Grand Prix versenyek, és a háborús időszak
Az első versenyek után, 1906-ban az első nagydíjat a Francia Automobilklub rendezte meg. A versenyt Le Mans-ban tartották, egy 105 kilométer hosszú pályán. A versenyen 32 induló volt és 12 gyártó. A Brasier, Clement-Bayard, Darracq, Fiat, Hotchkiss, Lorraine-Dietrich, Itala, Mercedes, Panhard és a Renault istállók indítottak 3-3 autót, egy autóval a Gobron-Brillié és a Gregorie nevezett. Minden csapatnak egy számmal és egy betűvel kellett azonosítani az autóját. A futam nyertese nem volt más, mint a Renault gyár alkalmazottja, a magyar származású Szisz Ferenc.
Szisz Ferenc Szobra Mogyoródon, a Hungaroring bejárata előtt
1907-ben a németek megrendezték a saját versenyüket, a Kaiserpreist, ami 8 liter és 1165 kg alatti túraautóknak volt kiírva. A versenyt Nazzaro nyerte a Fiattal. Eddig az autóversenyzés hazája, Franciaország dominálta a sportot, de 1906-ban átvette az uralmat az Alfa Romeo, és a Mercedes.
1907, Kaiserpreis.
A meghatározó verseny, az első világháborús éra előtt az 1914-es ACF Grand Prix volt. A 20 körös versenyt a 36,63 km-es pályán tartották Lyons közelében. Az új formula az autók motorját 4500 cm³-ben korlátozta, és a maximális súly nem lehetett több 1100 kg-nál. A Peugeot elhatározta, visszatér Franciaországból és 3 autót indít. A franciák fő ellenfele a Mercedes volt, akik 5 autóval vágtak neki a versenynek.
Eközben a politikai feszültség egyre csak nőtt Európában. Max Sailor, a Mercedes vezetője és versenyzője vezetett a kezdetektől a peugeot-s Georges Boillot előtt. A vezető Mercedes kénytelen volt kiállni motorhiba miatt a 6. körben, így a Peugeot vette át a vezetést. A 15. körben a Peugeot előnye 2 perc 28 másodperc volt a mercedeses Wagner előtt. Lautenschlager a Mercedes másik pilótája megkezdte a felzárkózást, megelőzte a csapatársát, és zárkózott fel az élen álló Peugeot-ra, amiben elromlott egy szelep. Így az élen 3 Mercedes állt, és Lautenschlager megszerezte második AFC Grand Prix bajnoki címét.
A háborús időszak
Az I. világháború kezdetével az autóversenyzési láz szünetelt egészen a háború végéig. A háború után ismét megnőtt az érdeklődés az autósport iránt, sorra épültek az ismert Európai versenypályák, mint az olasz Monza, a német Nürburgring és az 1925-ben megnyílt Spa-Francorchamps Belgiumban. Ebben az évben született az első kísérlet arra, hogy a versenyeket egy kerek sorozattá fűzzék össze, mely autógyártóknak szólt, ezt végül az Alfa Romeo nyerte meg. A legsikeresebb márkák ekkoriban a Bugatti és az Alfa Romeo voltak. Az 1930-as években a német márkák beléptével, mint a Mercedes-Benz és az Auto Union, megváltoztak az erőviszonyok.
Az Adolf Hitler által támogatott német csapatok egyértelműen domináltak, amelyet Hitler propagandaként használt fel. A Mercedes versenyzője, Rudolf Caracciola nyerte meg az első Európa-bajnokságot 1935-ben. A legyőzhetetlen német autók uralmát csak egy másik rendkívüli képességekkel megáldott versenyző, az Alfa Romeós Tazio Nuvolari volt képes megállítani, aki 1936-ban megnyerte az első magyar nagydíjat, amit nem világbajnoki versenyként rendeztek meg a Népligetben.
Az első Magyar Grand Prix rajtja a Népligetben
A második világháború teljesen megállította a motorsportot Európában. A hat évnyi háború után a legtöbb Európai ország romokban hevert, valamint az autóipar is. Németország ki volt tiltva a versenyekről. 1945 őszén éledt újra a versenyzés egy kis futammal, a párizsi Bois de Boulogne parkban, ahol 3 versenyt rendeztek. A versenyeken háború előtti autókkal indultak. Az első verseny volt a Robert Benoist Trophy, egy megemlékezés a háború előtti Bugatti vezetőről, akit lelőtt a Gestapo.
A versenyt Amedee Gordini nyerte meg egy 1500 cm³-es autóval, ami Simca és Fiat alkatrészeken alapult. A második versenyt, a Liberation Trophy-t, Henri Louveau nyerte egy 2 literes Maseratival. A találkozó utolsó versenyét, a Coupe des Prisonniers-t, Jean-Pierre Wimille nyerte a 4,7 literes Bugatti T59-cel. Sok versenyző a harcmezőkön, vagy koncentrációs táborokban meghalt, a fiatal versenyzők nem tudtak tapasztalatokat szerezni, így a 40-50 év feletti férfiak versenyeztek a világháború utáni időkben.
A Bois de Boulogne parkban rendezett verseny rajtja
A cikk még nem ért véget, kérlek, lapozz!
