről lépésre. Aztán eltelt három hónap mire megírtam az első posztot. Nem volt időm és energiám, de az első bejegyzés után úgy gondoltam, ráfekszem a dologra, és majd most sűrítve nyomom az írásokat, megtartva a napló formátumot és majd utolérem magam. Hát ez nem úgy tűnik hogy összejön, mert két hét eseményeit egy hónap alatt írtam meg, úgyhogy mostantól nem időrendben írok, hanem egy-egy témára koncentrálok, kevés lírával, lényegretörően.

Térjünk is a lényegre. A nyomtatóhoz adott 7 méter pla-t elnyomtattam mindenféle kalibrációs alakzatokra. Igazából nem a nyomtatót kalibráltam, hanem magam, hogy a tervezésnél mire mennyit kell ráhagyni, hogy azt a méretet kapjam, amit akarok.

Az első igazán hasznos, funkcionális tárgy egy tükör tartó konzol lett, egy benzinmotoros biciklihez. Eredetileg vagy nem adtak hozzá, vagy tényleg úgy gondolták, hogy a csengő bilincse szolgál tükör tartóként, mindenesetre az utóbbi megoldást nem bírta a bilincs és egy idő után eltört.

Lemezből macerás lett volna új konzolt csinálni, és örültem is, hogy végre bevethetem a nyomtatót arra amire vettem. Levettem a méreteket, pontosabban a tükör szárának méretét, és a hatlapfejű anya méreteit, mert a kormányét nem kellett, az mindig 22 mm átmérőjű, kivéve a krossz motoroknál.

Először csak egy 3 mili vastag szeletet nyomtattam, ami a bilincs keresztmetszetének felelt meg, hogy leteszteljem illeni fog-e a kormánycsőre. Illett. Ezután megterveztem az egész bilincset Creo-ban, és kinyomtattam. Nem tartott túl sokáig. A gyári .ini beállításait használtam, ami 25%-os kitöltést használ, tehát a tárgyat nem tömörre nyomtatja, hanem három tömör külső réteg közé méhsejt alakzatot myomtat, ami kb a térfogat 25 százalékát tölti ki. Így egyrészt kevesebb anyag fogy, másrészt gyorsabb, harmadrészt nyomtatás közben kevésbé vetemedik a tárgy. 

Az első darabot eleve feláldozhatónak terveztem, készülve arra hogy nem fog minden tökéletesen illeszkedni elsőre, és hogy szándékosan eltörjük, hogy lássuk elég erős-e. És így is lett. Az anya nem illeszkedett a neki kialakított fészekbe, de kiderült, hogy nem is kell neki fészek, mert akkor nem lehet meghúzni. Szerencsére azért fel lehetett szerelni a törésteszthez, és letörtük. Meglepően nagy erő kellett hozzá mire elpattant. Pla-t használtam, ez merevebb mint az abs, így hirtelen tört, nyúlás nélkül, és három nagyobb darabra esett. 

Bár az eredménnyel elégedett voltam, azért vastagabbra vettem a gyűrű részét, és a kitöltést is felvettem 40 százalékra. Biztos ami biztos. Így néz ki a 3d modell: 

És ilyen kinyomtatva:

Az eredménnyel nagyon elégedett voltam, a felület elég szép lett, a rádiuszok is jól sikerültek, pontosan illett a kormányra, és masszívan tartotta a tükröt. Hát ennyit mára, a következő poszt az első (kicsi) nyomtató upgrade-ről szól, és ha minden jól megy nem kell rá heteket várni.