November 15-el újraindult (immáron harmadszorra) a Valve Steam Survey. Azoknak akik nem ismernék: Ez a felmérés a Steam-et használók között fut és a program által automatikusan begyűjtött rendszer adatokat lehet félkérésre továbbítani a Valve-nak, akik aztán az összesítést nyilvánosságra is hozzák egy weboldal formájában. Az adatok csak akkor továbbítódnak ha a Steam Client felkér minket erre, ezért is tart több hétig/hónapig az összes potenciális visszajelzés összegzése. Az eredmények a weboldalon [link] folyamatosan újulnak a legfrissebb adatokkal. Lassuk akkor milyen gépeken is játszunk 2006 végén a mai napig begyűjtött több mint 620 ezer felhasználó adatai alapján.

CPU

A piac gyakorlatilag fele-fele arányban van felosztva a két nagy rivális között elenyésző előnnyel (0.33%) az AMD javára.

A legtöbb AMD-s 2.0 és 2.2Ghz-es vagy ennél lassabb (de meg mindig 1.5Ghz feletti) processzort használ. Aránylag kevesen (kb. 6%) rendelkeznek 2.3Ghz-nel gyorsabb CPU-val.

Az Intel-nél a 2.8Ghz az átlag, de sokkal arányosabb a szórás az ettől plusz-mínusz 500Mhz oldalon mint az AMD-nél és a játékosok több mint egyharmada használ 2.3 és 3.3Ghz közötti CPU-t.

A kétmagos processzorok aránya per pillanat 11.4%-on áll. Az arány 9% korül volt 200 ezer felhasználó adatai lékérdezése után így ez meg nagy valószínűséggel változhat a jövőben felfelé.

Részletesebb felosztás nincs gyártónként, de pár érdekesség még kiolvasható az 'Other Settings' részből. Itt láthatjuk hogy az SSE2-t támogató CPU-k aránya majdnem 80%. Ha azt vesszük hogy az AMD-nél ezt csak az első Athlon64/Opteron vagy későbbi processzorok támogatják, az Intel-nél pedig a Pentium4 és későbbiek, akkor kiszámolhatjuk hogy az Athlon64 család valamelyik tagját per pillanat a játékosok kb. egynegyede vagy ennél picivel több használja. Másik adat ami ugyanezen számokból kiderül az az, hogy még mindig elég nagy az AthlonXP-t használok száma, amely megközelítheti a 20%-ot is. Ennél kicsivel több az 'igazi' Pentium4-et használók száma amire a Hyperthreading majd 23%-os részesedése utal. Ez az összes Intel CPU fele. A maradékot a Celeron (a többség) és a Pentium M vagy Core (2) család tagjai teszik ki.

Rendszermemória

A felhasználók majdnem fele 1GB RAM-al rendelkezik (48%), utánuk következnek a még mindig 512MB RAM-al ''küszködők'', akik most az összes felhasználó nem egész egy harmadát teszik ki (28,5%). A 2GB RAM-al rendelkezők száma jelenleg majdnem 14%.

Grafika

Itt egyértelműen az Nvidia vezet a piac 54.4%-ával. Ez majdnem (na jó, kicsit túlzás) másfélszer annyi mint az ATI 38.78%-ok részesedése.

Az összes kártya 40%-a már támogatja a Pixel Shader 3.0-at és ezek majdnem mindegyike valamelyik Nvidia chipre épül, legnagyobbrészt a Geforce6-os és 7-es széria képviselője. Az ATI-nak itt csak kb. 14.5%-os a részesedése.

A csak Pixel Shader 2.0-at támogató kártyák aránya szinten majdnem 40%, de ebből le kell számolnunk kb. 11.5%-ot amit a régi GeForceFX széria tagjai képeznek. Ezek nem tudjak normális sebességél támogatni a PS2.0 effektusokat. A Vista Aero Glass Interface-hez viszont valószínűleg ez is elég (az eddigi megjelent cikkek alapján).

A semmilyen (még DX8.x szintű sem) pixel shader támogatásra nem képes kártyáknak mar csak 8.5% a részesedésük.

A listát egyébként a GeForce 6600 vezeti 9.5%-al amit a Radeon 9600 követ a maga 6%-aval. A harmadik és negyedik helyen két nagyon különböző kártya helyezkedik el nagyon hasonló részesedési aránnyal – GeForceFX 5200 és GeForce 6800 – mindkettő kb. 5.5%-al.

A kártyák legtöbbje (42%) 256MB memóriával rendelkezik a másik nagy csapatot (35%) a 128MB-os kártyák alkotják. Érdekes hogy a 64MB-s kártyák aránya (9.4%) nagyobb mint az 512MB-s kártyáké (7.3%), de nem meglepő a GeForce4 MX és a Radeon 9200 6.-ik és 7.-ik helyezése alapján.

1.Az AGP vs. PCIe csatában a számok szerint az APG vezet de figyelembe kell venni azt hogy a számok nem adjak ki a 100%-ot összesítés után és hogy csak az NV kártya tulajdonosok lettek itt lekérdezve. Ettől függetlenül nagyon is meglátszik hogy az AGP meg egyáltalán nem halott.

Kijelzők

A piacot még mindig óriási előnnyel a klasszikus 4:3-as és 5:4-es kijelzők uralják több mint 91%-al. A CRT és LCD arány már sokkal szorosabb, a legnagyobb részesedéssel bíró 17'' és 19''-es monitoroknál kb. fele-fele.

A wide kijelzők alig haladják meg a 8%-ot.

Audio

Itt az onboard audio vezet természetesen. Ezek közül is a Realtek megoldások toronymagasan, több mint 37.5%-al. Utána következik az Analog Devices a SoundMAX megoldásaival és 10.8%-al. Ezeket követi a C-Media 9.1%-al.

A hangkártya gyártók közül csak a Creative jutott a latható listába (1% feletti eredmény) a maga 14.5%-ával.

Az átlaggép

AMD 2.2Ghz / Intel 2.8Ghz egymagos processzor
1GB rendszermemoria
Nvidia GeForce6-os szeria grafikus kartya 256MB memoriaval
17''/19'' 4:3(5:4) aranyu CRT vagy TFT monitor
Realtek onboard audio

AMD 2.2Ghz / Intel 2.8Ghz egymagos processzor
1GB rendszermemória
Nvidia GeForce6-os széria grafikus kártya 256MB memóriával
17''/19'' 4:3(5:4) arányú CRT vagy TFT monitor
Realtek onboard audio

Ez az információ kinyithatja pár ember szemét aki a kis hardver rajongó közösség enyhen eltorzult realitásában el. A közeljövőben (2007 első fele) megjelenő játékok meg mindig játszhatóak lesznek gyengébb gépeken is. Nem kell a négymagos CPU, az SLI grafikus kártya vagy 4GB RAM mint ahogy az talán itt a PH!-s fórum topicjaibol érződne. A játékkészítők nem engedhetik meg maguknak hogy egy játék pl. csak kétmagos CPU-n menjen jól ha azok piaci részesedése alig haladja meg a 10%-ot. Ok inkább a maradék 90%-ot célozzák majd meg. Grafikus kártyáknál ugyanúgy. Szép a legújabb hardver, de egy 2007 első felében megjelenő játéknak normális kinézetet és szebesseget kell produkálnia egy GF7600GS vagy GT kategóriájú kártyán is 1024 vagy 1280-as felbontásban. Persze ezek nem a max beállításokat jelentik, de nem kell majd gagyi szintre lebutítani a játszhatóság kedvéért.

Par 2004-es őszi adat összehasonlításként:
[link]

Bevezeto

Nagyon gyakran felmerul a PH! forum Multimedia reszlegeben a kerdes hogy egy bizonyos Creative kartya jo e jatekra vagy nem, esetlegy hogy ket kartya kozul melyik a jobb. Annak ellenere hogy kismillioszor meg lett valaszolva a kerdes (gyakran az adott topicban) meg mindig vannak akik valamilyen oknal fogva kifejtik hibas feltetelezeseken alapulo velemenyuket es helytelenul adjak meg egy-egy kartya parametereit vagy tudasat. Igy tortenik az, hogy olyat ajanlanak amit esetleg nem kene mert van jobb valasztasi lehetoseg is...

Megprobalom roviden es egyszeruen leirni a kartyak csoportositasat es ezek lehetosegeit.


Az EAX-rol

Minden Creative kartya tamogatja az EAX valamilyen formajat, minimum az osregi EAX2.0-at ami az eredeti Live! szeria altal kerult bevezetesre. Az Audigy kartyak hoztak az EAX3.0-at, az Audigy2 kartyak az EAX4.0-at, a 2005 nyar vegen bemutatott X-Fi kartyak pedig a legutolso EAX5.0 nevre hallgato verziot.

Az otos legmagasabb verzioszam ellenere harom kulon csoportra oszthatok az EAX effektek:

1. EAX1.0 es EAX2.0

A Creative termekeken kivul sok mas gyarto is tamogatja tobb (Analog Devices, C-Media) vagy kevesebb (Realtek) sikerrel. A Creative kartyak kozul az osszes Live! megjelolesu kartya tamogatja ezek hardveres gyorsitasat. Az elso CTxxxx modellszamuaktol kezdve a masodik generacios SBxxxx-eken keresztul az utolso kiadasokig.

2. EAX3.0 es EAX4.0

Ezeket mar csak a Creative termekek tamogatjak, azok kozul is hardveresen csak a Emu10k2 chipre epulo Audigy csaladok termekei. Kartya nevetol (Audigy2, Audigy2ZS, Audigy4Pro stb.) vagy kiviteletol (dobozos, bulk, OEM) fuggetlenul az EAX kepessegek ugyanazok mindegyik kartyanal.

3. EAX5.0

Egyelore csak a legutoljara bemutatott X-Fi kartyak tamogatjak, azok kozul is csak a 20K1 chipre epulo valtozatok, ugyanis par hete ebben a csaladban is bemutatasra kerult egy (lejebb bovebben kifejtett) kevesebb funkciot tamogato modell Xtreme Audio neven. A neve is sugallja hogy jatekokra kevesbe ajanlott mint a tobbi verzio.

Kivetelek:
Letezik egy evek ota ertekesitett kartya csalad amely kulonbozo neveken felbukkanva mindig megtalalhato a kinalatban de a nevtol eltekintve nem sok koze van az ''igazi'' Audigy vagy X-Fi kartyakhoz. Ez pedig a kovetkezo sorozat:

Audigy LS, Live! 24bit, Audigy Value, Audigy SE

Ezek a kartyak maximum EAX3.0-at tamogatnak azt is szoftveresen(!), tehat a processzor vegzi az effektek szamolasat. Konnyen felismerhetoek, ugyanis az elso Audigy LS kartyan kivul mind felmagas NYAK-ra epul es a kompnensek felosztasa is nagyon hasonlo vagy teljesen megegyezik az egyes kivitelek kozott. A kulonbseg koztuk a szoftveres tamogatottsagban (hozzaadott programok) talalhato.

Vigyazat! Az emlitett kasztralt kartyak koze nem keverendo az Audigy ES, amely egy teljeserteku elso generacios Audigy specialis OEM valtozata es az Audigy 2 Value, amely szinten egy teljeserteku, de koltseghatekonyabb NYAK-ra es IC megoldasokra epulo Audigy 2 verzio.


Tehat ha valaki kimondottan jatekra keres kartyat akkor a szoftveres EAX verziokat nem celszeru ajanlani, jobb egy regebbi sorozat ''teljeserteku'' tagja. Az alaplapra epitett onboard kartya kivaltasara viszont ezek is elegendoek. Tehat limitalt penzugyi lehetosegek mellett Audigy2-tol Audigy4-ig bermelyik kartya, vegso esetben egy elsogeneracios Audigy vagy Audigy ES ajanlatos. Kicsivel tobbe kerulnek az X-Fi sorozat belepo tagjai - Xtreme Gamer es Xtreme Music. A ket kartya megegyezik EAX es CMSS tamogatasban, a Gamer viszont egy felmagas NYAK-ra epulo valtozat a Platinum elolapi panel csatlakoztatasa hasznalt PIN-ek nelkul.


U.I.
A cikkben nem esik szo sem az EAX verziok kozti sem az egyes kartyak kozti (szinten gyakori kerdes) kulonbsegekrol. Ezekrol majd kesobb.