Hatalmas "kondérban" kavargattam a konzerveket. Ha reklamáltak is, nem volt hallható jele, hiszen a "népnevelő" fakanál súrlódása, kocogása elnyomta.
Egy konzervnél tuti a te megoldásod az üdvös megoldás.
Megjegyzendő a volt melóhelyemen feltett a rezsóra melegedni egy babkonzervet az egyik kollégám. Ez idáig szép, csak megfeledkezett róla. Idő múltán öngyilkos lett a konzerv, és még a plafonon is babok röhögtek az éhesen álmélkodó kollégán.
Nagyon igaz, borozni csak nyugodtan lehet, meg kell adni a módját.
Részemről a félédes vöröset szeretem, mondjuk legyen egy behűtött Tihanyi Zweigelt.
Óvatosan húzom ki az üvegből a dugót, csak úgy finoman, szexisen cuppanjon.
Töltök a pohárba, úgy háromnegyedig. Rá lehet fogni, hogy azért, hogy ne lötyögjön ki, de inkább a mértani arányok miatt.
Berogyok a fotelembe, de arra vigyázok, hogy egy csepp se lötyögjön ki.
És eljöve a pillanat, komótosan a fény felé emelem a poharat. Gyönyörködöm a látványban, hiszen nagyon szép színe van a vörösbornak.
Lassan a számhoz közelítem, és egy apró kortynyit megízlelek. Hmmm, fincsi!
Innen már olyan, mint a szexualitás. Minden mozzanat az előzőből következik.
Persze vedelni is lehet, pláne, ha babgulyást főz az ember.
Szép szolidan, szép szolidan, elvégre nem vagyunk otromba állatok... (KFT) Birodalmi Szóvivő és Békenagykövet (:L topic)