Ritka unalmasan hangzik. Avagy meddig van értelme a mókolásnak, lehet-e végcél a rendszer maga.

Üdvözlöm a posztot és valahogy sokkal jobb atmoszféra lengi be eddig, mint a tordaitibi alattit, jók a kommentek is. Több a konkrétum talán, ami egy ideig elnyomja a flame-t. A nemgrafikus telepítőt nem érzem kényszermegoldásnak, magamtól mindig a konzolt választom. Egyéni berögződés, életérzés, hogy kinek melyik. Nem tudom van-e, de ha ugyanilyen ellenérzés van a parancssor, a terminál felé úgy álle cuzámme, abban az esetben nem érdemes erőltetni, még ha amúgy többrétű rálátásod is keletkezett a használat, az érdeklődés során. Olyan ez, mintha a társadat nem kívánnád orálisan, ott valami nagy önbecsapás lappang és az alapok szintjén nincs meg az elvárt kapcsolódás, persze hogy minden erőltetésnek, feloldhatatlan tűnő dilemmának hat.

Azt a disztrót válaszd, amiben érzed amit érezni kell, ami kézre áll, ami kewl számodra. Ha rendszergazda vagy, akkor a biztonság felülírja ezt, ha nem, akkor nálad jobban más úgy sem tudhatja.

[ Szerkesztve ]