Nekem is vannak hasonló élményeim. A legjobb: Ülök a buszon, zenét hallgatok, közben még alszom is. Az ablak mellett csücsültem, tőlem balra volt még 1 szabad hely. Egyszer csak arra kelek, hogy egy vén banya ütögeti a vállamat, hogy azonnal álljak fel, mert le akar ülni. Kiveszem a fülhallgatót a fülemből, majd mondom neki, hogy itt a szabad hely mellettem. Erre a válasz, hogy az nem jó mert a szatyrait oda akarja rakni ahol én ülök(volt nála 2 kisebb TESCO-s nejlon). Először nem akartam hinni a fülemnek. Aztán tovább mérgeskedett már elég hangosan, hogy a többi utas is hallja/lássa, hogy ez a mai fiatal mekkora tuskó, hogy nem adja át a szatyrainak a helyét. Na erre úgy felhúztam magam, hogy rögtön átültem a mellettem lévő helyre a táskámat meg feltettem oda ahol addig voltam, és vigyorogva mondtam, hogy sajnos nincs már hely. Az rendben van, ha azért ébreszt fel, mert nincs már hely és le szeretne ülni, és erre udvariasan megkér, de hogy azért álljak fel, mert a nejlonok nem jók a padlón....(hozzátéve, mindig, átadom a helyet a rászorulóknak, kivéve ha parasztok). Azt nem értem hogy a nyugger idejébe miért nem fér bele, hogy ne akkor menjen vásárolni amikor a suliból megyünk hazafelé. Az is jó amikor direkt hangosan bosszankodnak, hogy milyen sokan vannak a buszon. A rák egye ki a belét az ilyennek,