Igen, nagyon kevés a kompetens ember a helyszínen, de ha ez téged meglep, akkor nem sokat találkozhattál még a magyarországon is a mai napig virágzó káder-rendszerrel. Ezért irigyellek. Nem kell meglepődni azon, hogy vezetői székekbe a szovjetek nem szakértelem alapján, hanem haveri kapcsolatok és pártmegbízhatóság szerint tették az embereket.
Ugye a katasztrófáról még ma se pontosan tudjuk miért történt, de az biztos, hogy csakis a szovjet blokkban történhetett meg ez a tragédia, sehol máshol.
A történetben a reaktor vezérlőjében tartózkodó emberek közül csak Gyatlov van beállítva totális inkompetens idiótának (és a szovjetek szerint tényleg ő volt a felelős), de a valóságban ő volt az egyetlen ember aznap éjjel odabent, aki valamennyire konyított a nukleáris reaktorokhoz, azelőtt tengeralattjárok reaktoraival foglalkozott. A többiek mind szimpla, széntüzelésű erőművekben dolgoztak Csernobil előtt.
Hogy miért bíztak egy ilyen veszélyes kísérletet hozzá nem értő emberekre? A válasz igazán szovjet: nagypéntek utáni éjszaka volt, a hozzáértő emberek mind otthon vagy a nyaralójukban pihentek, Gyatlovék voltak az egyetlen brigád, akiket be lehetett rángatni. Ugye aznap egy igen veszélyes kísérletet és reaktorleállítást kellett végrehajtani, szóval érthetetlen az egész (magyar fejjel mondjuk nem annyira, próbálj meg pl karácsony este sürgősségi osztályra menni. Nagyon valószínű, hogy a hullaházban kötsz ki).
De még ha teljesen felkészült és hozzáértő emberek lettek volna ott, akkor is nagy valószínűsg szerint bekövetkezik a tragédia:
Az RBMK reaktorok hemzsegtek a tervezési hibáktól, a konkrét csernobili 4-es blokk pedig kivitelezésiekben is (pl a reaktor pénzhiány miatt nem kapott teljes védőburkolatot, illetve a betonozást is kapkodva végezték, csak hogy a legfinomabbakat említsük).
Viszont ezeket az életveszélyes hibákat a KGB titkosította, és a reaktor kezelői ezekről nem tudtak semmit. Nem tudták, hogy ez a típusú reaktor a pozitív üregtényezője miatt sokkal veszélyesebb alacsony teljesítményen (a kísérlet során bőven üzemi teljesítmény alatt kellett járatni), nem tudták, hogy 15-nél kevesebb szabályzórúd nélkül nem lehet működtetni a reaktort (mondjuk elvileg ezt tudniuk kellett volna, de ugye a szakértelem hiánya), és nem tudták, hogy a szabályzórudak eldeformálódhatnak, és nem lehet őket teljesen visszahelyezni vészhelyzetben.
A katasztrófa utólagos kezelése pedig kabaré. Pripjaty lakosságát kb nyugodt szívvel halálra ítélték a káderek, csak hogy megpróbálják szőnyeg alá söpörni a hibáikat (a kimutatott 4 röntgen/óra is életveszélyes, azonnal meg kellett volna kezdeni a kitelepítést). Az a nagy szerencsénk (igen, nekünk is), hogy a legfelsőbb szinteken hallgattak a szakemberekre, és ne felejtsük el a likvidátorok önfeláldozását sem - gondolom őket is bemutatják a következő részekben.
![;]](http://cdn.rios.hu/dl/s/v1.gif)
A fia bele is halt a következményibe. Mégis ő lett Csernobilban a bakter.
