Amúgy hajjakmeg, tényleg adja a pink. Nekem a (metál) babakék a kedvenc. De azért a lakkozott fa se rossz (bár a V3 mahagónija szebb) és az van occón. Láttam a pirosat is, az is szép. A squire - fender palettát szerintem verik. Azért a cort és ibanez égetett meg lakkozott meg színezett fa testei is nagyon szépek.

Kívánom neked, hogy mindent megkapj az élettől, hogy rájöjj, nem elég. - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - Quad Era-1, Grado Hemp & Neumann NDH-30 "salesman"

Szerintem, és lehet hogy csak szerintem van így, de azt gondolom hogy a piacon, többek között a gitár is mint termék egy iszonyatbrutálisan túlárazott árucikk. Az ilyen termékeken tud a gyártó minimális befektetés mellett iszonyat pénzeket keresni. Kezdve az olcsóbbaktól, egészen a többmilliós kategóriáig. Hogy miért? Mert valójában még mindig csak egy darab fa, ami szárításon kívül (amit a természet javarészt elvégez) semmi szaktudást igénylő előkészítést nem igényel. Maga a legyártása sem igényel különleges szaktudást, egyszerűn mert a kivágáson, pár lyukon, furaton kívül mást nem kell vele csinálni, ezt is sablon alapján egyszerűbb gépek elvégzik. Nincsenek benne bonyolult alkatrészek, sőt pár zsinóron, potin meg a mágneseken kívül nincsenek benne alkatrészek. Kissé banálisan mondva, egy darab fa, 6 dróttal. Persze be kell festeni/lakkozni... de az megint egy filléres művelet. A nagy gyártók, sőt a kicsik is, aprópénzért hozassák' az alapanyagokat a legolcsóbb helyekről. Úgyértve ha most bármelyikünk rendelne a neten egy darab mahagónit, az kerülne X euróba, nagyba, külön kereskedelmi vonalakon..stb...a töredékébe kerül. Szóval egy akármilyen gitár sem kerülhetne 1-2 százezer forinttól többe, és már ezen is busás haszna lenneba gyártónak.

Újabb fun fact - a "modern" ragasztó, amivel a két fát összeragasztják, az sokkal szilárdabb, mint maga a faanyag. Ezért sem látsz soha olyat, hogy egy gitárnyak a ragasztásnál törik le.

Szóval nem szükséges a szoros nyakzseb. Ha túl szoros, nem is tudod rendesen összeragasztani, mert kell hely a ragasztó rétegnek. Ha van rés, azt a folyékony ragasztó úgyis ki fogja tölteni.
Ugyanígy, igazából a csavarozott nyaknál sem szokott kiszakadni a nyak, még akkor sem, ha nem szoros a nyakzseb. Az inkább egy minőségi mérce, hogy mennyire volt igényes a gitár készítője.

És hadd előzzem meg a többi legendát a különleges és drága mahagóni fáról (ami annyira különleges és drága, hogy bútorokat csináltak belőle), meg a roppant különleges Titebond ragasztóról, amit a Gibson használ (amit annyira különleges, hogy amerikában ez a standard faragasztó, minden barkácsboltban megveheted fillérekért).

Az a helyzet a gibsonnal, hogy nem csak gitárokat gyártanak, de legendákat és bullshitet is.

[ Szerkesztve ]

Sajnos a tradíció többet ér, mint pár apró, de hasznos módosítás. A gitáros már csak egy ilyen fajta. 70 éves mahagóni meg elektroncső kell neki.

Romani ite domum!

Ráadásul jó eséllyel ugyanazon a gyártósoron készül ugyanazokkal a specifikációkkal.

Ja, és mielőtt valaki az anyaghasználaton rugózna: a merantit régebben simán mahagóninak nevezték bizonyos gyártók szemrebbenés nélkül. Meg talán még most is, amíg valahol valami fogyasztóvédelmi hatóság meg nem fenyegeti őket.

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar

Szerintem írd ki a hirdetésbe, hogy fából van. Az a biztos.
Ha amúgy jó a gitár, akkor tökmindegy, hogy égerfa-e vagy sem. Ha rossz a gitár, akkor szintén tökmindegy. Szerintem aki megveszi, az se fogja laborban bevizsgáltatni, hogy nem-e hazudtál a hirdetésben

Az hogy "éger" az biológiai értelemben egy nemzetség. Tartozik alá vagy 30 fajta növény. Az az éger, ami a kínai erdőben nő és amiből az SX gyártja a hangszert, az jó eséllyel nem ugyanaz a fajta éger, amiből Leo Fender kaliforniában a gitárjait csinálta.
De ha még ugyanolyan fajta, ott is van változatosság a súlyban, plusz az se mindegy, hogy milyen gyorsan nőtt a fa és hogy mennyi a nedvességtartalma, amikor gitárt csináltak belőle.
Lényeg - hiába méricskéled a súlyát, abból nem fog kiderülni.

Ugyanígy, a 100 ezer forintos kínai gitár, ami mahagóniból van, az nem ugyanaz a fajta mahagóni, mint amiből a 2 milliós PRS gitárt készítik. De a juhar, rózsafa, stb. is mind mind nemzetségeket jelölnek, nem egyes növényfajtákat.

[ Szerkesztve ]

Én is nagyon hasonlóan látom. Kezdőknek, ár érték arányban szerintem nagyon jó a HB (a QC függvénye), 100-150 ezer forint között szerintem egész jó minőséget állítanak már elő. Alternatíva meg nincs.

Nekem 2 HB-m volt, az egyik az explorer, igaz, az 160 ezer forint volt, de szerintem teljesen hibátlan minőség, EMG hangszedőkkel, mahagóni test, ebony fretboard. A másik egy akciós, nagyon olcsó strat, ez járt Goose T-nál is, hát olyan, amilyen.

Ennek ellenére én sem vennék többet, papíron nagyon rendben vannak, jól hangzó feature-ök, de valami hiányzik belőlük. Egyikhez sem tudtam úgy kötődni érzelmileg, mint a többi gitáromhoz. Mindig olyan "jó-jó, de" érzésem volt velük.

W | W | H | W | W | W | H

Bitch please, az alsóközepes Ibanezem:

Mondjuk ez nem ragasztott nyakas, de most elővettem az egykoron B-stockos Epimet, amit 80 ezerért vettem újonnan a 140 ezres listaára helyett, és az is lepipálja a Gibsont.

Ja és megvettem életem első 6 húros Fishman Fluence szettjét, amit betettem ebbe a frankó kis Ibanezbe.

A mahagóni miatt minden nagyon basszusosan szólt benne, ezen mondjuk nem segített a korábbi DiMarzio D-Activator X karakterisztikája sem. Olyan mocsaras hang jött belőle, hogy amikor koncerteztem ezzel szeptemberben és torzítóval ritmusoztam, egyszerűen nem értettem, mit játszok, pedig ott volt az arcomban a monitorláda.

Ezt a szettet egy új Epiphone Prophecy-ből szedték ki, már a V2 verzió, ami tud single coil módot is. Mondjuk az enyémet konkrétan az Epinek gyártották, azért is van ráforrasztva minden, de ugyanazt tudja.

Ennek még jobban megfogottak a mélyei, mint az EMG 81-nek, nagyon feszes hangzása van. Nem döng, nyilván mélyebb hangolásokhoz tervezték, hogy azzal is érthető maradjon. Ettől függetlenül standard E-ben is marha jól szól. Nagyon gyors hangindítása van, és szépen definiált hangja. Korábban azt mondtam, hogy a kínai pickupokhoz képest annyival jobbak a DiMarziók, hogy azokból már alapból mix-ready hang jön ki. Na ez a Fishman még erre is rátesz egy lapáttal, most már a DiMarziókat hallom kínai pickupoknak mellette.

Szerk.: torzítva veszett jó hangja van, tisztán meg még jobban dobozhangú, mint az EMG 81 az agresszívebben EQ-zott mélyek miatt. Viszont szép részletes hangja van, de akkor is doboz.

[ Szerkesztve ]

Rockbandám: https://fb.me/scharlotterhodes *** Gitárelektronikai műhelyem: https://www.fb.me/goosetgitar