Bevezető, csomagolás és külső
Előre is elnézést kérek a képek miatt, ugyanis némelyik eléggé homályos. A fényviszonyok nem voltak túl barátságosak és vakut nem akartam használni, így sokszor bemozdult a gép.
Utólag azt mondom, hogy sajnos nem én költöztem bele ebbe a házikóba. Egy jó barátomnak raktam össze egy gépet, és ez volt az egyik ház, amit ajánlottam neki.
Mivel az ízlésünk és az igényeink nagyon hasonlóak (egyszerű, letisztult vonalak, jó minőség, tágas, jól szellőző ház), valójában magamnak kellett házat választani a megjelölt értékhatáron belül.
Több gyártó is szóba jöhetett volna, de már régóta kíváncsi voltam a Corsair házakra, mert a hírek és a bemutatók alapján nagyon korrekt darabok, és más termékeikkel már volt dolgom (táp, pendrive, memória), amikkel maradéktalanul elégedett voltam.
Másrészt viszont ez nem a felső kategória, úgyhogy lehetett számítani valamennyi kompromisszumra.
Bevallom, hogy jelentett némi kockázatot egy általam még ismeretlen ház választása, de saját részemre is bevállaltam volna. Ez már nem az első eset, hogy így teszek, és még sosem nyúltam mellé, úgyhogy most is bíztam a szerencsémben.
Amikor a boltban átvettük a házat és kezembe vettem a dobozt, eléggé megrémültem. A ház ugyanis meglehetősen méretes (485 x 211 x 475), de a doboz már-már gyanúsan könnyű volt. A tulajdonos által korábban használt Chieftec LBX, bár nem sokkal nagyobb (az előlapja viszont műanyag), mégis jóval nehezebb.
Az általam használt Gigabyte Sumo 5115 szintén nagyobb, de full alumínium, így hasonló tömegű, de talán még nehezebb is kicsivel.
A Carbide 300R viszont teljesen acélból készült és nem sok műanyag alkatrész van rajta, így eléggé aggódtam, hogy talán valami papírvékony lemezből alkották.
Maga a doboz semmi különössel nem szolgál, pont olyan, mint bármelyik másik házé.
Kinyitva a ház előlapjával nézünk farkasszemet, ami szintén nem meglepő, hiszen jó ideje így helyezik el a házakat a kartonpakkban.
A nejloncsomagoláson belül találtunk egy Quick Install Guide-ot, ami finoman szólva is fölöslegesnek bizonyult, mert az információtartalma gyakorlatilag a nullával volt egyenértékű.
Nem mintha különösebben szükség lett volna rá. Ráadásul a házhoz adott hosszú csavarok mibenlétét sem magyarázta meg.
Mindenesetre kicsomagolva egészen meggyőző képet mutat, és a viszonylag kis súly is magyarázatra lel, ugyanis elég sok helyen ráccsal találkozhatunk.
(Na, ez a kép tényleg vacak lett, de a lényeg szerencsére így is látszik.)
Az előlap felső részén helyezkedik el a bekapcsoló és a reset gomb, valamint 2 db USB3 port és a szokásos hangkimenet. Szóval semmi extra, de a kötelezőt hozza a ház.
Azt viszont nem néztem meg, hogy az a 8 db csavar, ami az előlapon van, vajon rögzítő vagy dizájnelem-e. Ennek felderítése másokra (vagy máskorra) marad.
Hátulról egyből látszik, hogy alsótápos kialakítású (micsoda meglepetés!) és 7 db kártyahely került kialakításra rajta, ezen kívül a vízhűtésre is gondoltak, amihez 3 nyílás áll rendelkezésre.
Megtapogatva egyértelműen minőségi hatást kelt. Határozottan masszív, nem lötyög, nem recseg vagy nyikorog. Hogyha alá pillantunk, egy porszűrő tűnik fel elsőnek, ami a tápba belépő levegőt hivatott tisztábbá tenni. Ez egyszerűen eltávolítható, így könnyen tisztítható.
A másik, ami feltűnhet, a méretes gumitalpak. Kellően nagyok, hogy stabilan álljon a gép, de eléggé puhák, hogy elnyeljék az esetleges rezgéseket, ugyanakkor nem lehet csak úgy ide-oda tologatni a házat, mert ezek bizony tapadnak.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
