Te már csak tudod!Ott voltál mellettem
Sikitófrászt kapok tőled.
Tökmindegy,h mivel fotózod a tejutat ha tök sötét van és vezeted a cuccot.
Szabad szemmel a büdös életben nem fogod látni azt amit egy fgép percek alatt magába gyűjt.Minél nagyobb a látószög annál több lessz a csillag.
Esetleg ha még nem láttad volna a tejutat akkor javaslom keress egy setét helyet és nézz dél-délnyugat felé az orion felett.Ott megtalálod a tejutat.Mert most épp ott van.

[ Szerkesztve ]

Itt van az a bizonyos kutya elásva.
Mert ugye vannak azok a fránya fotonok.Ami gyünnek folyton folyvást,csak a mi gyenge szemünk nem tudja összegyűjteni őket.A fgép ha sokáig néz ugyanoda akkor összegyűjti őket és megrajzolja nekünk azt ami számunkra láthatatlan.

Világoljon már fel valaki, hogy mi a különbség a Tejút és a Tejútrendszer között, ha van. Mert én eddig úgy tudtam, hogy mi a Tejútrendszer nevű galaxisban vagyunk naprendszerestül, és minden irányban a galaxis többi csillagát látjuk elsősorban. Szabad szemmel legalábbis biztosan. Az a fehér sáv ahol a többinél sűrűbben vannak a csillagok az a középvonala a két egymásba fordított csészealj alakú galaxisnak, de a többi csillag is a galaxis része amit látunk. Tévednék?

A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.

Nem háló az, hanem halo . Abban helyezkednek el pl. az ismertebb gömbhalmazok.
Egyébként - jó esetben - szabad szemmel a Tejúton túl mindössze a hozzánk legközelebbi galaxis, az Androméda-köd látható (az összfényessége viszonylag nagy, de túlságosan nagy területen van elosztva).
Mod #488: digit asztrofotóknál bevett szokás a sötétkép kivonása a felvételből, amely eltünteti az ilyen furcsaságokat, mint a hotpixelek (és egy csomó képzaj). Én is tapasztaltam ISO 400..800-on a hotpixelek elszaporodását, de nem volt kezelhetetlen mondjuk 30s záridőnél (hosszabbat a mechanika követési pontatlanságai miatt nem próbáltam). Másrészt az extrém hosszú expozíciójú digit képek szinte mindig sok, legfeljebb pár perces kép átlagolásával születnek, ami önmagában is csökkenti a zajosodást.

[ Szerkesztve ]

Kösz mindenkinek a kimerítő válaszokat, ezek szerint úgy van ahogy én is tudtam, csak az nem tiszta még mindig, hogy megkülönböztetik-e Tejútként azt a fényesebb csíkot a Tejútrendszertől mint galaxistól, vagy ez csak egy téves értelmezés ami elterjedt a köztudatban. Én úgy tudom, hogy a Tejút az egész galaxis, nem csak a közepe ami innen nézve egy fényesebb sáv az égen. Akkor viszont minden irányban a Tejútat látjuk mert benne vagyunk, és nem a legszélén.

[ Szerkesztve ]

A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.

Legszélén semmiképp nem vagyunk, az egyik karban vagyunk 2/3-ad sugárnyi távolságra a galaxis középpontjától.
A többi részét megválaszolja valaki okosabb, de ha már itt vagyok pár szóban én is: amikor a galaxisunkról beszélünk, biztos, hogy nincs olyan, hogy azt mondjuk, hogy a karok síkja a tejút, az egész meg a tejútrendszer, ez 100%. Az égre nézve a csillagokkal sűrűbben benűtt sávot viszont szokás tejútnak hívni, pedig ugye a többi része is a galaxisunkhoz tartozik, de ez inkább köznyelvi elnevezés, nem pedig tudományos megkülönböztetés.

Nincs különbség Tejút és Tejútrendszer között, mindkét elnevezés ugyanazt az egy darab spirálgalaxist takarja amiben mi is vagyunk. És persze minden irányban a galaxis csillagait látjuk, mert nem egy lapos korongról beszélünk, a galaxis több ezer fényév "vastag".

Másik kérdés: szabad szemmel is "kilátunk" a galaxisból, már egy átlagos tisztaságú éjszakán is észrevehető az Androméda-köd, a szomszédos spirál. (csak ne a Deák-térről nézve keressük )

kicsit felpörgött a topik...

Hát absz nem elképzelhetetlen, hogy jórészét már nemcsak tudjuk hanem fotozzuk is. Akár tudtunkon kivül. ugye már 1918? ban is fotóztak ilyet Dél Afrikában az volt Einstein híres elméletének egyik első bizonyítéka.

[ Szerkesztve ]

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Én akkor még nem éltem ( ), kifejtenéd mondjuk egy link formájában, hogy mire gondolsz?

A privát arra való, hogy olyasmit írj, ami nem tartozik másra. A szakmai kérdéseknek általában van topicja. Ha nincs, nyiss egyet.

[link]

"However, in May 1919, a team led by British astronomer Arthur Stanley Eddington claimed to have confirmed Einstein's prediction of gravitational deflection of starlight by the Sun while photographing a solar eclipse in Sobral northern Brazil and Principe.["

Azaz már 1919ben is fotóztak ilyet, ez volt egyébként Einstein híres "teoriájának" első "kézzelfogható" bizonyítéka.

Itt meg a gravitációs lencséröl pár szó.
[link]

bizony ezeket szépen lehet fotózni sött eza gravitációs lencse sokszor nagyon sokat segít, durván felerősíti távoli csillagok/galaxisok fényét pl.

Néha bánom, hogy nem fizika szakra mentem anno....

[ Szerkesztve ]

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Ha "inflációs korszak" elmélettet vesszük és azt, hogy a fizikai tvek konstansak akkor mi zárja ki azt, hogy mi is előidézzünk egy mini inflációs korszakot, összenyomjuk vagy akár kitágítsuka teret és evvel sitty-sutty eljussunk a világegyetem másik felébe hipp-hopp?
Ebbe még azt is belefér, hogy ekkor se sérült a "fénysebesség elv" a semmi sem haladhat gyorsabban elv. De azért mi még "0" idő alatt megtettünk átmentünk a fél világegyetemen azaz mindha gyorsabbak lennénk "párszor" a fénynél.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Ezt te hol hallottad, hogy nulla idő alatt zejlódott a felfúvódás, nulla idő volt az infláció kora?
Természetesen nem nulla idő volt, noha rendkívül kevés, valami 10 a minusz sokadikon másodperc szintű, de NAGYON mást jelent a kettő.

tbs:
Nem ez a helyes megfejtés. Amikor a világegyetem története című specit hallgattam Dávid Gyulától az ELTE-n (jó sok helyen szokott előadni, érdemes meghallgatni, nagyon jó előadó), akkor ezt a hasonlatot mondta:
Van egy óriási lufi, a lufin pedig városok vannak, a városokban emberek élnek. A lufin lévő országban az a szabály, hogy senki nem hajthat 60km/h-nál gyorsabban. Elindul a lufin lévő ember az egyik városból a 30km-re lévő másik városba, 60-al, ahogy szabad. Közben valaki elkezdi felfújni a lufit, nyílván az elkezd tágulni. A pacák már egy órája autózik 60-al és a 30km-re lévő város nemhogy közelebb, de távolabb került tőle... hát fogja a telefonját, és feljelenti a rendőrségen a várost gyorshajtásért. (Hisz gyorsabban mozgott a város előle, mint a megengedett 60km/h) A rendőrség kijön, és megállapítja, hogy a város összes épülete mélyen a lufi "talajába" van ágyazva, nem tudnak onnan elmozdulni, azaz a város egy milimétert sem mozdult a helyéről, a gyorshajtás vádja alaptalan.
Ugyanez igaz az akkori univerzumra is, nem úgy kell elképzelni a dolgot, hogy az anyag távolodott egymástól x-szeres fénysebességgel, hanem az anyag(ok) közötti tér tágult, mint amikor a lufit felfújják. Így itt sem történt gyorshajtás.

dobhatnál pár linket mert én akárki mérvadót olvastam pl Barrow, Paul Davis, Hawking vagy hallottam pl Lukács Béla ilyen verziót egyikük se írt/monott pedig közülük páran már letettek "ezt azt" az asztalra.
Ettöl még persze lehet pont mint az általam mondott Barrow, Paul Davis, Hawking variáció is.

Szten Márs: ""jelk közt volt a nulla evvel is utalni akartam rá, hogy nagyon "kis" idő, de nem 0.

don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up, don't look up...

Sikerült az utolsó pillanatokban lekapni, viszont jobbra fent az melyik bolygó?

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

(Az bizony a Jupiter, amely szintén igen fényes tud lenni.)

Köszi!

Freeware, és akciós programok egy helyen https://www.facebook.com/freewarenews

Üdv!
Ha DSLR géppel fotózunk obi nélkül, mennyire fontos a gép felbontása?
Elég egy 6M pixeles (pl nikon D40) vagy jobb a 10M pixel? (D60) (ezáltal esetleg jobban nagyítható képeket kapunk) Mert pénztárca szempontból nem mindegy.
(másik fontos szempont gondolom a zaj, ami talán kisebb felbontásnál alacsonyabb)

Köszi, Balu.

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''

Szerintem ez a kérdés ide való, tedd fel itt: [link]
És amellé azt is leírhatod, hogy mit értessz azalatt, hogy obi nélkül fotózunk DSLR-rel? Mert az relative nehéz úgy...

vagy lyukkamerara gondolhat, vagy vmi tavcsovet applikalna ra tippem szerint

Húha ez nem az asztrofotó rovat? Hadd ne magyarázzam:
[link]

A lényeg, hogy a távcső maga az obi, egy egyszerű közgyűrűvel össze lehet tekerni őket.

[ Szerkesztve ]

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''

Igen, a távcsőráapplikálás nekem is eszembe jutott, mint egy valószínű megoldás, de ez csak tipp, ezért írtam, hogy jobb, ha kifejti mire gondolt

Na, közben megjött a magyarázat is, talált, süllyedt.

[ Szerkesztve ]

Nézz körül itt.
A Kapcsolat rovatban megtalálod az elérhetőségeiket, nagyon készségesen segítenek mindenben, de a honlap is sok hasznos tanácsot tartalmaz.

Köszi, ismerem őket, onnan van a távcsövem
De nekem fotós aspektusból kellene valami tapasztalat az említett kérdésre.

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''

Értem, de náluk többet itt kevesen tudnak a témáról, Ők fotózáshoz való adaptereket is gyártanak, akár egyedileg is.A" képrögzítés-adapterek " menüpont alatt van az info.

Elnézést, de az eredeti kérdés nem a hogyan rögzitsük a gépet.
Hanem hogy milyen (DSLR) gépet érdemes venni e célra.

Nem hiszem hogy egy távcsőboltot kéne nyaggatnom, hiszen nem profiljuk, mégha rendesek is (tudom hogy azok, a privát mobilszámuk is megvan)
És a fent linkelt másik PH fórumon sem hinném hogy sokan fotóznának égitesteket.

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''

Azt hiszem, a Te céljaidnak olyan DSLR fele meg, aminek a lehető legkisebb a képzaja,illetve hosszú expo alatt is megállja a helyét. A magasabb Mpixel számnak nincs előnye, tehát egy EOS 400 D Canon valószínüleg tökéletes a céljaidra.

És ha bele akarok nagyítani, ott kellhet + MP?

szerk.: nikon d40-et (6MP) írtam példának, de jó lenne ha 400 D-re lenne zseton...

[ Szerkesztve ]

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''

Ha eleve csak a képmeződ kis részét fogja kitölteni a lefotózott objektum akkor hiába a nagy felbontás gyengébb lessz a kép a kis fénymennyiség miatt szükséges hosszú záridő miatt.Elsődleges szempont tehát a megfelelő távcső kiválasztása, hogy megfelelő nagyításhoz juss.Kép
Nézd meg például, ezt mivel lőtték, kb. 2000 dollárnál indul.

[ Szerkesztve ]

#542: Gondolom ha nincs obi, nem tudok belenagyítani élőben, csak a kész képbe?
Itt jöhet jól egy pixelgazdagabb kép.

#543: a távcső már adott, egy 102/660 refraktor + EQ3 http://www.teleskop-austria.at/prod.php?tid=9&lng=hun#refr-102r-sw

Nyilván nem ilyen kép a cél, de a mostani kompakt géppel kinszenvedés a dolog.

[ Szerkesztve ]

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''

Szia,

nem fotóztam még sosem távcsővel ezt előre leszögezem, viszont nagyon érdekel a csillagászat így rengeteg képet láttam már. A gép szinte mindegy (persze gondolom egy Canon 5D a zaj miatt igen jó lehet), láttam amatőr csillagászok képeit a legtöbb 350D-vel készült több felvétel összekombinálásával. Ha jól tudom van valami speckó program amivel a csillagászati képeket össze szokták rakni. Valamelyik távcsőbolt oldalán láttam galériát és ott oda volt írva melyik kép hogyan készült. Később megkeresem.

Üdv,
B.

Work smart, not hard! :) http://www.flickr.com/photos/zbalu/

Nem érdemes a fényképező felbontásra hajtani, mert a valós felbontást úgyis maga az objektív, azaz a távcső paraméterei szabják meg, leginkább a nyílása.
APS-C méretű érzékelőn 660mm-es fókuszú objektív (természetesen primer fókuszban) közelítőleg 120' x 80' (ívperc) látószöget ad. A 102mm-es nyílás pedig 1,35'' (ívmásodperces) felbontóképességet (Rayleigh-határ) adhat az emberi szem legérzékenyebb hullámhosszán. Egy 6 MPx-es gép által készített képkocka hosszabb oldala pedig kb. 3000 pixel méretű. A látószög 1px-re vetített értéke ezzel kb. 2,4''-re jön ki, tehát túlzottan sokat nem tudsz nagyítani. És mindez csak optimális esetre igaz, a gyakorlatban a légköri viszonyok is ronthatják a felbontóképességet. A nagyobb pixelméret szerintem ezért nem feltétlenül jelent hátrányt, 6Mpx-es géppel bőven lehet szép asztrofotókat készíteni, sőt még jófajta webkamerával is.

Igen ez érdekel igazán csak ez nekem túl profi megközelítés, olyannyira hogy nem is egészen értem Ezen számítás alapján a látómezőbe kb. hány telehold fér bele?

szerk.: igen a webcam-en is gondolkodtam, de az talán macerásabb kicsit, és egy jobbfajta már közelít egy belépő DSLR-hez, amit azért másra is tudok használni

[ Szerkesztve ]

''...Ayrton azt mondta: Látod, nem lehet. Egy folyó van a fal mögött, úgyhogy nem lehet máshova tenni. ...Pontosan ezen a helyen vesztette el az életét.''