2024. április 26., péntek

Gyorskeresés

Neveltetés kérdése....

Írta: |

[ ÚJ BEJEGYZÉS ]

Zakatol a villamos, ülőhely nuku, így állok. Jön egy idős nénike, felsegítem a motyóját, nagyon hálás, nem győzi megköszönni. Hely nincs, ahova leülhetni így állnia kell...vagyis hely az van, csak mindenki túl fáradt, hogy felálljon. Előttem egy nálam nem sokkal fiatalabb fiú ül, illedelmesen megkérem, hogy álljon fel, mert van más, akinek nagyobb szüksége lenne a helyre. Már áll a villamos, a gép végén még azt is hallják, ha megkordul a gyomrod, nem hogy mást. A fiú is próbálkozott volna kultúráltan válaszolni, de 1 mp alatt feladta és csak ennyit mondott:

- Mit szósz' be nekem buzi köcsög? Én is messze megyek bazdmeg!

Nos felesleges lett volna verekedést provokálni egy villamoson, de még a nyílt utcán is, így hagytam a fenébe. A villamos megállt a következő megállónál ( Nagytemplom - Városháza, azt hiszem a legkisebb távolság, kb. 150m) és a fiú leszáll! Egyel előtte szállt fel, tényleg messze ment. A nénike ült volna le, de a helyére beült egy középkorú nő. Neki már nem szóltam. Minek? Hogy elküldjön ő is, mert messze megy? Nincs erre külön kapacitásom. Azt hiszem csalódtam az emberekben. De nem most, ez már meg sem hat. Az a valami, az a bizonyos dolog, már rég eltört bennem. A nénike elköszön, észre se vettem, de a célnál van, leadom neki motyót, nem győzi köszönni, de én már nem hallom, a villamos vezető nagyon ideges, fél másodperccel később tud magába nyomni 10 doboz cigit, súlyos gond, ezért képes odazárni mást.

Az út további részében figyeltem a nagyon elfoglalt embereket. Már már levontam azt a nagyon bonyolult következtetést, hogy csak a közép korosztályig nem engedik át a helyet az időseknek, de a fenéket! Egyik öreg néni a másik anyját szidja és verekednek a helyért. Nagyon fáj mindenünk, de sunyiba azért becsúszik egy egy jól irányzott könyökös...

Én is megérkeztem a célomhoz, leszállok, a végén iparkodok, mert a végén a táskám bánja, a villamos vezető meg csúnyán néz már rám, anya nagyokat csuklik otthon...Út közben csak a nénike jár az eszembe. Nem beszéltem vele sokat, de az ominózus hely kereső akcióm után csak ennyit mondott:

- Neveltetés kérdése.

És igaza van, de ez nem csak, ránk fiatal korosztályra igaz. Minden szinten vannak jól- és kevésbe jól nevelt egyének. Tényleg neveltetés kérdése...

Hozzászólások

(#1) Tomaaasz


Tomaaasz
aktív tag

Jeee debreceni vagy... :)

Ma mentem befele probara, es egy neni, szo szerint, a mellem levo ulesre esett. Kerdeztem hogy segithetek valamit, meg jol tetszik lenni. Mondta, segitsek neki felulni a szekre. Segitettem, szivesen segitettem, es a buszon mindenki elkussolt.
Kerdezte hogy van-e valami enni valom, mondtam hogy semmi nincs nalam.

Elkezdte meselni hogy meghalt a fia, rakban. Szegyen, nem szegyen majdnem megkonnyeztem. Ahogy beleneztem a szemebe, lattam benne a szintiszta fajdalmat, a legnagyobbat ami csak letezik. Igy eleg szar volt atelni, hat meg ha megtortenik valakivel.

Csoro, zenesz, tanulo vagyok. A leheto legrosszabb kombo penzugyileg. Ket otszazas volt nalam, az egyiket a kezebe nyomtam. Nem szoltam semmit, csak a szemebe neztem, es leszalltam…

Kicsit hosszu lett, bocs. :R

Oda mentem, ahol vagyok!

(#2) Psychonaut


Psychonaut
addikt

Neveletetés kérdése. Igen. Igaz. :K

Általában átadom a helyet az idős néniknek/bácsiknak (utóbbiból sokkal kevesebb van, észrevettétek már?), de van olyan eset, amikor nem. Körülbelül ezek lennének azok:

1, van üres hely még a járművön. Üljön oda.
2, ha a diákokkal, munkába induló emberekkel teli reggeli járatra szállnak fel. Ha nyugdíjasok, miért nincs idejük? Muszáj a reggeli csúcsforgalmat még nekik is növelniük?
3, néha egyszerűen visszataszító az, hogy hogy rohannak oda egy üres helyre. Vagy egymást lökik fel érte. Vagy a bevásárlószatyrot odateszik az üres székre, hogy más ne tudjon leülni. És még sok ilyen dolog van.

Akkor most bunkó vagyok? Szerintem nem.

Tomaaasz: ez durva. Tényleg. :(

[ Szerkesztve ]

(#3) Trub


Trub
tag

Szerintem messze nem neveltetés kérdése. Nem mást kell hibáztatni (ezesetben szülőket)
Én ezen már nem is akadok fel. Kár azon stresszelnem magam, amibe még beleszólásom sincs.

Példamutatás meg...

(#4) plus44 válasza Trub (#3) üzenetére


plus44
veterán

És kérdem én 2-3-4 éves gügyögő gyerekként mégis honnan tanulod meg az illemet?? Nem a szüleid magyarázzák el? HA elmagyarázzák. De. Neveltetés kérdése.

“This is where the road crashed into the ocean...”

(#5) Drenadar


Drenadar
veterán

Valahol nagyon elvan cseszve itt minden...
Én is általában átadom a helyem, főleg a terhes kismamáknak.

Egyszer volt az, hogy belém is kötött 2 öreg, hogy jaj mai fiatalság, nem adtam át a helyem. Reggeli csúcsforgalom, tényleg nem értem miért OLYANKOR mennek a nyugdíjjasok, miért nem egy két buszjárattal késöbb, mikor üres a busz? És ugyan ő nem láthatta de az kemény erőkifejtés volt hogy ne aludjak el... Nem, nem játszottam hajnalig, hanem este 14 óráztam. persze ő ezt nem tudhatja. de akkor is.

(#6) plus44 válasza Drenadar (#5) üzenetére


plus44
veterán

Én is mindig átadom de engem is szóltak már meg, hogy:

- Jaajj, nézzed mán' Irma, szegény fiú, mennyire el lehet fáradva.

El is vagyok, végighúztam a sulit, du. 4-van és nem 2 megállóra lakom, hanem a világ másik végén, nekik iidejük is van, aztán 1 megálló után szálltak le. :U

“This is where the road crashed into the ocean...”

(#7) Móci


Móci
addikt

Na igen, itt is azért nem csak a nyugdíjas a szent. Engem is volt, hogy felszállás előtt majdnem felkentek a busz oldalára, vagy esetleg majdnem alá kerültem, mert a bácsik/nénik fel akartak szállni, de azonnal! És nem az egyetemista, diák, melós tolakodott nagyon durván...
Azt sem értem, hogy miért nem lehet a reggeli járatokat kihagyni, ahogy többen is itt írták. Ráérnek, nem kell nekik a diákok, munkások helyét elvenni, csak mert kitalálta, hogy elmegy farhátat meg krumplit venni.
Általában átadom a helyem, ha szükség van rá.

"...In a struggle to be happy and free, swimming in a primitive sea..."

(#8) Depression


Depression
veterán

20 évesen egy kisebb műtét után a korházból azonnal hazaküldtek. A buszon egy 70+ nénike vette észre, hogy milyen rosszul vagyok, és ő adta át nekem a helyét.
De volt olyan is, hogy teljesen begipszelt lábbal ültem, és felettem 2 középkorú nő mondogatta, hogy 'ezek a mai fiatolok...'
Kisgyerekként családdal felszálltunk a buszra. A hugom és én leültünk ketten egy ülésre. Felszállt 2 vén banya, az egyik leült mellénk, a másik meg bunkón ránk szólt, hogy adjuk át a helyet. A buszon még volt üres hely, csak ugye akkor nem tudott volna a barátnőjével trécselni. Az volt az egyetlen alkalom, amikor láttam az apámat egy idősebbel ordítani. (még az is lehet, hogy az egyetlen alkalom volt)
A legjobb pedig az volt, hogy koleszból hazafelé 2 óriási nagytáskával az ölemben (magasabban voltak, mint a fejem) odaállt egy nőcike 2 kiló arannyal a nyakában, hogy azonnal adjam át a helyem!
Átadtam, de nem volt hálás érte. :-)

[ Szerkesztve ]

Orr alatt hordott szájmaszk pont annyit ér, mint a herére húzott koton.

(#9) juliabrilke


juliabrilke
addikt

Érdekes. A különböző ülőhelyeknek szerintem valami mágikus gyógyító hatásuk van.

Mert akármennyire is fáj állítólag mindenük, a széket nagyon gyorsan meg tudják közelíteni. Ilyenkor elszáll minden fájdalom. :U

(#10) plus44 válasza juliabrilke (#9) üzenetére


plus44
veterán

Pontosan. :K

“This is where the road crashed into the ocean...”

További hozzászólások megtekintése...
Copyright © 2000-2024 PROHARDVER Informatikai Kft.