Ahogy az előző cikkben szó volt róla, egyszerre van szükségünk tisztább, ugyanakkor olcsóbb, a kőolajtól független energiaforrásra is. Obama a héten jelentette be, hogy a kormányzat 8,3 milliárd dollárt költ két új nukleáris reaktor építésére Georgia államban. Az Egyesült Államokban évek óta ez az első fejlesztés a területen.

Magyarországon is nemrégiben, 2009 márciusában döntött a parlament jelentős többséggel új paksi blokkok építése mellett, melyeket 2020-2025-re terveznek átadni. Figyelembe véve, hogy áramtermelésünk 40%-át jelenleg is a nukleáris energia fedezi, Magyarország ebben a tekintetben az EU élezőnyébe kerülhet, közvetlenül Franciaország mögé felsorakozva.

Nemzetközi szinten a politikai pártok és az egyes államok lakossága között is megoszlik a nézet azt illetően, hogy az atomenergia milyen kockázatokkal jár, és versenyképes-e más energiaforrásokkal. Egy dolog biztos: a nukleáris energia ára sokkal kevésbé van kiszolgáltatva a piaci változásoknak, független például a kőolaj árának folyamatos ingadozásától, de a jelentős befektetési költségek miatt arányaiban még az urán árfolyama is csak kevéssé befolyásolja.

A napokban az utóbbi időszakban humanitárius munkájáról ismeretes Bill Gates is az atomenergia mellett tette le voksát. Legutóbbi nyilatkozatában azt mondta, hogy tiszta, a jelenleginél kétszer olcsóbb energiára sokkal nagyobb szükségünk van a harmadik világbeli nehézségek megoldásához, mint AIDS-gyógyszerekre és különböző vakcinákra.

Gates ehhez olyan technológiát képzel el, mely az uránt sokkal hatékonyabban képes felhasználni. Ennek érdekében több tízmillió dollárt fektetett a TerraPower nevű projektbe, melynek célja egy olyan eljárás kifejlesztése, amely a jelenleg nukleáris hulladéknak tartott, alacsony izotópkoncentrációjú kapszulákat is képes felhasználni, mintegy kiégetve azokból a maradék uránt is. Azon túl, hogy az eljárás sokkal takarékosabban bánik az egyébként nem korlátlan erőforrásokkal, a hulladéktárolás problémáján is jelentősen könnyít. A harmadik világbeli országok tekintetében pedig nem utolsó szempont, hogy az eljáráshoz nem szükséges a jelenlegi szintre dúsítani az uránt, így azokból fegyver nem készíthető.

Jelen helyzet szerint azonban a technológia még nem létezik. A TerraPower vezérigazgatója, John Gilleland természetesen optimista, nincsenek kétségei afelől, hogy az eljárás működni fog, de a hatékonyság és a költségtakarékosság tekintetében még ő sem mert biztosat állítani. Lelkesedés tehát már van, de Obama terveiben és a paksi erőmű bővítésénél még csak a régi módszerre számíthatunk.

A terveket illetően szakmai és környezetvédelmi szempontokból egyaránt találkozhatunk szkepticizmussal. A technológia - amennyiben egyáltalán megvalósítható - kétségtelen haszonnal jár a növekvő energiaigényű fejlett országok esetében. Nem tudni azonban, mivel támasztja alá Gates, hogy a humanitárius katasztrófa által veszélyeztetett országokban, egy atomerőmű hozná meg a népesség helyzetének jelentős javulását.

A kérdésben viták sorozata várható, de úgy tűnik a politikusok már döntöttek. Ők a nukleáris megújulásra szavaznak, így csak remélhetjük, hogy a következmények kezelésében is kellően előrelátóak lesznek.

--------------------------------------------------------------

Kiegészítés 2010. 03. 07. 23:09.
Egyes értesülések szerint az új amerikai reaktor gyógyászati célokra alkalmazott sugárzó izotópok tenyésztését is el fogja látni, mely anyagot az USA eddig egy nem rég bezárt kanadai reaktorból szerezte. Ennek ismeretében az energetikai megfontolások súlya már nehezebben meghatározható.
forrás: A Dr. Karl and The Naked Scientist két vagy három héttel ezelőtti száma

Amennyiben az uránkészletek már a közeljövőben szűkösnek bizonyulnak, külön jelentőséggel bírhat az eddigi legjobbnak ígérkező napelem-technológia, melynek fejlesztését a British Petrol is anyagilag segíti. Kapcsolódó írás.