Ha a halálos ágyamon feküdnék (itt halálos betegségre gondolok, tehát nem végelgyengülésre), és egyszer csak odajönne hozzám xy, egy nyilatkozattal, miszerint a halálom bekövetkeztével, azaz utána feltrancsíroznak, és a szerveimet arra váró, szintén beteg embereknek ajánlom fel, gondolkodás nélkül aláírnám. Miért? Mert szarszemétönzőgeci dolognak tartom, hogy sokan mások ezt nem teszik meg. Hogy még a halálukkal sem tudnak emberhez méltó, segítőkész tettet véghez vinni. Ha már megdöglök, legalább annyi értelme legyen, hogy más tovább élhet azzal, amit belőlem hasznosítani tudnak. Gusztustalan? Talán. Mégis valakinek ez jelentheti az esélyt. Ha már végem, nem mindegy mi a francot csinálnak a testemmel? Az onnantól már csak egy tárgy, olyan mint bármi más. Nem rendelkezem felette, nincs haszna, nem jó semmire, csak arra, hogy elássák, és rohadjon a földben...
Szóval te aláírnád, vagy nem? Ha nem, miért nem?
Simán. Vigyék ha kell nekik. Nekem már minek...