Nem passzol tökéletesen a szituáció, de azért a nyuszikáéhoz hasonló indulatok dúltak bennem az elmúlt napokban.
Történt ugyanis, hogy némi kényszer hatására eldöntöttük: megvalósítjuk szüleim régóta dédelgetett álmát, miszerint lecserél(tet)jük a régi, alsó kifolyású, direkt öblítésű, teraszos bűzölde WC kagylót (megint szivárogni kezdett). Helyette szerettek volna egy hátsó kifolyásút, a kivezető csövön tisztító nyílással (hogy ha eldugulna az elvezető cső akkor ne a pincében kelljen szétoperálni), vízgazdaságos kétfokozatú öblítőtartállyal, és hát a teraszos helyett felfröccsenős belső kialakítással. Sajnos édesapám egészségi állapota már nem teszi lehetővé, hogy fél napokat görnyedjen, térdepeljen, guggoljon, édesanyámat meg nem mertük megkérdezni, félő volt, hogy soha többet nem főzne semmit faternak. Jómagam egyrészt nem igazán értek hozzá, másrészt általában irtózatosan felcseszem az agyam 5 perc után az ilyen maszatolós melókkal, így aztán közös megegyezéssel úgy döntöttünk, hogy szakembert hívunk. Nagy szó ez minálunk, egészen kettő évvel ezelőttig felért volna egy vendettát igénylő sértéssel, lévén apu igazi ezermester, nagyjából csak az nem az ő két keze munkája a házon és ház körül amihez muszáj volt gépi erőt igénybe venni. De egy "kis" csigolya kopás csodákra képes, így viszonylag könnyen belátásra tudtam bírni, hogy jobb lesz ez így mintha én túrnám szét az egyébként messze földön híres földszinti WC-t.
"Messze földön" híres mert még valamikor 80-as évek végén fater olyat csinált aminek csodájára jártak a környékbeliek. Nagyon bosszantotta ugyanis, hogy bizonyos tagjai a családnak (khm) rendszeresen elfelejtettek visszatérni a bűntett helyszínére, hogy off állásba billentsék a világítást és szagelszívást egyaránt életre keltő kapcsolót. Már nem emlékszem pontosan az 1.0-ás kialakításra, de mivel még nem volt eBay meg kínai kütyük tengere, valami régi bojler tekerős időzítőjét barkácsolta át, hogy órák helyett 5 perc után megszakítsa az áramkört, így lehetővé téve a szagmentes mellékhelyiséget árampazarlás nélkül. Pestvárosban valószínűleg senki fel nem kapta volna a fejét egy ilyen kreálmányra, de errefelé bizony nagy számnak számított (bár kissé mindig felemás érzés volt a budival vagizni a haveroknak).
Kisváros még kisebb faluja, meglepő módon azonban mesteremberből első ránézésre nincs hiány, legalábbis a helyi SzuperInfóban tucatjával hirdetik magukat. Próbáltam utánuk nézni a neten, de nem jártam sikerrel, nincs idejük őnekik online jelenléttel foglalkozni, így nem maradt más hátra, színválasztás és betűtípus alapján kiválasztottam a legszimpatikusabbat és tárcsáztam. Néhányszor kicsengett majd hallhatóan létrejött a kapcsolat, de senki nem szólt bele:
- Halló... ??
- Na?
- Jónapotkívánok, XY vagyok és RL vízvezetékszerelő úrral szeretnék beszélni.
- Én vagyok. Mit akarsz?
- Jahogy értem, akkor köszönöm szépen, semmit.
Nem túl jó kezdés, és bár kíváncsi lennék az illető ügyfélkörére, meg úgy egyáltalán, hogy miként is jön létre bármiféle megegyezés ilyen szinvonalú kommunikációval, gyorsan kimorogtam magam és tárcsáztam a következőt. Vele már szerencsésebb voltam, egész kultúráltan túljutottunk a bemutatkozáson, majd taglaltam miről is lenne szó, amire a következő választ kaptam:
- Mi ilyen kis melókkal nem foglalkozunk.
- Ööö, de a hirdetés szerint minden jellegű vízvezetékszerelői munkát vállalnak, még duguláselhárítást is.
- Figyelj (közben úgy tűnik megittuk a pertut), van itt még év végéig vagy 5 lépcsőháznyi meló, csörögj vissza február-március környékén aztán megbeszéljük.
A következő 5-6 ennél hajszálnyival udvariasabban közölte velem, hogy jövő tavasz/nyár/ősz, de leginkább 2022 előtt nem áll módjukban elvállalni a munkát. Nem emlékszem pontosan, de úgy a negyediktől kezdve majd mindegyiknek feltettem a kérdést, hogy akkor mi a búbánatnak pazarolja a pénzét hirdetésre, de nem tudtak kielégítő válasszal szolgálni. Apránként bővítettem a kört és tárcsáztam bőszen a környékbeli nagyobb városok szakembereit, de tulajdonképpen az első két eset különböző módon kombinált verzióival szembesültem többnyire, bár olyan is volt aki nem volt hajlandó 15 km-re utazni még időarány költségtérítés esetén sem.
Már feladni készültem amikor egy másik helyi újságban drága anyukám kiszúrt egy hirdetést amit még nem próbáltunk és rémlett neki, hogy a Zsófi nénje is vele dolgoztatott, ügyes kezű legény az. Csodák csodájára udvarias hangnem fogadott, nem volt neki pitiáner tétel a meló és két héten belül meg is tudja oldani, mivel egy délelőttnyi munkáról van szó mindössze. Rendkívül boldogan megegyeztem vele, hogy másnap délelőtt 11-kor eljön terepszemlére. Nem jött. Egészen késő délutánig telefonon sem volt elérhető, majd amikor nagy nehezen sikerült elérni, előadott egy mesét valami galibáról, de lehetett hallani a hangján, hogy ő maga se nagyon hiszi el. Kapott még egy esélyt, amivel élt is, igaz 40 perc késéssel, de megérkezett, felmérte a terepet, majd nekiállt sopánkodni, hogy miért is kell nekünk ez ilyen gyorsan, nem érne rá esetleg december környékén, meg egyébként is, minek komplikáljuk, jó ez így ahogy van. Izé, egyrészt szivárog (azt két perc alatt megoldja - mi is meg tudjuk bakker, de nem ez a lényeg), másrészt miért mondott két hetet, harmadrészt épp csak 10 percen keresztül taglaltam a miérteket, mégis mire figyelt, úgyhogy köszönjük a résztvételt, a viszontlátásra.
Szóval itt jutottam el arra a pontra, hogy tudod mit medve... Elment rá két napom míg utánaolvastam mindennek, hosszas méricskélés után kiválasztottam a megfelelő kagylót, tartályt és hozzávalókat, azon már meg sem voltam lepődve, hogy felmerülő kérdéseimre nem tudtak választ adni az áruházban. Nem volt egyszerű menet, kicsi volt a lyuk, vésni kellett, túlvéstem, visszapótolni, nincs cement itthon, el ne tömítsd az elvezető csövet betonnal mer' az életben nem bányásszuk ki a padló alól, akkor csináld te akkor, jólvan nyugodjálmeg, menni fog az, nem fog menni, hogyarossebbszakadnabeleazegészbe.
Viszont sikerült, egyenesen áll, nem billeg, nem ereszt, nem szivárog, nem csöpög, lényegesen halkabb és jól hozzáférni a tisztítónyíláshoz, simán le lehet dugni a görényt. Ja elfelejtettem ülőkét venni és úgy egyébként ilyet remélhetőleg soha többet nem kell. Éééés még azt sem tudom, hogy tulajdonképpen mennyit spóroltam meg ezzel, mert árajánlatig senkivel nem sikerült eljutni. Na mindegy.
Ugyanitt megbízható, értelmes, normális vízvezetékszerelőt/kőművest keresek Veszprém megyében, fűrdőszoba felújításhoz.