Aktív témák

• #4 Intruder2k5 MODERÁTOR

  2015-08-12 12:32:34 #4

  Összes hozzászólása itt Válaszok az összes hozzászólására itt Válaszok erre a hozzászólásra

  Privát üzenet küldése

  

  Intruder2k5

  MODERÁTOR

  Néhány gondolat, router vásárlás előtt állóknak...

  Az alábbi sorok azoknak íródtak, akik torrentezés, és / vagy egyéb szerver funkciók kiváltása céljából szeretnének routert vásárolni. Ezzel kapcsolatban van néhány dolog, amivel nem árt tisztában lenni, nehogy aztán csalódás legyen a vége! Nézzük a leggyakoribb, és legfontosabb kérdéseket a témában, a leendő router típusától függetlenül...

  Garancia
  Gyári torrentkliens manapság csak az ASUS routerekben van, de ez sem feltétlenül elégít ki minden ezzel kapcsolatos elvárást. Az egyéb szerverfunkciók, mint LAN hálózati megosztás, FTP szerver, és egyebek, szintén csak korlátozottan konfigurálhatóak a gyári szoftverekben, tehát az esetek döntő többségében a történet vége az, hogy a routerre egy moddolt firmware fog felkerülni, hogy az igényeket a lehető legjobban kielégítse, és kihozza a vasból amit lehet. Igen ám, de ez viszont elvileg, a garancia azonnali megszűnését vonja maga után. Azért elvileg, mert ha később baj van a routerrel, akkor az esetek 99%-ban vagy vissza lehet állítani a gyári firmware-t, vagy egyébként sem állapítható meg, hogy mi volt rajta, mielőtt tönkrement. Szóval a garancia megszűnése leginkább csak formai, de azért jobb ezzel is előre tisztában lenni!

  HDD és PenDrive
  A routerre gyakorlatilag "bármekkora" tárterületű HDD-t rá lehet kötni, minden bizonnyal fogja tudni kezelni, de azt tudni kell, hogy alapesetben 2TB méretig boldogul el a rendszer a lemezekkel, mert e-felett már GPT partíciós táblát kell létrehozni, ezt pedig nem minden firmware támogatja. A gond nem annyira a HDD kapacitásával vagy típusával lehet, hanem inkább a külső USB-s ház Linux inkompatibilitásával. Szerencsére azért a legtöbb jól működik, de nem árt ha vásárláskor figyelünk a csomagoláson lévő Linux kompatibilitást jelző feliratra, és / vagy logóra. A kompatibilis eszközökről megbízható és teljes lista sajnos nincs, így azt ne is keress! Routeren való használat esetén probléma lehet még, hogy az USB portról táplált külső HDD számára nem elegendő az áram, ezért aktív USB HUB vagy Y USB kábel beiktatása lehet szükséges a stabil működéshez. A PenDrive használatáról még annyit, hogy meglehetősen lassú, nem bírja a több szálú egyidejű írást olvasást, ami sokszor a filerendszer összeomlását eredményezheti rajta, illetve ilyen extrém felhasználási körülmények között, mint például a torrentezés, vagy swap tárhelyként funkcionálás, igen rövid élettartamúak szoktak lenni, tehát lehetőség szerint kerülendő a használatuk!

  Az elvárásokkal kapcsolatban...
  Nézzük a szokásos elképzeléseket ezzel kapcsolatban, amik aztán soha nem válnak valóra!

  ○ LAN-on és WiFi-n Full HD videók továbbítása egy időben több kliensre
  ○ 1-200 darab torrent futtatása Fiber Power 500-as, vagy DIGI 1000-es nettel.
  ○ És persze játszani is kellene, tehát a fentiek közben 10 alatt maradjon a ping.
  ○ Az ára 10k körül lehet maximum.
  ○ stb...

  Ezzel szemben a tények, amik reálisan el is várhatók egy ilyen rendszertől...
  A mai nagyobb teljesítményű SOHO (otthoni felhasználásra készült) routerekben 600-800MHz-es processzor, és 128-256MB RAM található. Azt hiszem ennek tudatában érthető, hogy miért nem fog tudni kiszolgálni több korszerű munkaállomást az elvárt sebességgel. Ezek a routerek nem szervernek vannak tervezve! Türelmes és nyugodt embereknek jó alternatíva lehet a 7/24-ben működő PC kiváltására, és ezáltal a villanyszámla jelentős csökkentésére, de mindenképpen kompromisszumokkal jár. Az elérhető maximális sebességek igen széles tartományban változnak, mind a használt router és az azon futó firmware, mind a kérdéses alkalmazás, és annak beállításai, de még a HDD-n lévő filerendszer függvényében is. A mihez tartás végett azért megpróbálok egy-két jellemző adatot leírni, de fontos tudni, hogy ezekre a fentebb írt okok miatt semmilyen garanciát nem vállalok!

  A routerre kötött HDD-re, vagy arról történő másolás sebessége.
  Ez az érték valahova 10-30MB/sec közé tehető. Általában NFS-en keresztül a leggyorsabb, amit az FTP, majd végül a Samba követ. Filerendszerek tekintetében a FAT és az NTFS a leglassabb, és a Linux-os EXT 2/3/4 rendszerek a gyorsabbak, és megbízhatóbbak. Bár hozzá kell tegyem, hogy időközben jelentek meg olyan újabb NTFS driverek (Paragon, Tuxera), amikkel jelentős sebességnövekedés érhető el a támogatott routereken a korábbiakhoz képest, akár vetekedhet is az EXT 2/3/4 rendszerekkel.

  A torrent le, illetve feltöltés sebessége.
  Ez a sebesség 3-8MB/sec között mozog, de nagyban függ a nyitott kapcsolatok számától, mert ezek jelentős hatással vannak a processzor terhelésére. Általánosságban elmondható, hogy minél kevesebb a nyitott kapcsolat, annál nagyobb sebesség érhető el, tehát jobban járunk néhány seed-szerveres, vagy optikai netes peer-el, mint sok ADSL-essel. A legjobb sebesség elérése érdekében a routeren futó torrenkliensben érdemes a kapcsolatok maximális számát egy kellően alacsony, mondjuk 25-100 közötti értékre állítani, az egyéb körülmények figyelembe vételével. Ide tartozik még, hogy feltöltési irányban jellemzően nagyobb sebesség érhető el, mert letöltés közben az adatokat folyamatosan ellenőrizni is kell, ami plusz terhelést jelent a routernek.

  Torrentek maximális száma, és mérete.
  Ezek tekintetében mondhatni nincsenek korlátok, mert mint fentebb írtam, leginkább az össz-sebesség, illetve a nyitott kapcsolatok száma a döntő. Tehát a kliensben lehet akár több száz darab, illetve több száz GB méretű torrent is betöltve, ha azok együttes aktivitása a router teljesítményének határain belül marad.

  És végül...
  Szerintem elég egyértelmű, de azért felhívom a figyelmet még arra is, hogy természetesen ha az egyik alkalmazás jelentősen leterheli a routert, akkor a másik már nem fog tudni maximális teljesítményt nyújtani, illetve az erőforrások megoszlanak a programok között. Tehát, ha mondjuk nagy sebességgel tölt le a torrentkliens, akkor az a hálózati megosztás sebességére is komoly hatással lesz! Fontos még tudni, hogy ezek a moddolt firmware-ek Linux alapúak, és bár az alap router funkciók beállításához, amik a gyári fimrware-ben is megtalálhatóak, itt is webes felület áll rendelkezésre, de az egyéb programok telepítéséhez már parancssor használata is szükséges lehet! Persze van olyan is, ahol a torrentkliens is a firmware része, de ez a ritkább eset, tehát jobb felkészülni némi gépelésre is. Nagyjából ennyit szerettem volna elmondani ezzel kapcsolatban, és remélem, hogy azért nem riasztottam el senkit a témától, mert tényleg nem ez volt a szándékom vele! Az ezzel kapcsolatos fórumokon jelenlévő tömegek is igazolhatják, hogy a dolognak van létjogosultsága, hobbinak sem utolsó, valamint a Linux-al való ismerkedést is megalapozhatjuk vele...

  

  Kapcsolódó írás: Routerre kötött USB / HDD sebességteszt

Aktív témák