Leginkább assemblyben. C-ben csak akkor, ha nagyon muszaj.

PIC-hez van valamiféle BASIC is, de soha nem próbáltam.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

"mert a PIC-ben igazából csak a hardver van meg és elég macerás a programozása, plusz foglalja a mikrokontrollert is. Külső USB-kontrollerrel mindez sokkal egyszerűbb."

Nem beszélve arról, hogy az USB mint követelmény eleve csökkenti a szóba jöhető uC-k számát.

Más: Van valakinek tapasztalata a Silicon Labs mikrokontrollerekkel? A paraméterek alapján nagyon ígéretesek...

[ Szerkesztve ]

"We spared no expense"

Ezzel azért vitába szállnék. 1000 Ft-ért már kapsz USB képes PIC-et és mindegyik tudja azt amire jelen esetben szükség van.

@shtml - C-t kéne nekem is még megtanulni

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Lehet hogy vitatkozásnak tűnik a dolog, bár nem annak szánom.
Az általam már sokat emlegetett programban ha beállítom a hőmérséklet amit akarok elérni CPU, HÁZ, HDD, stb akkor legyen tél vagy nyár azokat az értékeket törekszik elérni a gép/program.

Amúgy meg az általam említett program weboldalán pont az az egyik előny, hogy egyszer beállítod a rendszert és többet nem is kell hozzányúlnod. (ez van felhozva a program előnyei között)

A másik nagy előny lustáknak és bénáknak, hogy már több alaplaphoz van beállítás a weboldalon amit ha vki regisztrál le lehet tölteni, be lehet a programba tölteni, nem kell beállítani manuálisan (amennyiben vkinek hasonló de más tipusú alaplapja van, mint pl. az enyém sincs fent a weblapon akkor a legközelebbit töltheti le és csak finom hangolni kell, ha egyáltalán kell[főleg akkor kell, ha mondjuk máshol van egy borda, vagy valahol nagyobb a borda az alaplapon, stb.])

[ Szerkesztve ]

A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...

A SpeedFan egy kiváló program, én is használtam régebben, amikor olyan alaplapom volt, amelyet ismert. Jónéhány alaplapommal sajnos nem tud mit kezdeni, pedig vannak köztük néhány évesek is.

Kérlek, magyarázd el, hogyan használom a SpeedFant egy olyan ventilátorral, amelyet nem tudok az alaplapra dugni, mert mondjuk nincs több csatlakozó az alaplapon? Sok lapon ui. a CPU fan mellett van még egy chassis fan csatlakozó és kifújt, nincs több.

Hogyan tud a SpeedFan szabályozni egy olyan alaplapi csatlakozóról, amely hardveresen képtelen a szabályozásra, mert a gyártó sajnálta a plusz tíz centet a szabályzó áramkörre?

Hogyan tud a SpeedFan hőmérséklet alapján szabályozni akkor, ha a kívánt helyen nincs hőmérő szenzor?

Hogyan tud a SpeedFan olyan nyilvánvalóan lehetetlen hőmérséklet-értékek alapján szabályozni, amelyek igen gyakran olvashatók ki sok alaplapról? A program az I/O chip által szolgáltatott értékekre hagyatkozik - mást nem is tehet -, azt azonban nem tudhatja, ténylegesen van-e az adott bemenetre szenzor kötve. Ha nincs szenzor, az I/O chip akkor is ad értéket, csak éppen annak a valósághoz nincs semmi köze.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Kezdem hátulról, azt hogy egy bemenetre nincs szenzor kötve azt gyorsan ki lehet találni, nem hiszem hogy ez problémát okozna...

Mivel az alapalon rajta van a szenzor helye/bemenete, egy kis utánajárással meg lehet oldani a dolgot, de ha vki ehhez is lusta/béna akkor sincs gond, létezik usb/usb hub/ USB bővitőkártya amire USB-s szenzorokat lehet kötni...

Minden alaplapon lehet a ventik feszültségét szabályozni, de nem mindegyik támogatja a pwm-et, lásd az én példámat, a régi alaplapom ABIT VH6T amiben a Via nem támogatta a speedfant és nem adott ki nekik infót, mégis 3-4 levélváltás a speedfan megalkotójával és sikerült egy olyan verziót összedobnia amivel tudok/tudtam 3 ventit is szabályozni (méghozzá a feszültségét)...

2 csatlakozós alaplap?? Na viccelj 2008-van, és 2001-ben az Abit rátett 3 csatlakozót és két szenzort!

Amennyiben mégis igy van lehet hogy több időt kellene szentelni egy alaplap kiválasztására, nem csak annyit, hogy pl az ASUS P5K sorozata mennyire jó, és majd amilyen lesz a boltban azt veszek....

Amennyiben mégis ennek lett vki áldozata akkor sincs gond kb egy előlapi panel és az ultra halk ventik árából lehet venni hangszigetelőt a házba és lehet csökkenteni a zavaró hanghatásokat.

A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...

És mi a helyzet a linuxosokkal?
UHU vagy Ubuntu alatt is van ilyen program?

A tudást mástól kapjuk, a siker a mi tehetségünk - Remember: Your life – Your choices!

Annyira nem egyértelmű, hogy egy érték azért nagyon furcsa, mert nincs szenzor, vagy csak azért, mert valami rosszul értékeli ki a bemenő adatot. Az én lapomon pl. a Speedfan a +12V-ra +8.64V-ot ír ki, a -12V-ra -16.97V-ot, a -5V-ra pedig -6.06V-ot.

Mivel az alapalon rajta van a szenzor helye/bemenete, egy kis utánajárással meg lehet oldani a dolgot

Már amelyiken. És már akinek van kedve bármit az alaplapra dugdosni. A beszerzendő szenzor típusa sem mindegy, azt pedig ritkán találod meg egy alaplap kézikönyvében.

létezik usb/usb hub/ USB bővitőkártya amire USB-s szenzorokat lehet kötni...

Tehát egy hardveres megoldás helyett egy másikat javasolsz. Mivel USB-s szenzorokról írsz, biztos léteznek ilyenek. Néhány ezerért kapható 4 bemenetes USB bővítőkártya, de vajon mennyibe kerül 4 USB-s szenzor? És akkor még nem biztos, hogy van szabályozható kimeneted is ezekhez.

Minden alaplapon lehet a ventik feszültségét szabályozni

Vagy nem.

2 csatlakozós alaplap?? Na viccelj 2008-van

Nekem több ilyen lapom is van és nem 2001-ből. Asus P5L-VM 1394, Gigabyte GA-73PVM-S2H. Egyik sem csúcslap, az igaz, de a Giga csak árban van legalul. Ám még a 3 alaplapi ventilátor-csatlakozó sem sok, mert a CPU után már csak kettő marad szabadon és mi van, ha ennél több ventilátort akarsz szabályozni?

több időt kellene szentelni egy alaplap kiválasztására, nem csak annyit, hogy pl az ASUS P5K sorozata mennyire jó

Pedig a legtöbb ember nem a ventilátor-csatlakozók száma szerint választ alaplapot. A tuningolhatóság, a stabilitás, a chipset képességei, a memóriakezelés, a bővítőhelyek száma, a hátlapi kivezetések stb. mind sokkal lényegesebb szempont.

kb egy előlapi panel és az ultra halk ventik árából lehet venni hangszigetelőt a házba és lehet csökkenteni a zavaró hanghatásokat

Ez is egy nézőpont. A szabályozó panelt és a halk ventilátorokat házcsere után könnyedén át lehet pakolni az új házba, a hangszigetelést nem annyira, mert pl. más lesz az új ház mérete. Arról nem beszélve, hogy ha pl. rácsos előlapod van, akkor azon mindenképp sok zaj ki fog jönni. Aztán meg szerintem - de nem kell elfogadnod a véleményemet - az a legjobb zajcsillapítás, amikor nincs csillapítani való zaj. Legvégül a két megoldás nem zárja ki egymást, lehet őket együtt is alkalmazni, de mégis jobb, ha egy eleve lehalkított gép zaját akarod tovább csökkenteni, mint ha pár üvöltő ventilátor hangját akarod elnyeletni.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Hát hogy mit tudjon a program, annak nyilván előfeltétele, hogy tudjam mit tud a hardver
Szoftveres beavatkozásnak akkor látnám értelmét, ha ténylegesen bele tud nyúlni a vezérlésbe, nem csak monitoringra.
Nyilván nem visual basicben lenne és win-t tudom megoldani.
Bár itt már pár hozzászólás elbizonytalanított, hogy az egésznek van -e egyáltalán értelme
Full analóg is megoldható, akkor meg minek bonyolítani.

...csak én vagyok helikopter?

Kezdem magamat sokadjára ismételni!

Megkérek mindenkit, hogy kezdjen el tájékozódni a témában, nálami is csal 1 V-ot, de ezt lehet szoftveresen korrigálni.

Az usb-re köthető szenzor azért is jobb (főleg ami közvetlen az usb bővitőre lehet az alaplapra kötni) mert felismeri a speedfan.

Lehet hogy én vagyok pazarló, de most fél éve amikor gépet cseréltem, csak a hdd-ket tartottam meg. 1200-1500Ft-os ventillátoron nem fogok spórolni!

Megnézegettem a legolcsóbb alaplapokat is a piacon min 3 csatlakozója és 2 szenzora van...

A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...

Javaslom, hogy a legközelebi hozzászólás elött minden érintett szánjon egy 3-4 órát a program kipróbálására és csak utána kezdjen irogatni róla össze-vissza

A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...

A hardver természetesen bármit tudhat, csak programozás (a mikrokontrolleré) és kapcsolástechnika kérdése. Én mindkettőt meg tudom oldani.

A hardvernek alapvetően arra lenne szüksége, hogy megkapja azoknak a szenzoroknak a mért értékeit, amelyeket pl. a SpeedFan is ki tud olvasni, tehát CPU, videokártya, HDD és alaplap, ebben a fontossági sorrendben. Persze itt máris kezdődnek a problémák, mert nemcsak a Windows van a világon, na meg akkor máris alaplapfüggő lesz a dolog, holott épp ezt szeretném elkerülni.

A szenzorok kiolvasásától függetlenül egy külső szoftver kezelőfelületként szolgálhatna a hardver számára. Ezzel opcionálisan elhagyható lenne a folyadékkristályos kijelző, így olcsóbb lehetne a hardver. Persze az LCD lehetősége megmaradna azoknak, akik teljesen függetlenül akarják használni a szabályzót.

Értelme mindenképp van a dolognak, csak egy olyan optimumot kell megtalálni, ami magas szinten kielégíti a legtöbb igényt. A SpeedFan kiváló program, mégis újra meg újra jelentkeznek az emberek szabályozási problémákkal. Az alaplapi hardver is behatárolja a képességeit. A Linuxot használók sem sokra mennek vele.

Full analóg nyilván megoldható, ha valaki bohóckodni akar az áteresztő tranzisztorokkal és a hűtésükkel. A takarékosabb és pontosabb PWM viszont mikrokontrolleres elektronikával egyszerűbben kivitelezhető. Egy PDI szabályozást pedig a szokásos analóg eszközökkel szívesen megnéznék. Mindenesetre amint visszautaztam Budapestre, kipróbálom a Microchip fan controllerjeit, amelyeket fentebb ajánlottak. Kíváncsi vagyok, vajon a 30 Hz-es PWM frekvencia mennyire zajosítja a ventilátorokat.

Skyhigh:
Senki nem kényszerít, hogy sokadjára ismételd magad, szerintem elsőre is érthető voltál. Helyette célszerűbb lenne a neked írt válaszomban foglaltakra érdemben reagálnod, ennek több értelme lenne, mint write-only módban ugyanazt sokadjára leírnod. Egyben elnézésedet kérem, amiért csak úgy össze-vissza írogatok a saját topicomban.

[ Szerkesztve ]

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Nincsen szükség semilyen kókányolásra, mikrokontrollerekre, vagy áramkörökre!
2 szenzor elég (cpu és ház, hiszen a HDD-kben van alapban, a videókártyákban is többnyire) a két USB szenzor darabja kb 1500-3000 Ft (ebay, illetve pár BP-i nagykerben is vannak), ezekkel már meg is lehet oldani a dolgot. A program kitudja olvasni az adatokat, bővebb infó a gyártó oldalán!

Egy PCbe tegyél PC alkatrészt ne kókányolj!
Mert ha abból indusz ki, hogy minden informatikus képes nagykerből beszerezni alkatrészeket, ha szüksége van bármire (aki nem, már bocsánat, de postázza vissza a diplomáját), ezzel már 10-20% ot minimum spórol és akkor egy normál PC monitor nélkül megvan 100000-120000Ft-ból, vagy kevesebből, akkor nem értem miért kell mondjuk egy alaplapon spórolni 3000Ft-ot, és építeni/programozni mikrokontrolleres áramköröket.
Annó én is hasonlóan cselekedtem itt-ott spórolni kókányolni, ma már (mivel sok szabadidőm lett alapítottam egy vállalkozást és csak a legegyszerübb megoldásokra törekszem, mert ha abból indulunk ki, hogy mikrokontroller ~500Ft programozás-forrasztgatás 2-3 óra, tesztelés 1 óra (4*3000Ft=12000Ft ennyit vesztesz ha te csinálod) az kb 12000-13000Ft ebből simán tudsz drágább alaplapot és ventiket venni, és közben meg marad egy rakás időd másra, mondjuk megnézegetni, hogy is lehetne megoldást találni a jelenlegi problémádra (max 1 óra alatt). A fent maradó idődben tudsz a gyerekeidel foglalkozni, vagy esetleg a szomszéd gyerek rossz pc-jét 2000Ft/óra baráti áron javítgatni. (most is van egy olyan gép amibe egyedi kártyát tettek egy vonalkód olvasóhoz, és mivel a kártya is házigyártmány, egy forrponton megszakadt az összeköttetés és túlfesz küldött az adatbuszra. Az áramkör hibátlan, hozzátenném, csak 1 forrasztás engedett el a kb 1000ből, ezért én nem javaslom még a tapasztaltaknak sem hogy otthon kókányoljanak, mert amig nincs ISO minősitése nem tudja garantálni a biztos működést!

Még egy észrevétel, emlitetted, hogy vannak 2001-es alaplapok is a készletedben, azzal tisztában vagy, hogy ha átlagos használatot veszünk figyelembe akkor is 5 év alatt egy pc kb 30-50%-al többet eszik mint új korában, mert az áramköröknél növekszik a szivárgási áram?
Saját példa, hogy a régi gépem egy tualatin procival 33%-ban húzva 160W-ot evet, kipróbáltam egy AMD T-bred 40%-al húzva 140W, ha átteszed egy új alaplapba (szerencsém volt mert talált egy ismerősöm egy bontatlan Acort Via alaplapot socket370-eset) és abban érdekes módon hasonlóan húzva (ugyan az a chipset csak más gyártó) 110W ot vett fel 50W tehát az idő és ez csak az alaplap...
Ennyivel én lezártam részemről a témát

A világon 3 féle ember létezik, aki tud számolni és aki nem...

Túl gyorsan gépeltem és felcseréltem két betűt: természetesen PID szabályzásra gondoltam.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

"Kíváncsi vagyok, vajon a 30 Hz-es PWM frekvencia mennyire zajosítja a ventilátorokat."
(Jópár évvel ezelőtt volt egy ventivezérlős topik (már abban is a µC-s megoldásokat javasoltad ), és a végén összedobtam egy ilyen kontrolleres, pwm-es próbaáramkört. Annál a pwm-frekvenciát harmincvalahány Hz-re választottam, és emlékeim szerint nem nagyon volt csúnya mellékzöngéje a hajtott ventilátornak. Ez valszeg. típustól is függ, akkor egy 12V / 200mA körüli Coolink volt az áldozat.)

Ha alaplaptól függetleníteni akarod, akkor saját szenzorokkal kell dolgoznia, ami plusz kábel/költség.
Bár ezt te is írtad

indenesetre amint visszautaztam Budapestre, kipróbálom a Microchip fan controllerjeit, amelyeket fentebb ajánlottak. Kíváncsi vagyok, vajon a 30 Hz-es PWM frekvencia mennyire zajosítja a ventilátorokat.

Erről meg várom az eredményt

...csak én vagyok helikopter?

Megtalaltam kozben azt az application note-ot, amiben ajanljak a felfutasi ido noveleset a zajosabb PWM-es mukodes eseten. Ime:
[link]

Köszönöm! Amikor először említetted, arra gondoltam, hogy túlságosan megnöveli a tranzisztor disszipációját, de ahogy elnézem az időállandót, annyira nem vészes a dolog.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Én egy AVR-el esnék neki a feladatnak egy atmega16 elég lenne már, annyi a gond hogy nincs benne elég számláló a fordulatszámhoz, de egy mux-al meg lehetne oldani. A 4 PWM csatornája miatt 4 ventit el lehetne vele kezérelni. Hőmérőnek jó lenne pl MCP9801. USB portra lehetne csinálni egy illesztőt és maradna még elég lába egy 7 szegmens kijelző meghajtására is, talán még 3-4 nyomógomb is belefér. Ha ennyimindenkit foglalkoztat a ventiszabályzós téma megptóbálok pár héten belül összehozni legalább egy deszkamodellt.
A fórumot csak nagyjábol futottam át, a kapcsolódó írásban foglalt néhány ponttol mennyire térne el a többség elképzelése, milyen egyéb szolgáltaásokra lehet szükség (főleg azokra gondolok amihez hardware is kell)?

Szerintem egy alfanumerikus mátrixkijelző szebben mutatna. Persze nem tudom, mennyivel olcsóbb a 7 szegmenses.

Az általad írt IC-knek utánanézek.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Alfanumerikusra gondotlam, csak hülye vagyok (van is hozzé kész vezérlő függvényem)
Az Atmel gyártja, sokféle változatban, elég jó C fordító van hozzá. Kb egy óra mulva bent leszek a tanszéken felmérem a terepet hogy milyen hőmérő szenzorokat használhatok. Lehet atmega128-ra lesz elsőkörben megírva a program mert ahoz már készvan a pwm és a counter vezérlése is, csak össze kell ollózni a már meglévő programokbol és ahoz van komplett gyári fejelsztő panel, az atmega16-hoz csak az itthon kókányolt.

Én csak jóval később állok neki, ha nekiállok egyáltalán. Most a Balatonnál süttetem magam - azaz csak süttetném, mert épp felhős az ég -, majd csak kb. egy hónap múlva leszek ismét Budapesten. Írd meg, mire jutottál.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

"annyi a gond hogy nincs benne elég számláló a fordulatszámhoz"

Ez nem probléma, egyszerűen egy-egy regiszter értékét kell növelgetni néhanapjá. 6000rpm azt jelenti, hogy másodpercenként százszor, de ha lapátonként nézed, akkor sem lesz több, mint 1000/s. Ennek lekezelése meg még belefér az uC időbeosztásába...

"We spared no expense"

Az oké hogy csak növelni kell az értéket, de honnan tudom hogy mikor? Csak akkor kell számolnom ha frodult a ventilátor, amit a mikrokontroller nem tudod előre, de van neki olyan lába amire ha rákötöm (illesztő elektronika közbeiktatásával), akkor számolja a beérkező impulzusokat, a programtol lényegében függetlenül egy regiszterbe. A regiszter értékét már csak el kell osztani a mérés a számolás alatt eltelt idővel és kész is a fordulatszám. Annyi a gond, hogy csak két ilyen "önműküdő" számláló van az atmega16-ban, de egy kis áramkör közbeiktatásával meg lehet oldani hogy pl 4 ventilátor fordulatát páronként mérje felváltva, pl 2s-onkékt, nem lesz nagyon pontos a mérés, de bőven elég hogy tudja ha egyik leáll.

shtml
Jó sütkérezést, a felhőket nyugodtan irányíthatod Debrecen felé, itt árnyékban van 30 fok.
Milyen mélységekben érdekelne a dolog megvalósítása? elvi dolgok, vagy teljes megvalósítás, az elektronikával és a c-vel milyen viszonyban vagy?

Ha nincs elég hardveres számláló, a dolog egyszerűen megoldható interruptból, csak kell egy olyan bemenet, amely a rá kerülő impulzus hatására IRQ-t generál. Ha pedig van akár csak egyetlen ilyen, akkor egy kis kapcsolási és programozási trükkel már akárhányat lehet csinálni. Abból, hogy melyik bemenet okozta az interruptot, tudom, melyik ventilátor adta az impulzust. Ezt persze már az interrupt rutinban vizsgálom meg és eszerint inkrementálom a megfelelő regisztert. Elvileg külső előosztóval időt lehet nyerni, de akkor minden bemenetre kell egy előosztó, ami plusz hardver és több forrasztás, ezért lehetőleg kerülendő.

A megvalósítás nem nagy ügy, szerencsére megvannak a szükséges elektronikai és programozási ismereteim - igaz, eredetileg bölcsész volnék, ami PH-s körökben nem nagy dicsőség, de ki nem sz@rja le... Úgy tervezem, hogy itt gondolkodom egy kicsit a terven - azért nem erőltetem meg magam -, aztán majd kb. szeptembertől, amikor visszamegyek Bpestre, nekiállok komolyabban. Persze ismerem magamat, eléggé perfekcionista vagyok ilyen téren, sokáig el fogok szöszmötölni vele.

A C-t komolyabban nem szoktam használni, inkább assemblyben programozok, abban sokkal könnyebben ki tudom számolni az időkritikus dolgokat.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Ott a pont, én is erre gondoltam. Mondjuk ezen lábak száma is véges, de a két módszer kombinálható. A harmadik, leguniverzálisabb lehetőség az időnkénti lekérdezés (polling). Ez gyakorlatilag minden bemeneten használható, és biztos módszer, feltéve, hogy kellő gyakorisággal történik. Másodpercenként 2-300 ilyen alkalom esetén már aligha mulaszt el egy fordulatot is.

"We spared no expense"

A pollingot szándékosan nem írtam, mert elég korlátozott az alkalmazhatósága, bár persze van, amikor ez a legpraktikusabb. De többnyire igen sok CPU-időt emészt fel fölöslegesen.

A jelen esetben a polling alkalmazhatósága attól is függ, milyen időtartamúak a ventilátorok által fordulatszám-mérésre kiadott impulzusok. Interruptos lekezelésnél amint bejön az IRQ, néhány órajel múlva máris vizsgálhatod, melyik porton van az impulzus (természetesen ilyenkor felfutó élre kell beállítani az interruptot). Pollingnál az a gond, hogy - mivel a mikrokontroller mással is foglalkozik -, mire eljutsz a lekérdezéshez, esetleg már nincs ott az impulzus. Persze mindez csak akkor gond, ha a lekérdezési gyakorisághoz képest rövidek az impulzusok.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

PWM-böl milyen frekvenciát ajánlanál? Azon kívül hogy elég zavaros lesz a PWM-töl a fordulatszám jele, még brummog és sípol is a venti a frekvencia függvényében. ( unalmamban a boci boci tarkát akartam eljátszni vele de valahogy nem megy a poti tekerés ritmusra )

Basszus, péntek fél 6 és meg kocsma helyett a tanszéken üdülök ráadásul még nem is szorgalmi időszak van

Hehe, feltaláltad a digitális elektromechanikus Moog-szintetizátort automatikus glissandoval?

Mindenképpen a hallható tartományon kívül legyen, de ezt már te is tapasztaltad. A 4 tűs PWM ventilátorokra az ajánlás 25kHz +/-10%-ot ír, a Microchip vezérlői pedig 28-30Hz-en (nem kHz!) működnek.

cousin333:
A pollingnak lehet még egy olyan hátránya is, hogy állónak, igen lassan vagy (ritkábban) őrült gyorsan forgónak észlelheti a ventilátort, ha az impulzusfrekvencia és a polling "frekvenciája" közel esnek egymáshoz.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

25 kHz-ig nem mentem fel, 10kHz-et nézegettem, az jónak tünt, csak annyi volt a gond hogy a fordulatszámmérő lábra is kiment a PWM és elég nehezen lehetett megkülönböztetni a fordulatszám jelétöl, bár talán ez a scope hibája mert mindig a pwm jelére állt be. 30Hz-en mormogó hangja volt a ventinek. A magasabb frekvencia lesz szerintem a nyerő, de lehet be kell iktatni valami szűrőt ha fordulatszámot is mérni kell. A hétvégén nekiállok kicsit programozni, aszem az állítható pwm frekvenciával kezdem, hétfőn pedig mérek újra, de most rohanok haza kajálni utána pedig betolok valami fincsi sört.

Szerintem inkább az állítható kitöltési tényezőre koncentrálj. A szűrőrész meg lehet egy az egyben egy buck konverter megfelelő része, de ezt biztos te is tudod.

Edit: Nem az oszcilloszkóp hibája.

[ Szerkesztve ]

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

"A 4 tűs PWM ventilátorokra az ajánlás 25kHz +/-10%-ot ír, a Microchip vezérlői pedig 28-30Hz-en (nem kHz!) működnek."

Meg tudnád ezt erősíteni valamivel? Csak mert éppen most nézem a PIC18C601 adatlapját, amiben két PWM kimenetről is szó van. 10 bites PWM felbontás mellett is tudja a 25kHz-et. A 28-30 Hz kb. akkor reális, ha a lassú 32kHz-es órajelről működteted, 10 bites felbontással, vagy 8 biten és 4-es osztóval. De ennél a tempónál nyilván nem tud csodát tenni.

Nem azt mondtam, hogy a polling a legideálisabb megoldás, de ha nincs más, adott körülmények között az is megteszi.

[ Szerkesztve ]

"We spared no expense"

A Microchip fan controllerekre utaltam, nem a PIC-ekre.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Idézőjelben hibája, azt próbálta befogni, nem a széles furdulatszám jelet, de legközelebb kötök rá egy monitort, mert azon a kicsi kijelzőn alig látni valamit, de a lementett képek egész jók.
A kitöltési tényező nem téma, az pillanatok alatt megvan. Tekercsel nem akarok vacakolni ilyen kis frekvenciához és áramhoz elég nagy kellene, elsőkörben egy RC szűrő, ha nagyon vacak lesz, akkor tekercs és dióda mellé.

Ha már úgyis ezzel "játszol": A fordulatszám-impulzusok szélessége fix vagy függ a fordulatszámtól? És persze milyen szélesek?

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Szemre 50%-os kitöltésitényezőjű négyszögjel és a frekvenciája változik a fordulatszmmal.

Javultak a polling esélyei . Milyen határok között változik a frekvencia? Nem lennék meglepve, ha megegyezne az aktuális fordulatszámmal.

"We spared no expense"

Gyakorlatilag az összes ventilátor RPM-jele 50%-os kitöltési tényezőjű, és két pulzust ad vissza fordulatonként: [link]. Ezért: f(RPM)= RPM /30 [Hz].

Köszönöm!

(#137) cousin333:
Igen. Csak a polling frekvencia lehetőleg legyen a lehetséges maximális RPM-impulzus frekvencia többszöröse.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Köszi a linket!

shtml: Ez egyben azt jelenti, hogy kb. 200 impulzus / másodperc sebességre kell figyelni (ez 6000rpm, értelmes ember ennél nagyobb fordulatszámú ventit nem szerel ilyen rendszerbe). Ha pl. másodpercenként ezerszer pollingolsz (szép magyar szó), akkor nyeregben vagy. Ez 1ms-ot jelent, ami az amúgy sem túlterhelt mikrokontrollernek nem okozhat gondot. Pláne, hogy egyszerre akár nyolc láb is lekérdezhető néhány utasítás időtartama alatt (beolvasás, összevetés a korábbi értékekkel).

A minimum impulzusfrekvencia meg mondjuk vehető 10/s-nek, ami 300rpm. És ezzel szerintem már kellően alábecsültem a dolgot.

[ Szerkesztve ]

"We spared no expense"

Ezt én sem polling-eljárással csinálnám, hanem IRQ-val úgy, ahogy a #125-ben írta shtml. (Most a 16F sorozatú PIC-ekből indulok ki, mert azokkal van tapasztalatom). Ha dedikált IRQ-bemenetből nincs is sok (általában csak egy), még mindig ott a lehetőség a port-change interrupt használatára. Ezekből van általában 4, és csak annyi a 'hátránya' az INT-bemenettel szemben, hogy míg utóbbinál megszabhatod, hogy fel- v. lefutó élre adjon megszakítást, port-change esetén minden változás IRQ-t generál. De pl. 4 MHz órajelnél (1 MIPS) ez sem jelenthet nagy gondot, még kHz-es nagyságrendű impulzussebeségnél sem.

Nos, én nem írtam, hogy mindenképpen pollingot használnék, legfeljebb "nincs jobb/ nincs elég láb" alapon vonnám be. A dedikált IRQ bemenet kevés (min. 4 ventiről beszélünk, ugye), a port-change a nyerő szerintem. Feltéve, hogy van elég. Ugyanakkor ha nincs, akkor úgy gondolom egyszerűsíti a kapcsolást és a programot, ha csak egyféle módot használunk (pl. csak pollingot). A dedikált IRQ lábakat meg meghagyni mondjuk valami más, kritikusabb funkciónak.

[ Szerkesztve ]

"We spared no expense"

Milyen igazad van, elfelejtettem, hogy csak egy port állítható be fel- vagy lefutó élre, a többi csak simán változásra ad IRQ-t. Egyébként portbővítővel tetszőleges számú ventilátor kiolvasható és a bővítővel is használható az IRQ-s megoldás. A portbővítő azért is ideális megoldás, mert a CPU I/O portjainak többnyire van egyéb funkciójuk is, és ezek ütközhetnek.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Sziasztok!

Régebben én is építettem ventiszabályzót, persze csak analóg cucc volt, semmi pwm.

Az alapelv a következő: egy lereszelt to92-es tokozású tranyó bázis-emittere adta a hődiódát, amit megfelelő termikus kapcsolatba kellett helyezni a hűtendő egységgel.

Egy műveleti erősítővel összehasonlítottam egy trimmerpotival beálított referenciához és ennek a kimenete vezérelt egy sima PNP tranyót (bd139), a kimenet a műveleti erősítő bemenetére volt visszacsatolva, és egy zener a bázis kollektor között adta az alapfeszt.

Holnapra hozok haza kapcsolási rajzokat cégtől, és megosztom ha valakit érdekel esetleg, nem is a megvalósítás miatt hanem az elmélet kedvéért.
Az, hogy a borda hőmérsékletét figyeltem annyiban előnyős volt, hogy a venti álltal közvetlenül hűtött dologra szabályzott, persze maghőmérsékletet figyelve terhelve és anélkül bejött pár fokos csúszás a borda és a mag közötti hőellenállás által.

A teljes átfogás pl.: 5-12V-ig 2-3fok tartományra be lehetett állítani, és még így se volt "ideges" mert a borda hőtehetetlensége "megnyugtatta" a rendszert.

referencia 5700(XT) plexi ARGB-s blokk eladó!

érdekesnek tűnik várom a kapcsolási rajzokat, lehet meg is építem ha olyan kedvem lesz valamikor

internet share everything

Ez lenne az egyik, van belőle vagy tíz verzió, probálkoztam ezzel azzal!

T1 a hőérzékelő (dióda)
P1-el lehet beállítani a kívánt hőfokot. (kb. 25 fok az átfogása)
D1 határozza meg az alap feszültséget (12-0,6-UzD1), így 8,2-es zenerrel 3,5-4V az alapfesz.

[ Szerkesztve ]

referencia 5700(XT) plexi ARGB-s blokk eladó!

Örülök, hogy teljesen még nem halt meg a topic, csak majdnem.

Megnéztem a belinkelt kapcsolást, de higgyétek el, digitálisan lényegesen kevesebb alkatrésszel is megoldható a dolog, mégis sokkal többet tud. Persze programozni kell a mikrokontrollert, de nincs ingyen ebéd. Természetesen nem akarom elvenni a kedveteket, sok sikert a kapcsolásokhoz!

Valamikor augusztus végén vagy szeptember elején-közepén visszautazom Budapestre és nekiállok tervezgetni, egyelőre egy egyszerűbb cuccost.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

hellllllomindenkinek
lehet h hülye kérdés de kb mennyit foygaszt egy átlagos venti szabályozo?

persze nem programra gondoltam

Erre nincs rövid válasz.

Egy PWM-szabályzó fogyasztása tizedwattokban fejezhető ki, alig több a FET-ek kapcsolási veszteségénél, vagyis elhanyagolhatóan kicsi.

A szokásos soros szabályzók (soros ellenállással vagy áteresztő tranzisztorral, angolul linear voltage regulator) fogyasztása abszolút értékben kb. akkor a legnagyobb, amikor a ventilátorra fél feszültség jut: ekkor kb. annyit fogyasztanak, mint maga a ventilátor. A ventilátor fogyasztásához viszonyítva annál többet fogyasztanak, minél kisebb feszültséget adsz a ventilátorra. Ha pl. 4 V-tal hajtod meg a ventilátort, akkor a ventilátor fogyasztásának kb. a dupláját, 12V-os tápfeszültséget feltételezve.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

Kicsit lelenakdt a lelkesedés, a topicban Kedvcsinálónak felrakok egy pár képet, mire juottam.
100%
50%
kb 20%
A zöld a mikrokontoller PWM kimenete a sárga a venti fordulatszám lába, amit a képeken is látszik jócskán meg kell még szűrni hogy meg lehessen számolni. Olyan problémám van hogy alacsony feszültségen nem tudom mérni a fordulatszámot mert egyszerűen nincs jel.
500Hz-röl hajtottam a ventit, nem morgott, nem nyöszörgött, egy buck converter-t építettem ahogy Shtml is ajánlotta, 10uH, 47uF és egy mezei dióda, a pontos típusát nem tudom valmai 1N400x variáns lehetett. Soros poston szépen lehet már állítani a kitöltésitényezőt. Holnap megpróbálom beüzemelni a számlálót a mikrokontrollerben.
Ha lesz rá érdeklődés akkor összecsapok egy kis írást arrol hogy lehet otthon is megépíteni és továbbfejlesztgetni a szabályzót, alfanumerikus kijelzővel, analóg mérőkkel.
Jutszembe, ígértem még digitális hőmérőt a szabályzó mellé, ahhoz ic-t még nem tudtam szerezni, de dolgozok az ügyön.

Akkor jó eséllyel sokkal hamarabb kész leszel vele, mint én, mert én még csak kb. 1-2 hét múlva utazom vissza Budapestre.

Az otthoni megépítés ott bukik meg sajnos, hogy a legtöbb embernek nincs eszköze a mikrokontroller programozásához. Ismerek házilag elkészíthető, párhuzamos porton működő programozót, bár én nem próbáltam, mert már korábban PIC-kel készítettem egyet magamnak. USB-n átküldöm az adatot és a többit elintézi a saját fejlesztésű programozó.

(#152) Rive:
Sajnos komolyan gondolta a téma lezárását, pedig még örömmel szórakoztam volna az ehhez hasonló beírásain.

A szak­ember olyan barbár, akinek tudatlansága nem terjed ki min­denre. (Stanislaw Lem: Az Úr hangja)

AVR-nek ez a hatalmas előnye a PIC-el szemben, hogy baromi egyszerű a programozó hozzá, egy STK200-as 5 db vezeték, még az ellenállásokat is el lehet hagyni. A PC-vel a kapcsolatot egy soros porton a legegyszerűbb és legolcsóbb is tartani.

shtml, sikerült már visszaérned szép szmogos fővárosunkba? vagy teljesen feladtad ezt a ventivezérlőt

internet share everything

Hali mindenki
Szeretnék venni egy ventillátor szabályzót lehetőleg fehéret
Pls. Segítsetek

Válaszokat előre is köszönöm.

Gépem:alaplap:ASUS M5A78L-M/USB3 proci:AMD Phenom II x4 B50 Ram: Kingston 4096Mb 1600Mhz vidi kari: ASUS radeon HD 7770 Táp: Chieftec Iarena 450W ház:Sharkoon vaya value vinyo:segate baracuda 250GB

Sziasztok! Nem tudom hogy jó helyre írok-e,elöre is bocsi ha nem. Vettem egy NZXT Sentry LX SEN-001LX ventilátor szabályzót, a ventiket szépen rádugtam idáig oké is, de 5 hő érzékelője van azokat hova kell rakni hogy kb jól mérjenek? CPU, GPU, RAM, Winyohoz, meg a belterét akarom méri. Előre is köszönöm...

Asrock Fatal1ty H97 Performance, Intel Core i7 4790, ASUS R9 280 DC2T, Kingston Hyperx 4*4 GB, FSP Raider 750, Zalman Z11 Plus