2024. június 7., péntek

Gyorskeresés

Útvonal

Cikkek » Számtech rovat

ATI vs. NVIDIA kezdetektől napjainkig II.

  • (f)
  • (p)
11. oldal
Írta: |

A párharc folytatódik a 3D gyorsítás két úttörője között. Figyelem, extrém hosszúságú és mélységű cikk!

[ ÚJ TESZT ]

NVIDIA - GeForce 900 széria

Furcsa ugrás az NVIDIA nevezéktanában, hogy a 700-as széria után a 900-as következett. Nem példa nélkül álló ugyanakkor, hiszen anno a 300-as is kimaradt, illetve 100-as sem volt igazán (csak az OEM piacon). Ennek ellenére nehezen indokolhatónak tartom az ilyen következetlenségeket, hiszen csak fölöslegesen összezavarják vele a vásárlókat.

A 700-as sorozatnál bevált újfajta stratégia alapján most is egy méregdrága Titan kártya áll a termékpaletta élén, ezúttal Titan X-re keresztelve. A 750-es kártyákkal bevezetett Maxwell architektúrára épülő nagyvas elődjéhez hasonlóan inkább a félprofesszionális piacra készült, hiszen 12 GB memória a játékos kártyák vonalán nem igazán volt még indokolható ekkoriban.

Természetesen a Titan megjelenését nem sokkal követte a "köznépnek" szánt butított változat, mely a 980 Ti nevet kapta, és kicsit megcsonkított GPU-ja mellé fele annyi memória társult. A sima 980-as ezzel ellentétben egy jóval visszafogottabb kategóriát képviselt, hiszen nem a legnagyobb GPU-ra épült, és ezáltal a GTX 680-hoz hasonló módon, csak 256 bites memóriabuszt kapott. A 900-as szériában teljesedett tehát ki az a mindmáig használatban lévő séma, mely szerint a csúcsmodell Ti változata az aktuális Titan kártya butításával jön létre, de a Ti utótag nélküli változat egy sokkal egyszerűbb felépítésű, ezáltal olcsóbban gyártható megoldás. Igazából már a Kepler alapú modellek esetén is bevezethették volna ezt a rendszert, ha a GTX 780-at 680 Ti-nak nevezték volna. A felsőkategória alján a 980-as butításával létrehozott GTX 970-es típus állt, mely kiváló ár/teljesítmény arányú megoldás volt, bár piaci sikerére árnyékot vetett, hogy megjelenésekor tévesen adták ki a specifikációit, és ebből kisebbfajta botrány is kerekedett.

A középkategóriába mindössze két típust készített az NVIDIA a 900-as generációban, méghozzá a kissé vérszegény GTX 960-ast, illetve ennek némileg visszabutított változatát, a GTX 950-est. A 960-ast a 128 bites memóriabusz miatt ostorozta a közvélemény, hiszen korábban 256, majd 192 bites kártyák készültek ebbe a kategóriába. A 950-es viszont nem sokban maradt el a nagytestvértől, olyannyira, hogy az általában meglehetősen vérszegény teljesítményű 50-es kártyák történetében ez a típus áll legközelebb az azonos generációjú 60-as modellhez. Talán célszerűbb lett volna 960-nak nevezni, a 960-ast pedig 960 Ti-nak, és így nem utolsó sorban maradt volna hely a szintén Maxwell alapú 750-es kártyáknak is, 950 néven. Látható tehát, hogy ebben a generációban az NVIDIA elkövetett jópár nevezéktani malőrt, ami kissé átláthatatlanná tette a modellpalettát.

GeForce GTX 950 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM206 (Maxwell 2.0, 768 SP, 48 TMU, 32 ROP) @ 1024 MHz (Boost: 1188 MHz)
MEM: 2 GB 128-bit GDDR5 @ 6610 MHz (105,8 GB/s)
OC: GPU @ 1102 MHz (7%), Boost @ 1279 MHz (7%)
TDP: 90W
Megjelenés: 2015. aug. 20.
Ár megjelenéskor: $159 USD

A GTX 950-nél kisebb modell nem készült a 900-as szériában, így ez a típus képviseli a belépőszintet. A 960-ason is alkalmazott GM206-os GPU kissé visszabutított változatát használó 950-es népszerű alsó-középkategóriás kártya lett, hiszen elődeitől eltérően nem sokban különbözött az aktuális 60-as modelltől.

Érdekes megoldás a Gigabyte GTX 950-ese, hiszen az ITX-es 960-asuk NYÁK-jára épül, ám annál nagyobb, de olcsóbb felépítésű hűtést kapott. Az immár heatpipe nélküli egyszerű bordára 2 db kisebb ventilátor fújja a levegőt. A szerkezet sajnos túllóg a kártya NYÁK-ján, így a Mini ITX méretszabvánnyal már nem lesz kompatibilis, hiszen lelóg az alaplapról. Bár ez csak a legszűkösebb házakban fog problémát jelenteni, mégis érdemes odafigyelni rá annak, aki ITX-es rendszerbe szánja a kártyát. Ezt leszámítva kellemes teljesítményű, jól használható kártya a 950-es, nem hiába lett népszerű. A kimenetek között a HDMI és a DisplayPort mellett 2 db DVI csatlakozót is találunk, melyek közül az egyik képes analóg jel átvitelére is.

GeForce GTX 960 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM206 (Maxwell 2.0, 1024 SP, 64 TMU, 32 ROP) @ 1127 MHz (Boost: 1178 MHz)
MEM: 2 GB 128-bit GDDR5 @ 7010 MHz (112,1 GB/s)
OC: GPU @ 1165 MHz (3%), Boost @ 1228 MHz (4%)
TDP: 120W
Megjelenés: 2015. jan. 22.
Ár megjelenéskor: $199 USD

A középkategóriába nevezett GTX 960-as legfőbb hiányosságának a 128 bites memóriabuszt tartják, a tesztekből kiderül majd, hogy ez mennyire fogja vissza a teljesítményét. Léteznek 4 GB-os változatok is, ám nem feltétlenül érik meg a felárat, hiszen ahová 4 GB VRAM fog kelleni, oda már maga a GPU is kevés lesz.

A GTX 960 fogyasztása és hőtermelése nem drasztikus, így még akár Mini ITX kompatibilis méretű modelleket is találhatunk belőle, akárcsak a képeken látható Gigabyte példány. Ami rögtön feltűnhet, az a kártya hossza: a Mini ITX szabvány szerint egy alaplap mérete 170×170 mm, ezek a kártyák pedig nem lóghatnak le róluk, különben jó pár ITX-es házba nem férnének be. Így a NYÁK csak 17 cm hosszú lehet, a dupla bővítőhelyet elfoglaló hűtés viszont nem akadály, hiszen bár így lelóg a kártya hűtése az alaplapról, de a legtöbb ház esetében biztosítják a kétslotos bővítőkártyák beszereléséhez szükséges extra hátlapi nyílást. A hűtés viszonylag egyszerű felépítésű, 2 db heatpipe segíti a működését, és egy PWM szabályozású ventilátor fújja rá a levegőt üresjáratban egészen halkan, terhelés alatt viszont már hallható hangerővel. Sajnos ez a kártya nem rendelkezik a nagyobb két- illetve háromventilátoros modellek esetén elérhető félpasszív üzemmel, ugyanis a lecsökkent bordafelület miatt valamennyi légáramlatra terhelés nélkül is szüksége van. Ennek ellenére elmondható, hogy GTX 960-asból még akár annak is megfontolandó lehet egy ilyen kisméretű (és ezáltal olcsóbb) példány választása, aki nem ITX-es konfigurációba szánja.

GeForce GTX 970 (ASUS)

GPU: 28 nm GM204 (Maxwell 2.0, 1664 SP, 104 TMU, 56 ROP) @ 1050 MHz (Boost: 1178 MHz)
MEM: 4 GB 256-bit GDDR5 @ 7010 MHz (224,4 GB/s)
OC: GPU @ 1114 MHz (6%), Boost @ 1253 MHz (6%)
TDP: 148W
Megjelenés: 2014. szept. 19.
Ár megjelenéskor: $329 USD

A 970-es modellt sokan 3,5 GB-osnak csúfolták, de ez természetesen nem igaz, hiszen fizikailag 4 GB RAM található a kártyán. A probléma abból adódik, hogy a GPU csonkításakor a ROP egységek számát is csökkentették, így a 256 bites memóriabuszhoz szükséges 64 helyett csak 56 db maradt belőlük aktív. Emiatt a driver arra törekszik, hogy lehetőleg csak 3,5 GB memóriát használjon a kártya, ugyanis az utolsó 512 MB használata esetén az elérhető sávszélesség jelentősen csökken. Ez azonban egy ismert viselkedés, és korábban is jellemző volt az NVIDIA bizonyos típusaira, így nem kell ezen fennakadni, hiszen ezt leszámítva a 970-es egy kifejezetten jó ár/teljesítmény arányú kártya volt a maga idejében.

Az ASUS STRIX GTX 970-es kártyája abból a szempontból különleges, hogy ez volt az egyik legelső típus, ami képes volt félpasszív üzemre, azaz 2D-ben, valamint alacsony terhelés alatt lekapcsolta a ventilátorokat. Ez a megoldás ma már széles körben elterjedt, ám akkoriban igazi újdonságnak számított, és a STRIX márkanevet kifejezetten ennek a funkciónak a népszerűsítésére hozta létre az ASUS, a baglyos dizájnnal utalva az éjszakai baglyokra, akik csendes gépet szereznének élvezni ilyenkor. Ez egy olyan extra, amit hozzám hasonlóan valószínűleg rengetegen vártak, és kedvelnek. A fejlesztés kiválóan sikerült, a funkció megbízhatóan működik: amíg el nem ér a GPU egy meghatározott hőfokot (általában 60 °C körül), addig passzív üzemben, lekapcsolt légkavarókkal üzemel a kártya, felette pedig aktív hűtés tartja kordában a melegedést. A kártyáról ezt leszámítva is elmondható, hogy minőségi darab. A hűtésburkolat masszív fémlemezből készült, ellentétben a későbbi költségcsökkentett változatokkal, és a ventilátorok is tartósak, halkak, jó minőségűek. A NYÁK felépítése is igényes, rendezett hatást kelt, a hűtőblokkban pedig vastag heatpipe-ok futnak, melyek természetesen közvetlenül érintkeznek a GPU-val. Egyedüli kritika talán a RAM hűtés hiányát érheti, ami ezen az árszinten már elvárható lett volna. A kártya étvágya egyébként nem vészesen magas, hiszen egyetlen 8 tűs tápcsatlakozóval is megelégszik a működéshez.

GeForce GTX 980 (Gigabyte)

GPU: 28 nm GM204 (Maxwell 2.0, 2048 SP, 128 TMU, 64 ROP) @ 1126 MHz (Boost: 1216 MHz)
MEM: 4 GB 256-bit GDDR5 @ 7010 MHz (224,4 GB/s)
OC: GPU @ 1178 MHz (4%), Boost @ 1279 MHz (5%)
TDP: 165W
Megjelenés: 2014. szept. 14.
Ár megjelenéskor: $549 USD

A GTX 980-as modell teljes értékű GM204-es GPU-t kapott, a 680-ashoz hasonlóan tehát nem a csúcskártyákon alkalmazott GPU-t használja. Ez a trend mostantól általános lesz az adott generáció Ti utótag nélküli 80-as kártyáinak esetében.


A Gigabyte-tól egyáltalán nem szokatlan a háromventilátoros kialakítás, hiszen talán minden más gyártónál korábban alkalmazták ezt a megoldást. Mint általában, a Windforce hűtés most is kissé roskatag és sérülékeny benyomást kelt, a vékony fémlemezből készült karimát könnyű elhajlítani, és sajnos a ventilátorok se a tartósságukról híresek ezeken a kártyákon. A hozzám került példány azonban makulátlan, mondhatni újszerű állapotú volt, ilyen megvigyázott kártyát mindig öröm használtan venni. Jobbnak is láttam nem szétbontani, így a kifejezetten hosszú NYÁK-ról készült fotó nem saját készítésű. A kimenetek terén nem fukarkodott a Gigabyte, hiszen a 3 db DisplayPort és az egyetlen HDMI mellett további 2 db DVI csatlakozót is kapunk, melyek közül az egyik analóg jelátvitelre is képes. Természetesen a sok kimenet ellenére a GPU limitációi továbbra is érvényesek, azaz összesen maximum 4 db kijelzőt képes meghajtani a kártya.

GeForce GTX 980 Ti (referencia)

GPU: 28 nm GM200 (Maxwell 2.0, 2816 SP, 176 TMU, 96 ROP) @ 1000 MHz (Boost: 1076 MHz)
MEM: 6 GB 384-bit GDDR5 @ 7010 MHz (336,6 GB/s)
OC: -
TDP: 250W
Megjelenés: 2015. jún. 2.
Ár megjelenéskor: $649 USD

A GTX 980 Ti jelzésű modell a Titan X kártyán is használt GM200-as "nagy Maxwell" GPU némileg visszabutított változatát kapta, mely ennek ellenére bőségesen elegendő teljesítményt nyújtott minden korabeli játék esetén, a 6 GB memória pedig a jövőtállóság szempontjából is optimálisabb volt a kisebb típusok 4 GB-jánál.


A GTX 980 Ti referenciakártya a 780-as sorozatban bevezetett szemrevaló kinézetet alkalmazza, természetesen abból is az újabb, fekete hűtőbordás verziót. Ez egyébként az egyetlen eset, hogy különböző generációba tartozó referenciakártyák szinte pontosan ugyanúgy néznek ki, de annyira jól sikerült ez a dizájn, hogy ez mindenképp bocsánatos bűnnek számít. Érdekes, hogy a kártya hátoldala nem kapott fémlemezt, holott a GTX 970 és 980 referencia változata (melyek egyébként sokkal ritkábbak is) teljes egészében burkoltak ezen a részen is. Újdonság a 700-as sorozatbeli kártyákhoz képest a kimenet oldali rögzítőlemez méhsejtszerű rácsozata, mely a légáramlás javítását szolgálja.

GeForce GTX Titan X (referencia)

GPU: 28 nm GM200 (Maxwell 2.0, 3072 SP, 192 TMU, 96 ROP) @ 1000 MHz (Boost: 1089 MHz)
MEM: 12 GB 384-bit GDDR5 @ 7010 MHz (336,6 GB/s)
OC: -
TDP: 250W
Megjelenés: 2015. márc. 17.
Ár megjelenéskor: $999 USD

A Titan X-re szerelt teljes értékű GM200-as GPU órajele megegyezik a 980 Ti típuséval, így csak az extra feldolgozóegységekből fakadó teljesítményelőnyre számíthatunk. Emellett természetesen a fedélzeti tár is duplázódott, immár 12 GB áll rendelkezésre, ami több, mint elegendő gyakorlatilag bármilyen felhasználásra, amire ez a kártya képes.


Az NVIDIA-nál ezúttal úgy döntöttek, hogy feldobják egy kicsit a Titan kártya kinézetét a "mezei" GeForce-okhoz képest, és feketére festették az egész kártyát, még a ventilátor közepén lévő díszkupak is ebben a színben pompázik. Kijelenthető, hogy jó ötlet volt ez részükről, hiszen az erre fogékony felhasználókban azonnali birtoklási vágyat ébreszt a kártya megnyerő kinézetével, és így talán könnyebben szemet hunynak afelett, hogy a backplate-et ezúttal is lespórolták, hiába kerültek a hátoldalra is memórialapkák a bőséges fedélzeti tárral rendelkező Titan X esetében. Hogy a csomagolást végző EVGA-tól mennyire volt jó ötlet pont a RAM-okra ragasztani a garanciamatricát, az is egy erősen vitatható kérdés. Ennek ellenére annyira jó benyomást tett rám ez a kártya, hogy a tesztek után saját aktív használatra is megtartottam, bár ebben jelentős szerepe volt a modernebb típusok árrobbanásának is, melynek okán azokat megtartani kifejezetten gazdaságtalan lett volna.

A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!

11. oldal

Azóta történt

Előzmények

Hirdetés

Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.