"Szerintem azért alapvetően a noname cuccok szarok, de vannak kivételek!"
Még jó, hogy vannak. Apum évekkel ezelőtt valahol vett egy ütvefúró/véső kalapácsot 4e kemény forintért. Mindketten csak "Iván"-nak hívjuk , a márkáját sem tudom. A mai napig megy, és vele fúrom a leggyönyörűbb lyukakat, ha valamit a falra kell szerelni. Mondjuk erre külön technikám van: Ivánnal előfúrom, aztán a boltban kapható legolcsóbb fémfúró fejjel tökéletesen pontosra fúrom a lyukat. Az összes tipli úgy megáll elsőre, mintha külön a falat öntötték volna köré. Ráadásul olyan király vídiás fejeket adtak hozzá, hogy a mai napig azokkal használom. És eddig mindenbe úgy ment bele, mint a vajba.
Szóval terméke válogatja. Persze ment már tönkre egy-két dolog csekély használattól is, de nem jellemző, elég jól bírják a strapát a noname eszközök is, ha az ember megfelelően és ésszel használja őket. A szintén noname felső marómat is rengeteget használtam régebben, és a mai napig tökéletesen megy.

[ Szerkesztve ]