Konfigurációs felület, MiNET, sebesség
A router tápkábelének csatlakoztatása után lehetőségünk van Ethernet-kábelen keresztül a számítógépünkről bekonfigurálni a routert a 192.168.31.1 címen, valamint vezeték nélkül is megoldhatjuk ezt az Androidra és iOS-re egyaránt elérhető kliensprogram segítségével.
A felület nyelve kínai, de a Google fordító a segítségünkre van.
A routerhez a cikk írásának pillanatában csak a gyári firmware érhető el, a custom firmware megjelenése még várat magára, azonban aggodalomra nincs ok, mert a jelenlegi állapotában is meglehetősen részletes beállítási lehetőséget kínál a router (sőt, egy hivatalos firmware frissítést is közzétettek már).
A teljesség igénye nélkül az alábbi beállítások érhetőek el a konfigurációs felületen:
- Wi-Fi Dual Frequency (a csatlakoztatott eszköz dönti el, hogy az melyik frekvenciát használja)
- Otthoni hálózatról leválasztott vendég Wi-Fi
- Lehetőségünk van eszközöket feketelistára tenni, hogy azok ne tudjanak csatlakozni a hálózatra
- QoS intelligens sebességmenedzsment (egyébként ezt 50 Mbps sebesség felett érdemes kikapcsolni – erre figyelmeztet is –, és manuálisan megadni egy magas értéket, esetemben 1000 Mbps)
- DHCP, DDNS, Port forwarding, UPnP, VPN
Ebben a routerben jelent meg először a dedikált MiNET gomb (később követte a 4Q-ban), amelyről nem sok információ érhető el az interneten, de próbáltam értelmezni a lényeget. Véleményem szerint ez egyfajta WPS gomb, amely már legalább egy évtizede jelen van a routereken, azonban itt az a különbség, hogy a gomb lenyomása után a MiNET-et támogató okoseszköz képes automatikusan, az amúgy jelszóval védett vezeték nélküli hálózatra csatlakozni anélkül, hogy bármikor is jelszót kellene megadni. Tehát WPS-kapcsolódás esetén egy kódot (nyolc számjegyből álló számsort) kell megadni, MiNET esetén erre nincs szükség (MIOT fast WiFi connection protocol)
A konfiguráció zökkenőmentes volt, automatikusan felismerte nálam, hogy PPPoE adatokat kell megadnom és eszerint zajlott a folyamat. Mint már korábban említésre került, mind a WAN-, mind pedig a LAN-portok gigabites sebesség átvitelére képesek, így ennek megfelelően a sebességekről csak szuperlatívuszokban tudok beszélni (Digi 1000-es előfizetés mellett). Az alábbi képpel szeretném szemléltetni, hogy megfelelő Wi-Fi csatorna megválasztással, router-elhelyezéssel, kevés interferenciával AC-s eszközök között Wi-Fi-n is meglepően gyors sebességet érhetünk el (bal oldalon vezetékes, jobb oldalon vezeték nélküli mérés).
Méréshez használt konfig: i5-8250U, 8 GB RAM, SAMSUNG 960 EVO SSD, Intel AC 8265 (Xiaomi Notebook Pro)
A cikk megírása alatt jött az ihlet, hogy ha már lúd, legyen kövér és lemodellezem a lakásunkat, elkészítem digitálisan az alaprajzát és azon szemléletesen be tudok mutatni egy Wi-Fi heatmap-ot. A teszt úgy zajlott, hogy az alaprajzon is feltüntetett helyeken (laptopokat keress) egymás után ötször rámértem hajnali kettő körül a sebességre a DIGI KFT. DUNAÚJVÁROS szerveren és átlagoltam. A laptopok elhelyezése a tényleges pozíciót szemléltetik (pl. hálószobában háttal ültem a routernek). Ezek a helyiségek a nappali, erkély, konyha, hálószoba és fürdőszoba voltak (itt mondjuk ritkán használja az ember a laptopját, de ez volt a legtávolabbi, a Wi-Fi jelnek a legtöbb falon áthaladni szükséges pontja). A Wi-Fi jelének erősségét a negatív számokkal jelzett dBm értékkel adjuk meg: tehát ez a szám minél közelebb van a nullához, annál jobb, így például a -30 jobb, mint a -60.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
