Versenyzők - Intel IGP
LGA 1156 platform (2009-2010)
Az első generációs Core i széria minden túlzás nélkül korszakalkotó volt az Intel történetében. Legfőbb újítása a memóriavezérlő átköltöztetése volt a chipsetből a processzorba (ezt egyébként az AMD már jóval korábban, az első Athlon 64-es processzoroknál meglépte), de emellett ennél a generációnál jelent meg először a processzorba integrált grafikus vezérlő, vagyis az IGP is. Ez a korai megoldás még két különálló szilíciumlapkát alkalmazott a processzormagok és az IGP részére, melyek ráadásul nem is azonos gyártástechnológiával készültek. Mondhatni, a manapság újra divatba kerülő chipletes felépítést követte. Emiatt csak a kisebb, kétmagos (Pentium, i3, és i5-6xx) processzorok kaptak IGP-t, mert 4 processzormag mellé már nem fért volna el az IGP-t tartalmazó lapka.
Teszt alaplap: Intel Desktop Board DH55TC
Az Intel saját tervezésű referencia alaplapja hajtotta a tesztben szereplő LGA 1156-os processzort, amely sajnos kifejezetten háklis volt a memóriamodulokra, és a többi DDR3-as platformnál használt 2x4GB 1600 MHz-es példánnyal egyszerűen nem indult el. Emiatt ez a tesztrendszer csak 4 GB RAM-ot kapott, de a tesztben szereplő leggyengébb típusról lévén szó, talán ez nem lesz majd túlzottan nagy hátrány a számára.
HD Graphics (Core i3-530)
CPU: 32 nm Clarkdale (2 core, 4 thread, 4 MB L3 cache) @ 2.93 GHz
GPU: 45 nm Ironlake (Gen. 5, 12 EU, 96 SP, 12 TMU, 2 ROP) @ 733 MHz
MEM: 4 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)
Az Ironlake kódnevű IGP egyenesági leszármazottja a legerősebb, Core 2-es processzorokhoz készült chipsetekben alkalmazott GMA X4500 típusnak, csak ezúttal 10 helyett 12 EU (Execution Unit) egységet alkalmaz, ami a gyakorlatban 96 shader egységet jelent. DirectX 10-es képességekkel rendelkezik, vagyis a cikkben szereplő játékok egy részét nem lesz képes futtatni. Az egyes LGA 1156-os processzortípusok IGP-i csak órajelükben tértek el, a Pentiumoké alacsonyabb, míg az i5-661 IGP-je magasabb órajeleken járt ennél, de a legelterjedtebb az i3 széria volt, ami kiváló ár/teljesítmény mutatóval rendelkezett ekkoriban.
LGA 1155 platform (2011-2012)
A második és harmadik generációs Core i processzorokat kiszolgáló LGA 1155-ös platform kiemelkedő népszerűségnek örvendett. Az előző széria gyermekbetegségeit (ami főleg a memóriakompatibilitás terén mutatkozott meg) sikerült levetkőznie, így könnyen használható, stabil és erős gépek épültek ezekre a processzorokra, melyek teljesítménye mind a mai napig elegendő lehet egyszerűbb irodai, vagy multimédiás feladatokhoz.
Teszt alaplap: Gigabyte GA-H61M-DS2
A kék színű NYÁK-lapjával kissé ódivatú hatást keltő Gigabyte alaplap jól szolgált a tesztben. Kritika egyedül amiatt érheti, hogy digitális videokimenetet nem kapott, mindössze egyetlen analóg D-Sub csatlakozó várja a monitorokat.
HD Graphics (Pentium G840)
CPU: 32 nm Sandy Bridge (2 core, 2 thread, 3 MB L3 cache) @ 2.8 GHz
GPU: 32 nm Sandy Bridge GT1 (Gen. 6, 6 EU, 48 SP, 6 TMU, 1 ROP) @ 650 MHz (Boost: 1100 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)
HD Graphics 2000 (Core i3-2120)
CPU: 32 nm Sandy Bridge (2 core, 4 thread, 3 MB L3 cache) @ 3.3 GHz
GPU: 32 nm Sandy Bridge GT1 (Gen. 6, 6 EU, 48 SP, 6 TMU, 1 ROP) @ 650 MHz (Boost: 1350 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)
HD Graphics 3000 (Core i5-2500K)
CPU: 32 nm Sandy Bridge (4 core, 4 thread, 6 MB L3 cache) @ 3.3 GHz (Turbo: 3.7 GHz)
GPU: 32 nm Sandy Bridge GT2 (Gen. 6, 12 EU, 96 SP, 12 TMU, 2 ROP) @ 850 MHz (Boost: 1100 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)
HD Graphics (Pentium G2020)
CPU: 22 nm Ivy Bridge (2 core, 2 thread, 3 MB L3 cache) @ 2.9 GHz
GPU: 22 nm Ivy Bridge GT1 (Gen. 7, 6 EU, 48 SP, 6 TMU, 1 ROP) @ 650 MHz (Boost: 1050 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)
HD Graphics 2500 (Core i3-3220)
CPU: 22 nm Ivy Bridge (2 core, 4 thread, 3 MB L3 cache) @ 3.3 GHz
GPU: 22 nm Ivy Bridge GT1 (Gen. 7, 6 EU, 48 SP, 6 TMU, 1 ROP) @ 650 MHz (Boost: 1050 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)
HD Graphics 4000 (Core i5-3570K)
CPU: 22 nm Ivy Bridge (4 core, 4 thread, 6 MB L3 cache) @ 3.4 GHz (Turbo: 3.8 GHz)
GPU: 22 nm Ivy Bridge GT2 (Gen. 7, 16 EU, 128 SP, 16 TMU, 2 ROP) @ 650 MHz (Boost: 1150 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)
Az LGA 1155-ös típusok IGP-je immár a processzormagokkal azonos szilíciumlapkán foglalt helyet. A legfontosabb különbség, hogy a második generációs, Sandy Bridge alapú IGP-k még DirectX 10-es, míg az újabb Ivy Bridge modellek DirectX 11-es képességekkel rendelkeznek. Emellett a legerősebb típus EU egységeinek száma is 16-ra nőtt, ami jótékony hatással volt a teljesítményre.
LGA 1150 platform (2013-2014)
A 4. generációs Core i processzorok új foglalatot igényeltek, elsősorban amiatt, mert egy tápellátásért felelős áramkör a processzorba költözött az alaplapról. Ezt leszámítva nem sok érdemi változás történt a Haswell kódnevű fejlesztésben. Ebben az időszakban az Intel kezdett elkényelmesedni, hiszen az AMD processzorai nem voltlak versenyképesek. Az LGA 1150-es foglalat mindössze egyetlen generációt szolgált ki.
Teszt alaplap: ASRock H81M-DGS
Egyszerű, olcsó felépítésű, de stabil működésű ez az ASRock alaplap, amit a teszthez szereztem, nem volt rá panaszom.
HD Graphics (Pentium G3220)
CPU: 22 nm Haswell (2 core, 2 thread, 3 MB L3 cache) @ 3 GHz
GPU: 22 nm Haswell GT1 (Gen. 7.5, 10 EU, 80 SP, 10 TMU, 1 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1100 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1333 MHz (System shared)
HD Graphics 4400 (Core i3-4130)
CPU: 22 nm Haswell (2 core, 4 thread, 3 MB L3 cache) @ 3.5 GHz
GPU: 22 nm Haswell GT2 (Gen. 7.5, 20 EU, 160 SP, 20 TMU, 2 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1150 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)
HD Graphics 4600 (Core i5-4590)
CPU: 22 nm Haswell (4 core, 4 thread, 6 MB L3 cache) @ 3.3 GHz (Turbo: 3.7 GHz)
GPU: 22 nm Haswell GT2 (Gen. 7.5, 20 EU, 160 SP, 20 TMU, 2 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1150 MHz)
MEM: 8 GB 128-bit DDR3 @ 1600 MHz (System shared)
A Haswell szériában a GT1-es változat EU egységeinek száma 10-re, míg a GT2-eseké 20-ra nőtt, ezt leszámítva azonban az IGP felépítése nagyrészt megegyezik az Ivy Bridge processzorokban bevezetett DirectX 11-es variánssal.
LGA 1151v1 platform (2015-2016)
Az LGA 1151-es foglalat idejében került bevezetésre a 14 nm-es gyártástechnológia, mely ekkor még modernnek számított, ám az Intel a tervezettnél sokkal tovább kényszerült használni, ami miatt manapság már inkább elfelejtenék ezt az időszakot. Mindenesetre a 6. és 7. generációs, vagyis Skylake és Kaby Lake processzorok idején még semmi probléma nem volt, de a közvélemény már kezdett zúgolódni az évről évre egyre kisebb előrelépést hozó fejlesztések miatt. Ekkor még nem tudták, de az AMD nem sokkal később megjelenő Ryzen processzorai végül sikeresen felpörgették a fejlődést.
Teszt alaplap: ASUS B150M-C
Az átlagosnál jobban felszerelt, nem teljesen alsókategóriás alaplap a B150 chipsetre épülő ASUS példány, ám a tesztelés során az egyik memóriacsatorna megadta magát rajta, így rossz emlékeim maradtak róla.
HD Graphics 510 (Pentium G4400)
CPU: 14 nm Skylake (2 core, 2 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.3 GHz
GPU: 14 nm Skylake GT1 (Gen. 9, 12 EU, 96 SP, 12 TMU, 2 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1000 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2133 MHz (System shared)
HD Graphics 530 (Pentium G4500)
CPU: 14 nm Skylake (2 core, 2 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.5 GHz
GPU: 14 nm Skylake GT2 (Gen. 9, 24 EU, 192 SP, 24 TMU, 3 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1050 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2133 MHz (System shared)
HD Graphics 610 (Pentium G4560)
CPU: 14 nm Kaby Lake (2 core, 4 thread, 3 MB L3 cache) @ 3.5 GHz
GPU: 14 nm Kaby Lake GT1 (Gen. 9.5, 12 EU, 96 SP, 12 TMU, 2 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1050 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2400 MHz (System shared)
HD Graphics 630 (Core i5-7500)
CPU: 14 nm Kaby Lake (4 core, 4 thread, 6 MB L3 cache) @ 3.4 GHz (Turbo: 3.8 GHz)
GPU: 14 nm Kaby Lake GT2 (Gen. 9.5, 24 EU, 192 SP, 24 TMU, 3 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1100 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2400 MHz (System shared)
A két processzorgeneráció IGP-iben nem sok eltérés van, de platform szinten az előrelépés azért megfigyelhető az LGA 1150-es generációhoz képest, hiszen a feldolgozóegységek száma tovább nőtt, és természetesen a támogatott monitorkimenetek is fejlődtek az elődökhöz képest.
LGA 1151v2 platform (2017-2019)
Az (ekkor még) olcsó, és ennek ellenére erőteljes Ryzen processzorokkal az AMD régóta nem látott nyomást gyakorolt az Intelre, így kénytelenek voltak a magszámot jócskán megemelni a 8. és 9. generációs, Coffee Lake alapú processzorok esetében. A csúcsmodelleknél kezdetben 6, majd később 8 mag vált elérhetővé a korábbi 4 helyett, a gyártástechnológia viszont maradt 14 nm-en, így a fogyasztás értelemszerűen drasztikusan megnőtt. Valószínűleg ez tette szükségessé az LGA 1151-es foglalat v2-es változatának megjelenését, ami természetesen nem volt túl népszerű döntés a felhasználók körében.
Teszt alaplap: Gigabyte H310M S2V 2.0
Kis mérete ellenére tökéletesen vizsgázott a tesztek során ez a Gigabyte alaplap, a 8 magos i7 processzort is gond nélkül meghajtotta.
UHD Graphics 610 (Pentium G5420)
CPU: 14 nm Coffee Lake (2 core, 4 thread, 4 MB L3 cache) @ 3.8 GHz
GPU: 14 nm Coffee Lake GT1 (Gen. 9.5, 12 EU, 96 SP, 12 TMU, 2 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1050 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2400 MHz (System shared)
UHD Graphics 630 (Core i7-9700)
CPU: 14 nm Coffee Lake (8 core, 8 thread, 12 MB L3 cache) @ 3 GHz (Turbo: 4.7 GHz)
GPU: 14 nm Coffee Lake GT2 (Gen. 9.5, 24 EU, 192 SP, 24 TMU, 3 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1200 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 2666 MHz (System shared)
IGP fronton szinte semmilyen fejlődés nem mutatkozik az előző generációhoz képest, bár a nevük előtagja "HD"-ról "UHD"-re változott, de ez lényegében csak a videólejátszási képességek fejlődését volt hivatott reprezentálni.
LGA 1200 platform (2020-2021)
Az LGA 1200-as foglalat a 10. és 11. generációs processzorokat szolgálta ki, melyek nem lettek túl népszerűek, a továbbra is 14 nm-es gyártástechnológiából fakadó egyre drasztikusabb fogyasztás és melegedés miatt. Érdekesség, hogy míg a 10. generáció csúcsmodellje 10 magot kínált, addig az i9-11900-nál kénytelenek voltak 8 magra visszatérni, vélhetőleg az energiaéhség kordában tartása végett.
Teszt alaplap: Gigabyte H510M H
Az egyszerű Gigabyte lapon nincs sok látnivaló, inkább az Intel gyári hűtőjét érdemes megfigyelni, mely apró modernizáció gyanánt feketére festett bordát kapott. Ez nem segített azonban a hatékonyságán, amely a korábbi generációkhoz még elégségesnek bizonyult, az igencsak forrófejű Rocket Lake processzorokat azonban csak éktelen hangerővel képes throttling-limit alatt tartani. Az i9-est inkább nem is ezzel a hűtővel teszteltem, mert nem akartam maradandó halláskárosodást kapni.
UHD Graphics 730 (Core i5-11400)
CPU: 14 nm Rocket Lake (6 core, 12 thread, 12 MB L3 cache) @ 2.6 GHz (Turbo: 4.4 GHz)
GPU: 14 nm Rocket Lake GT1 (Gen. 12.1, 24 EU, 192 SP, 12 TMU, 8 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1300 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)
UHD Graphics 750 (Core i9-11900)
CPU: 14 nm Rocket Lake (8 core, 16 thread, 16 MB L3 cache) @ 2.5 GHz (Turbo: 5.2 GHz)
GPU: 14 nm Rocket Lake GT1 (Gen. 12.1, 32 EU, 256 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 350 MHz (Boost: 1300 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)
A Rocket Lake processzorok IGP-i az Xe-LP architektúrára épülnek, vagyis közeli rokonságban állnak a napjainkban kapható Intel dedikált GPU-kkal. Ennek megfelelően a korábbiaknál modernebb szolgáltatásokat nyújtanak, ám sebesség tekintetében azért nem kell csodát várni tőlük.
LGA 1700 platform (2021-)
A jelenleg is aktuális LGA 1700-as platform végre rengeteg újdonságot hozott az Intel processzorok frontján. A DDR5-ös memóriák támogatása egy kötelező fejlesztés volt, de emellett végre a gyártástechnológia is fejlődött, hiszen az évek óta foltozgatott 14 nm-es eljárást végre felváltotta a 10 nm-es csíkszélesség, mely ugyan még mindig elmarad az AMD által régóta alkalmazott 7 nm-től, de az Intel versenyképességén mégis sokat javított. Emellett drasztikusan áttervezték a feldolgozóegységeket is, bevezetve a hibrid processzor fogalmát: mostantól a széria erősebb, drágább modelljeiben a "fő" magok mellett egyszerűbb feladatokra optimalizált, úgynevezett energiatakarékos magok is helyet kapnak, növelve ezzel a párhuzamosan futtatható szálak számát. Ebből az újításból a jelen cikkemben szereplő modellek még nem részesültek, de IGP tesztről lévén szó, ennek nincs is különösebb jelentősége.
Teszt alaplap: Gigabyte H610M H DDR4
Mint látható, DDR4 memóriarendszerű alaplapot választottam a teszthez, elsősorban költséghatékonysági okokból. DDR5-ös memóriákkal némileg erősebbek lehetnek az IGP-k, ugyanakkor nem túl életszerű, hogy aki IGP-vel akarna játszani, az méregdrága RAM-ot vásárol mellé, így talán megbocsátható ez a választás. Érdemes megemlíteni, hogy az Intel gyári hűtője sok év után először alakult át nagyobb mértékben, ám a tetszetősebb dizájn nem járt komolyabb hatékonyságbeli előrelépéssel, vagyis a csökkentett csíkszélesség ellenére meglehetősen forrófejű Alder Lake processzorokat csak irritáló hangerő mellett képes lehűteni.
UHD Graphics 710 (Pentium G7400)
CPU: 10 nm Alder Lake (2 core, 4 thread, 2.5 MB L3 cache) @ 3.7 GHz
GPU: 10 nm Alder Lake GT1 (Gen. 12.2, 16 EU, 128 SP, 8 TMU, 8 ROP) @ 300 MHz (Boost: 1350 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)
UHD Graphics 770 (Core i5-12500)
CPU: 10 nm Alder Lake (6 core, 12 thread, 18 MB L3 cache) @ 3.0 GHz (Turbo: 4.6 GHz)
GPU: 10 nm Alder Lake GT1 (Gen. 12.2, 32 EU, 256 SP, 16 TMU, 8 ROP) @ 300 MHz (Boost: 1450 MHz)
MEM: 16 GB 128-bit DDR4 @ 3200 MHz (System shared)
Az Alder Lake processzormagok drasztikus újításai mellett nem maradt kapacitás az IGP fejlesztésére, így lényegében ugyanazzal a felépítéssel találkozhatunk itt is, mint a Rocket Lake esetében. Bevezetésre került két új típus, melyek alulról és felülről egészítették ki a korábbi sorozatot, így ebben a generációban csak ezek kerülnek bemutatásra.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
