A tisztogató hadművelet...
Első lépésként a felesleges alkatrészektől szabadultam meg, úgy mint, előlapi takaró elemek, merevlemeztartók és az 5,25"-os eszközöket tartó lemezek. Így kaptam egy lényegében üres házat.
Amikor megláttam a házat ebben az állapotában, megfogant bennem a gondolat kis csírája, hogy mi lenne, ha BTX jellegű lenne az átalakítás. Nemes egyszerűséggel fordítottam 180 fokot a házon, így komolyabb flexes beavatkozás nélkül el is értem a célomat.
Idő közben elkészítettem az "előlapot", vagy inkább "elődobozt", aminek külön története van. Ennek a történetnek a középpontjában mi más állhatna, mint a pénz (sajnos). Azt már kezdetektől tudtam, hogy nem lesz spéci CNC géppel maratott előlapom, vagy egyéb komoly anyagi ráfordítást igénylő bármilyen más alkatrész.
Azt azonban nem gondoltam volna, hogy a vízhűtést sem fogom tudni befejezni, illetve az összes alkatrészt megvenni. Ez a dobozka a tartálynak és a pumpának készült, ezért lett ilyen nagy. A tervvel ellentétben mélyebbre hagytam ezt a dobozt, mivel egy direkt ide méretezett, kb. 2,5 literes víztartályt terveztem, mellé a "kis" DDC-vel, míg a tervben a víztartály a tetőbe került volna.
Itt már látható a végleges "üres" belső.
Ekkorra már (a legjobbakat remélve) megrendeltem a plexi lapokat, így nem lett volna értelme változtatni a doboz alakján. Újra kellett volna vágni 2 plexi táblát (a kisebbik baj), valamint a front magassága is változott volna (így nőtt volna a takarandó terület hossza / magassága), új plexi lapot igényelt volna a műtét ami plusz pénz (a nagyobbik baj). Úgy döntöttem, hogy bár most feleslegesen nagy ez a rész, mégis így hagyom. Élőben egyáltalán nem vészes.
Az oldallap kivágása közben, fogant meg bennem még egy gondolat, szerencsére a végleges vágás előtt. Jelesül, hogy mi lenne ha felhasználnám a gyári kilincset? Ennek fényében folytatta flexem az útját, a gyári zár helyét kikerülve. Ez még később fog elég gondot okozni a plexizés során, de hát valamit valamiért. Ebben az állapotában ismét összeraktam a házat, hogy pontosabb képet kapjak a haladási irányról.
A többi átalakításommal ellentétben, próbáltam egyfajta "gyári ház" kinézetet megtartani, aminek köszönhetően nincs semmi meghökkentő a ház külsejében, se komolyabb rácsozás, sem egy világító vírusos víztartály, semmi.
A szellőzést és a friss levegőt is "rejtett csatornán" át oldottam meg, mely a hátsó dupla ventilátor keltette huzatot jelenti, "alul be", "felül ki" elv alapján. Az első összeszerelésnél láttam, hogy ez jó lesz. Tetszett az összkép.
Az előző tulaja a háznak rendkívül szimpatikus és cseppet sem anyázásra késztető módon oldotta meg a zajszigetelést, ugyanis telibe öntötte az oldallapot valamilyen ragasztóval, majd rányomott egy nagy tábla parafát. Mivel eredetileg fel akartam használni az oldallap kivágása során kihulló darabot, így neki álltam kapargatni. E napomnak legnagyobb részét ez a tisztogatás tette ki, de végül sikerült.
Amikor már úgy éreztem, hogy nincs mit kiszedni a házból, ami felesleges lenne, és elértem azt a formát amit szerettem volna, előkerültek a festékes dobozkák. Egy hatalmas előnyöm volt az eddigi, Picasso teljes életművét megszégyenítő festési alkotásaimmal szemben, mégpedig az, hogy nem kellett tökéletesnek lennie. Tudtam, hogy fényes, átlátszatlan plexi borítást kap a ház, így csak egyfajta alapozó szerepet szántam a külső festésének. Természetesen a belsőt "normálisan" le kellett festeni, de ez egyértelmű. Próbáltam azért nem gányolást csinálni, ami szerintem sikerült.
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
