Hirdetés

2024. május 8., szerda

Gyorskeresés

Hozzászólások

(#35) Geller72 válasza Omega81 (#32) üzenetére


Geller72
veterán

Csaknem 72 óta dohányzom..:DD. Nem Pesten lakom, és ennek vhol örülök is. Nálunk jobb a levegő, Anyámnál esténként becsukott szemmel harapni lehetne. Ha megtehetném, egy erdő közepén, tó partján laknék hátralévő életemben, akkor talán újra lenne időm könyvet olvasni. A tényezők közt kiemelt szerepet kap a stressz. Ez nekünk, magyaroknak sokkal nagyobb sokk, mint nyugaton, mert ott már évtizedek óta tart, nálunk az újdonság sötét erejével hat. Csak úgy lehet stressz nélkül élni, ha megtanulsz beleszarni az egészbe. Ezt pedig úgy lehet elérni, hogy belekerülsz egy értelmesebb tudatállapotba...rá kell jönnöd, hogy tök feleslegesen hajtod szarrá magad, mert a túloldalra nem vihetsz semmit... A légszennyezettség sajnos igen magas, aki nagyobb városban lakik, nagyjából aláírta a halálos ítéletét. Soxor röhögöm el magam, amikor látom az arcokat futni esténként Pesten. Tisztára biztos benne, hogy ő most milyen egészséges életmódot él, hogy neki ez most milyen jó..pedig mellette meg ott haladnak az autók négy sávban..lassú öngyilkosság. Azt pedig, hogy mit eszek meg, szintén én döntöm el. Nem csak a cigiről és a kv-ról mondtam le, hanem drasztikusan változtattam az életmódomon, étrendemen is. Nem csupán vagányságból, beszarásból, hanem mert valóban jobban érzem magam. A bifidusz eszenzisz hááát, hogy is mondjam..nem lenne rossz, ha nem lenne benn jónéhány E4xx. Szép és jó dolog a joghurt, meg miegymás..de nem szeretem az olyan kajákat, amiket nem lehet beazonosítani.

Tudom, hogy nem nagyon szabad beleélni magam a bonyolult gondolatokba, de érdekelnek ezek a dolgok. És még sok minden más..talán a világegyetem. Szerintem igenis bele kell gondolnunk a bonyolultabb, nehezen, vagy egyáltalán nem megérthető dolgokba is, mert ezáltal lépünk előbbre, fejlődünk, feltalálunk. De ha semmi mást nem érünk el, csupán azt, hogy megértjük, elfogadjuk önmagunkat, a másik embert, növeljük a toleranciánkat, az intuíciós képességeinket..akkor már megérte.

..soxor játszadozom az ujjaim közt azokkal a kavicsokkal, amiket kislányom gyűjtött szerencsekövek gyanánt..és gondolok bele abba, hogy eze a kavics már több millió évvel ezelőtt is létezett és még valószínűleg létezni is fog..tehát akkor mennyire kis porszemek vagyunk mi, az emberiség a nagy szmötyiben?..:DD.
Üdv:
Geller

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.