Nekem is megvan az az érzés, amikor az első hifinek nevezhető tákolmányomon hallgattam az akkori kedvenceimet, és úgy éreztem milyet szól. Azóta nálam is megfordult már pár cucc, és egynémelyik még talán szépen is szólt, de sosem úgy, mint azok az ócska cuccok, azokkal a számokkal. Van, hogy egyszerűen direkt "elrontom" egy album hangzását, csak hogy ugyan azt a csörgő, száraz hangot kapjam vissza, mint anno a walkmanen, vagy épp ellenkezőleg, tompa elkent mélyeket, mint a szemétből visszaszedett isten tudja milyen hangszórók köré épített hangfalakon hallgatva. Nagyon tetszett az írás, remélem sokan megértik, egyelőre legalábbis úgy néz ki. 
''You can't measure safe driving in miles per hour'' Paul Smith
