Az Én SymbianOS-ommal rengeteg filmet néztünk meg mostanság. Két film nagy nyomott hagyott bennem (és szerintem benne is ). Az egyik film a Benjamin Button különös élete volt, a másik Fel című animációs film. Teljesen ellentétes műfajú filmek, és nem is igaz történetről szólnak, de mégis valami megható bennük.
A Benjamin Button különös élete elgondolkodtatott, hogy milyen jó, hogy mi együtt öregszünk, és ilyen fura dolog miatt nem kell elengednünk egymást. Szomorú volt látni, hogy nem lehetnek boldogok együtt csak egy kis ideig. Néha én azért szomorkodom, hogy kis ideig nem lehetünk együtt, de nem szabadna szomorúnak lennem, mert együtt leszünk és nem örökre válunk el.
A Fel alapvetően egy vicces kis animációs film, de az első pár perc elgondolkodtató. Végigpörög egy pár élete, a boldog pillanatokat vetíti főleg végig. Elgondolkodtam ezen, és az élet valóban szinte ilyen gyorsan pereg le és ebbe nem jó belegondolni. A másik megható része a mesének számomra az volt, amikor a kis könyvecskét végiglapozza a főhős, és ott vannak benne a legfontosabb, legboldogabb pillanatok képekben.
Nem is tudom leírni, mit is éreztem/érzek a filmek után, de Te biztosan tudod.

Ajánlom mindenkinek, hogy nézze meg őket!