Nem az akciót hiányolom a régi filmekből sem, arra próbáltam rámutatni, hogy ugyanannyi játékidőbe több cselekményt kell beletenni, mert manapság egy-egy beállítást hosszú méla lesben figyelni unalmas. Ma már nem számít akkora durranásnak, ahogy Latinovits Zoli bácsi kb. fertály órán át burkolja a levest, pedig ez annak idején teljesen rendben volt.

Az általad említett film pont arra példa, hogy a kísérletezés elsülhet jól is, de leginkább kockázatos, ezért látunk ilyen filmekből kevesebbet.
___

A játékoknál én továbbra is egy dolgot hiányolok nagyon: ez pedig a szabad akarat. Amit én leginkább el tudnék képzelni egy játékban, az az, hogy az adott világ szabályai közt ki-ki maga teremti meg a céljait és ezáltal alakítja a magatartását. Annyiban ez kapcsolódhatna a filmiparhoz, hogy az adott népszerű téma atmoszférájában a játékosokon múlna, hogy mit hoznak ki az egészből.
Tudom, hogy borzasztó nehéz ezt megoldani programozásilag, mégis remélem, hogy egyszer majd valami ilyen irányba fog elmozdulni a digitális játékvilág.

Te sejted, kik vagyunk, mi tudjuk, ki vagy.