Gyakorlati használat - saját példák, végszó
Úgy gondoltam, talán hasznos lehet, ha a sok telepítégetés és száraz infó után írok egy kicsit a saját otthoni rendszeremről, hátha ezáltal másoknak is ötleteket adok.
Nálam két asztali PC és általában két laptop üzemel itthon, ezért még jóval a szerverem megérkezése előtt szükség volt egy routerre, ami megosztja az internetet a gépek közt. Jelenleg egy TP-Link WR340GD végzi el ezt a feladatot. A sávszélességem 10/10 megabit, ami számomra éppen megfelelő egy otthoni szerver üzemeltetéséhez.
Így hát rövidesen a PH segítségével szert tettem egy HP Proliand DL580-as Quad Xeon processzoros masinára. Aki bővebben akar róla olvasni, az [ITT] megteheti.
(Otthoni szerverem - HP Proliant DL580)
Ez nem egy új gép, azonban még ma is megállja a helyét a legtöbb feladtban és bár a hangja az szinte minden repülőgépet megszégyenít, nekem még is megtetszett. A rendszer, ami rajta muzsikál egy Debian Lenny és a fentebb bemutatott programok kerültek telepítésre. A routeren belül konfiguráltam a dyndns címet, így az IP automatikusan frissül a szerveremhez regisztrált cím alatt. Nagyon fontos, hogy ha valaki hasonló konfigurációt tervez, akkor ne felejtse el kiengedni a használt szolgáltatások portját az internetre, hiszen amíg ezt nem tesszük meg, addig csak otthonról fogjuk tudni elérni őket a belső IP cím használatával. Ne essünk át a ló túl oldalára és tényleg csak azoknak a portoknak adjunk szabad utat, amit használunk is.
Az Apache szervert úgy állítottam be, hogyha valaki véletlenül a http://szerverem.homelinux.org címemre téved, akkor egy alap üdvözlő oldalt lásson. Azonban ha a titkosított https címet kérem le, akkor egy hitelesítő ablak fogad, ami csak a helyes jelszó/név páros beütésével enged tovább. Ezt htaccess fájl használatával oldottam meg. Az ezután elém táruló képernyőt terminálon keresztül szerkesztettem meg, rajta megtalálható a PHPMyAdmin, a Net2Ftp, a Torrentflux, a Webmin és a PHPSySinfo elérése és még egy két privát dolog. Ez teljesen egyén függő, hogy kinek mi a fontos vagy egyáltalán szükség van-e ilyesmire. A másik kényelmi funkció az az, hogy a Torrentflux kész letöltések könyvtárát áthelyeztem a /megosztott mappába, így a befejezett letöltéseim rögtön megosztásra is kerülnek az otthoni gépek között.
Nem utolsó dolog a biztonsági mentés sem. Amennyiben nem használunk RAID-1 rendszert, tehát nem tükrözzük az adatainkat egy másik HDD-re, akkor érdemes időnként az egész fájl rendszert tömörítve egy másik merevlemezre menteni. Ezt lehet automatizálni is és a parancs is egyszerű:
#cd /
#tar cvpzf backup.tgz --exclude=/proc --exclude=/lost+found --exclude=/backup.tgz --exclude=/mnt --exclude=/sys /
Visszaállítani így tudjuk:
#tar xvpfz backup.tgz -C /
A legbiztonságosabb azonban még mindig az, ha RAID-1-et használunk és mellé automatikusan napi egyszer egy harmadik HDD-re elmentjük a teljes fájlrendszerünket is. Így sem hardver hibából, sem önhibánkból nem történhet meg velünk az, hogy adatainkat elveszítjük vagy véletlenül letöröljük.
Amikor minden beállítással kész voltam, a szervert elhelyeztem egy olyan helyiségben, ahol senkit nem zavar a hangja és nem is botlunk bele állandóan. Csak egy UTP kábelre volt szükség, amivel elvezetem a routerig és kész is voltam. Nem árt figyelmet fordítani a rendszerbiztonságra sem, hiszen az ember soha nem lehet elég óvatos. Ezzel egy korábbi írásom foglalkozik, aki szeretné a lehető legbiztonságosabbá tenni a rendszerét, az a következő linken bővítheti tudását: [link]
Remélem hasznosnak bizonyul ez a kis bemutató és sikerült rávilágítanom, hogy nem is olyan nagy őrdöngősség munkára fogni egy szervert. Elég sok munkám volt eme cikk megírásával, mert ez nem egy neten található angol szöveg fordítása és nem is egy kiegészített már meglévő írás. Olykor szükségem volt nekem is puskára, de minden egyes sort én magam írtam a saját tapasztalataimat felhasználva. Éppen ezért örömmel fogadom a kritikát, valamint kiegészítéseket is.
Sok sikert kívánok az otthoni szerverek hadrendbe állításához!
