Szerintem az egy nagyon jó kérdés, hogy ki mennyire értékes? Én mennyire vagyok az? Ha valaki szerint nem vagyok értékes, vagy szerintem más nem az, esetleg a többség véleménye az, akkor ez az igazság?
Ha magunkat értékeljük le, akkor önbizalomhiányosak leszünk, ha másokat, akkor szeretetlenek.
Mi az igazság? Nos szerintem a jó válasz, hogy nincs egyértelmű válasz. Megpróbálok rá egy stratégiai játékos választ adni.
Röviden az értékmeghatározásnál az alábbi gondok merülnek fel: Mindenki egynél több tulajdonsággal rendelkezik. Ezek egy része mindenki számára ismert, egy része csak a személy számára, egy része csak az őt értékelők számára, és vannak olyan tulajdonságok, amik mindenki számára rejtve vannak. Mivel egynél több tulajdonságról beszélünk, ezért az értékeléshez kellene tudnunk súlyozni és összegezni ezeket a tulajdonságokat. Viszont a súlyozás értékelőnként más és más, tehát nem egységes.
Régen haverokkal travianoztunk, ami egy online stratégiai játék. A játék kezdetén el kellett dönteni, hogy ki milyen néppel akar lenni: római, gall, vagy germán. A leglényegesebb, amit ez a döntés meghatározott, hogy a katonai egységeinknek milyen támadó és védő értéke lehet. Utóbbinál külön védőérték volt gyalogság és lovasság ellen. A nép választás valójában arról szólt, hogy milyen játékot szeretnék választani: Ha támadó akarok lenni, akkor germán, ha védő, akkor gall, ha kiegyenlített sereget akarok, ami sem támadásban, sem védekezésben nem kimagasló, de nem is kutyaütő, akkor az a római. Ha az ember kiválasztotta, hogy támadó, akkor már csak a sereg összetételét kellett meghatározni, hogy mennyi legyen benne a gyalogos és a lovas, hogy maximalizálja a támadóerejét.
Hogy jön ez ide? Egy stratégiai játékban az egységeket tíz alatti paraméterrel tudjuk jellemezni, amik ráadásul még ismertek is: védő- és támadóerő, előállítási költség (több nyersanyag) és szálláshely szükséglet. De nem tudom megmondani, hogy melyik a legjobb egység, mert az attól függ, hogy mire kell! Mondhatom azt, hogy nyersanyagra vetítve a lándzsással kapom a legnagyobb támadóértéket, vagy a phalanxal a védőt. Vagy hogy a Teuton lovag mellé mondjuk a csatabárdost éri meg gyártani, mert akkor kiegyenlített lesz a nyersanyagfelhasználás. Vagy koncentrálhatok a szálláshelyekre is és akkor szintén Teuton lovag mellett döntök, és csak támadásról beszélünk, a védekezés ugyanez pepitában.
Szóval a régi kérdés, hogy mi a célom vele, és ez alapján összegezhetem az egyes tulajdonságokat és abból képezhetek egy számot, ami csak arra az egy célra nézve ad értéket, és képez rangsort a katonai egységek közt.
Szóval ki mennyire értékes? Milyen szempontból? Az mond-e bármit is bármelyikünk értékéről, ha kettőnket a saját értékrended alapján ítélsz meg? Mondhat-e az rólad bármit is az, ha valaki téged a saját súlyozása alapján értéktelen kategóriába sorolt? Az csak annyit mond, hogy nem rendelkezel olyan tulajdonságokkal, amik számára fontosak és vagy olyanokkal rendelkezel, amik számára irritálok. Az összes többi tulajdonságodat 0 súlyozással vette figyelembe, amibe beletartozhat, hogy Hitler hozzád képest egy szent, vagy Teréz anya volt egy senki, tudod a rák ellenszerét, esetleg Ali Baba barlangját, született empata vagy, egy látnok, munka hőse és sorolhatnánk, a lényeg, hogy ezeket 0 súlyozással vette figyelembe, nem úgy, mint más, aki ezen tulajdonságaidat is értékelné és ezek alapján más eredményre jutna.

Megpróbálhatunk egy többség által elfogadott súlyozás alapján értékelni embereket, de ugye az a többség által elfogadott általános helyzetre vonatkozva fogja megítélni az embereket. Szélsőséges esetben viszont az már nem lesz jó. Mi van, ha földrengés után kell menteni az embereket, vagy háború van? Akkor már az udvarias nyüzüge könyvelő a pénzével és autójával máris nem lesz olyan értékes.
Szerintem az a helyes, ha a másikat önmagáért tiszteled. Lehet, hogy számodra nem értékes, de valaki számára ő a tökéltes, ezért tiszteletet érdemel. Ahogy te is számodra vagy valaki harmadik fél számára értékes és különleges vagy, de ennek nem kell azt jelentenie, hogy a másik fél számára értékesnek kell lenned. Viszont tisztelnie kellene, mert azzal a tulajdonsághalmazzal amid van csak te rendelkezel.
Amit az előbb elmondtam nézzük programozói szemmel
Egy ember értékét az értékelő függvény meghívásával tesszük:
JozsiErteke=ertekelo(Jozsi)
Viszont az ertekelo függvénynek két adatra van szüksége a tulajdonság halmazra és a súlyozásra. végső soron mi ezt az értékelőt akarjuk meghívni:
double ertekelo(List<tulajdonsag> tulajdonsagok, Dictionary<tulajdonsag, double> sulyozas)
Úgyhogy elsőre azt mondjuk, hogy az ertekelo(szemely kitErtekelunk) az direktbe hívja meg az ertekelot:
double ertekelo(szemely kit) {
return ertekelo(kit.tulajdonsagok, en.sulyozas);
}
Már be is lett téve, hogy az értékelésnél fontos, hogy ki értékel, ami mindig én. A konszenzusos személy értékelő csak annyit csinál, hogy körbe kérdezi a megbizhato személyek csoportot és az ő általuk megadott double értékeket átlagolja/képez belőle pontszámot.
Ha ezt megakarnánk hívni, akkor már a fordító jelezne, hogy a tulajdonsagok az private attribútum, tehát az én nem érheti el. De szerencsére az en gyűjthet adatokat, és át lehet írni erre a függvényt:
return ertekelo(en.ismerosok[kit].ismertTulajdonsagok, en.sulyozas)

Az előbb részleteztem, hogy az en.sulyozas-omnak jó kérdés mennyi köze van a te.sulyozas-odhoz az ő.sulyozas-ról meg már ne is beszéljünk. Hisz mind-mind másik értékhalmaz.
De ugyanígy sejthető, hogy már elemszámban sem fog stimmelni a kit.tulajdonsagok és a en.ismerosok[kit].ismertTulajdonsagok halmaz. Aztán ha a két halmaz közt van egyezés, akkor az adott tulajdonsághoz rendelt érték mennyire fog megegyezni. Példának okáért a súly: Mindenki ismeri a sajátját, de a másikét általában csak becsüli, ami akár köszönő viszonyban sincs az igazsággal.