Ha csak 6,5 év a keringési ideje az üstökösnek, akkor miért nem hagynak mindent ahogy van, és 6,5 év múlva megpróbálni újra feléleszteni őket?

Mert addigra lehet már lesz annyi gané a napelemeken, hogy kb semmit sem érnek majd.

Azt én sem értem, hogy miért kell elpusztítani. Hogyha nem működne a jövőben, akkor sem árt senkinek.

Igy van, 500 ev mulva lehet orulne neki, aki megtalalja.

nem baj, ezért is kap pénzt valaki

Mʏ ᴘʜɪʟᴏsᴏᴘʜʏ ɪs: Iᴛ’s ɴᴏɴᴇ ᴏғ ᴍʏ ʙᴜsɪɴᴇss ᴡʜᴀᴛ ᴘᴇᴏᴘʟᴇ sᴀʏ ᴏғ ᴍᴇ ᴀɴᴅ ᴛʜɪɴᴋ ᴏғ ᴍᴇ. I ᴀᴍ ᴡʜᴀᴛ I ᴀᴍ ᴀɴᴅ I ᴅᴏ ᴡʜᴀᴛ I ᴅᴏ. I ᴇxᴘᴇᴄᴛ ɴᴏᴛʜɪɴɢ ᴀɴᴅ ᴀᴄᴄᴇᴘᴛ ᴇᴠᴇʀʏᴛʜɪɴɢ. Aɴᴅ ɪᴛ ᴍᴀᴋᴇs ʟɪғᴇ sᴏ ᴍᴜᴄʜ ᴇᴀsɪᴇʀ. - Sɪʀ Aɴᴛʜᴏɴʏ Hᴏᴘᴋɪɴs

Amennyiben igaza van Daa-raa-nak (és belegondolva logikus amit ír), akkor van értelme belevezetni az üstökösbe, mert addig is tud mérési adatokat küldeni közelről + pár fotót csinálni. Annak több értelme van, mint simán csak veszni hagyni.

Így tényleg van értelme. Akármit terveznek is vele, gondolom lesz róla hír és kiderül, hogy volt e értelme elpusztítani.

Nem a napelem a baj,hanem az akkumulátor.Alig van benne így is szufla,még hat évet nem bírna ki.Az elektronikának meg kell az áram,hiberbált állapotban is.Fűteni kell az akkumulátort meg az elekttonikát is! Szóval csak ez a választás van,így lesz pár jó kép.Amúgy a Hubble is például lezuhan egyszer,pedig értèkesebb mint ez.Voyanger űrszonda is majd egyszet nekiütközik valaminek.A lényeg hogy sok hasznos űrszonda elpusztul.

(#3) FLATRONW Azért, mert az üstökös felszínéhez közeledve kisebb távolságból sokkal jobb és pontosabb méréseket tud végezni a szonda. Ezen felül ezt nem úgy kell elképzelni, hogy maxra tolják a gázkart, hanem a lehető leglassabban szinte megpróbálnak leszállni a felszínen.

[ Szerkesztve ]

köztudott hogy az elektromos dolgok füsttel működnek, azaz ha egyszer kijön a füst nem működnek többet.

Isten nyugosztalja!

A rossz szándékkal mondott igazság, többet árt, mint bármely hazugság!

Plusz így is rengeteg már az űrszemét, nem kell még egy irányíthatatlan ócskavas ami később esetleg kontrollálatlanul beleütközik valamibe.

Jester

Ez nem szált le az üstökösre?
Mert ha igen, akkor az csakis azzal együtt ütközik neki bárminek.

A leszállóegység szállt le, a nagyobbik fele még kering.

Jester

Gondolom az is ott van valahol az üstökös vonzásterében, így nem kéne problémát okoznia, mint űrszemét.

Soktest-gravitációban nem lehet csak úgy otthagyni, bár én is hagynám ha tudnám....

// #ublockO-HardMode // anti-blockadblock-er // PH! új arculat: 1/ 500 // szeksziboj -nálam van egy pirospontod! // Találtam sárga fényű lézert! (kézit, ceruzaelemest) https://youtu.be/XQnmMjYHgcM //

Miért mi történik?

Poco F5 12/256 Gb

A Voyager elég valószínűtlen hogy nekiütközne bárminek is, jelenlegi számítások szerint jó ha 1,6 fényévnyire közelít majd meg egy csillagot úgy 40k év múlva. Az űr nem véletlenül kapta a nevét az ürességről...

Amúgy a lényeget már a fentebbi hozzászólók részletekben elmondták. A napelem nem valószínű hogy elkoszolódna, ha eddig nem tette meg akkor most a csökkent aktivitás miatt már nem is valószínű hogy különösen koszos lesz, de az akksi, az elektronika és persze a nem túl stabil pálya a borzasztó gyenge gravitációs mezőben mind olyan tényezők ami miatt kár otthagyni emlékműnek, arra ott van Philae.

Nameg stílusos befejezés, ahogy az amerikaiak szokták mondani "going out with a bang"

A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...

Mivel nagyon gyenge az üstökös gravitációja, így folyamatos pályakorrekciók nélkül simán elszakadhat és ki tudja hol áll meg

Jester

"going out with a bang"

Mire mondják ezt az Amerikaiak? (Nem kötekedés miatt kérdem, nyugi, csak tudatlan vagyok.)

DithenS
Geffry

Uraim , miért is kellene fűteni az elektronikát ?
Az abszolút nulla fok közeli hőmérséklet szupravezetővé teszi ezeket az alkatrészeket így sokkal kevesebbet fogyasztanak.

1151,AM4,1366,2011, - Lapok,procik,vinyók,tápok,vga-k -akciósan. - 70-2340239

Ez remélem csak vicc volt.

Nem mindig jó ám a szupravezetés (és persze nem is lesz minden szupravezető, pláne nem egyszerre).
Ellenállásokat rengeteget használunk az elektronikában, ha mind hirtelen 0 lenne abból nem sok jó sülne (haha) ki. Egyszerű példa a feszültségosztó, ami két 0 ohmos ellenállással egyfelől nem működne, másfelől klasszul rövidrezárná az áramforrást.

A bonyolultabb áramköri elemek szintúgy nem szeretik a túlzott hőingást, akár lefelé akár felfelé.

Jester

Korrekció nélkül káosz- fizikai értelemben (nem találtam ennél jobb vidit). egy üstökösről szépen hullanak le dolgok, tömeggel, meg tömegével (hehe), meg az üstökös és száguldozik tömegek között... ha 3 testnél a videón látszó alakul ki, akkor képzelheted, hogy mi folyik odakint...

(#22) kymeraLehet absolut 0 fok, ha nincs részecske/közeg, aminek átadva az energiát hülne az alkatrész, így a túlhevülés valós probléma a 0 kelvines űrben (bár nem is 0..)

// #ublockO-HardMode // anti-blockadblock-er // PH! új arculat: 1/ 500 // szeksziboj -nálam van egy pirospontod! // Találtam sárga fényű lézert! (kézit, ceruzaelemest) https://youtu.be/XQnmMjYHgcM //

Ez olyasmi mint a csúcson kell abbahagyni... de talán mégsem. Inkább az hogy ha már vége van, akkor legalább szóljon nagyot a dolog. Még érthetőbb példa: egy régi együttes befejezi a pályafutását és emiatt minden eddiginél nagyobb és látványosabb koncerttel búcsúzik.

Persze a linkelt együttes nem amerikai de a magyarázat céljából megfelel.

kymera

A nálam okosabbak megelőztek megint, egyrészt az űrben nincs abszolút 0 hőmérséklet, ha jól rémlik 3 kelvinnel van az abszolút nulla felett a kozmikus háttérsugárzás miatt, (valami van a termodinamika tételei közt hogy talán el sem lehet érni? majd gúglizok...) illetve a hővezető médium nélkül igazából egy test elég vegyes hőmérsékletekkel tud rendelkezni odakint. Más a nap felől, más az árnyékos oldal és más a kettő közt... ez mind nem oké az elektronikának. Legalábbis amennyire én tudom.

[ Szerkesztve ]

A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...

Felmerül a kérdés, hogy mindezen dolgok tudatában miért nem olyan anyagokat, eszközöket használtak, amik kibírják a 6 év hibernációt?

Ha jól emlékszem vannak régebben fellőtt szondák, amelyek még vidáman működnek jelenleg is, pedig akkor még a technika is gyengébb volt. Pl. a Voyager még mindig működik, pedig elég régi az a 77-es technika.

[ Szerkesztve ]

A Voyager szondák nukleáris elemeket használnak, (radioizotopós termoelektromos generátor, RTG) A Rosetta napelemeket.
Az egyik soká tart és független a naptól, de idővel esik ennek is a teljesítménye, bár ez viszonylag pontosan kiszámolható, a másik a nap közelében mondjuk úgy hogy majdnem örök (tegyük félre azt hogy a napelemek is vesztenek a teljesítményükből ahogy öregszenek) viszont ahogy távolabb kerül a naptól úgy esik a teljesítménye. Ez történik most.

Viszont: Előbbinél drága és nehézkes a plutónium előállítása amit mellesleg csak nemrég kezdtek el újra, tehát pl a Curiosity és a New Horizons is már eleve sokéves elemekkel indult el. (de lehet hogy rosszul emlékszek) viszont a napelemek ehhez képest, főleg az utóbbi évtized foylamán, töredék áron állíthatóak elő még akkoris ha azoknak olyan nagynak kell lenniük mint egy kosárlabda pálya. Lásd: Juno.

Ezenfelül a Rosetta már kétszer 6 évet bírt ki eddigis. Nincs gond a technikával csak az a baj hogy nagyon messze van a legközelebbi boxutca. Most így hirtelen nem fogom visszaolvasni de ha jól rémlik talán még nem volt megemlítve hogy az áramellátás mellett az üzemanyag is problémássá vállik idővel. Ahhoz hogy az üstökös körül maradhasson folyamatosan igazgatnia kellett magát apró kis lökésekkel és még ha lenne is egy konnektor a 67P-n, akkoris előbb utóbb az lenne a gond hogy nem tudják már irányítani a szondát.

[ Szerkesztve ]

A PH-n mindenki mindig jobban tudja. Fél óra Google keresés után...

Köszönöm a magyarázatot én is

Wiki

[ Szerkesztve ]

Azért, mert a 6 év hibernáció során rengeteg veszély leselkedik rá. Nem egy védett helyen van a szonda, hanem az üstökös körül kering az űrben...
Így is sikeres volt a küldetés, bele volt ez a megoldás már szerintem kalkulálva az elején is.

⭐ Stella

Mer' ha fennmarad, űrszemét lesz belőle.

Szemed az úton, pedál a padlón || Whatever, Im the star

Az üstökösről leváló rengeteg törmelék között egy lesz a sok közül, ami több száz millió kilométere van a Földtől. Nem igazán tekinthető űrszemétnek. Persze ahogyan mások is írták, a feláldozása egy végső adatgyűjtésre még megfelel.

Az üstökösről jóval kisebb darabok válnak le.
A Föld körül is azért van annyi szemét mert azt hitték sose lesz belőle probléma, aztán meg de. A szemetelést az elején kell abbahagyni

[ Szerkesztve ]

Jester

Ez olyasmi mint a csúcson kell abbahagyni... de talán mégsem. Inkább az hogy ha már vége van, akkor legalább szóljon nagyot a dolog.

Az a baj, hogy ez az üstökös-kaland abszolút nem volt egy sikersztori, kimondhatjuk: leginkább bukás volt. De legalább lesz tűzijáték a végére...

Iszonyat mennyiségű adatot gyűjtött be, csomó képet készített... mi lenne ezen a bukás? A leszállóegység csak egy része volt a teljes projektnek, és az a rész se volt teljes bukás, így is sok adatot be tudtak gyűjteni a leszállás közben és után is (csak lehetett volna többet is). Ez nagyon-nagyon messze van a bukástól.

Ez amolyan utólagos okoskodás, mert a legfontosabb része a küldetésnek a leszállás és a felszíni adatgyűjtés lett volna. De hibás modellre építettek, talán majd legközelebb jobban sikerül.

A leszállás legfeljebb a "nép" számára a legérdekesebb része volt a küldetésnek. De tudományos szempontból semmiképp sem a legfontosabb. Plusz leszállt és történt felszíni adatgyűjtés.

Ha ez amolyan bónusz esemény lett volna, akkor talán nem kellett volna rá egy leszálló egység... de nem az volt.

Szerintem nagy hiba lenne agyonhallgatni a dolgot, csak azért mert nem jött össze, ahogy tervezték. Ezt mostanában gyakran látom tudományos vonalon is, hogy próbálják azt a béna céges logikát belevinni a kommunikációba, hogy csak a sikeres projecteket mutatjuk be, a többiről meg úgy nyilatkozunk, mint ha talán meg sem történt volna. Nem szeretem.