Nem, most nem a filmről szeretnék írni, hanem a "zenekockámról", hivatalos nevén a SolidRun Cubox-i-2eX nevű modelljéről. Ez tulajdonképpen nem más, mint egy SBC (Single Board Computer), olyasmi, mint egy Raspberry Pi ("málna"), vagy a megannyi más, hasonló gyümölcsös nevű termék, csak kapásból van rajta hűtőborda, gyári házban kapható és majdnem minden dimenziója 2 colos. Megvan az oka annak, hogy a valamivel kedvezőtlenebb ár/érték arány ellenére ezt választottam a málnával szemben.
Előzmények
2012-ben kezdődött a történet, amikor is megvettem életem első NAS-át, egy Synology DS213-ast. Ennek volt beépített zenelejátszó alkalmazésa és USB-n rákötve egy USB-s DAC-ot a kompatibilis (~ klülön driver nélkül is működő) modellekkel lehetett zenét hallgatni róla. Ekkor kezdtem el foglalkozni a hifis hobbym miatt a PC-s zenelejátszással, ill. azzal, hogy hogyan lehet minél jobb hangot kihozni egy számítógépből. Ekkor már megvolt a Bladelius USB DAC-om, amit a Synology NAS-sal is problémamentesen tudtam használni, de jobb hangminőségre vágytam. Mivel a hardver ekkor már adott volt és a családi büdzsé mellett nem tudtam túl sok pénzt elkülöníteni a hifire, ezért elkezdtem kutakodni az ingyenes szoftveres megoldások után. Először csak lejátszóprogramokat (pl. AIMP3, Foobar2000, JPlay, PlayPCMWin, StealthPlayer, Jriver) próbáltam ki, aztán mindenféle optimalizációs programok (pl. Fidelizer, Computer Audio Design, Process Lasso, stb.) jöttek, kb. egy időben a különböző Windows verziók (Win7, 8, 8.1, és később a 10 még preview állapotban, Win Server 2012) kipróbálásával. Ekkor még Linux-szűz voltam és Mézga Aladár topiktársunk ekkoriban indította a Zenelejátszós topikot. Az Ő ajánlására vettem erőt magamon és próbáltam ki egy régi laptopon a Voyage MPD-t, ami egy lecsupaszított Debian Wheezy, Music Player Daemon (=MPD) szerver oldali zenelejátszóval. A működési elve egyszerű: helyi lemezről, vagy hálózatról képes zenét lejátszani és adatbázist hoz létre a megadott lemezek/megosztások zenei tartalmából, ami kliens oldalon, helyi hálózatról böngészhető megfelelő mobil alkalmazás segítségével. A fentebb linkelt topik téma összefoglalójában az érdeklődők megtalálnak minden fontos infót ezekkel kapcsolatban. A laptop + Bladelius USB DAC kapásból lekörözte az Optimalizálatlan Windows-okat, de még az optimalizáltaktól is egyszerűbb volt számomra használni. Nem kellett a PC előtt ülnöm, csak a fotelben a hangfalak előtt zenét hallgatnom, Androidos mobilról iránytíva. A kipróbálás után egyből elkezdtem célhardver után kutatni, mivel olyan alacsony volt zenelejátszás közben a processzor terhelés, hogy ezt a feladatot egy mini PC is el tudja látni, ahogy a Synology-val is tapasztaltam.
Málna vagy Kocka?
Nagyjából ekkor köteleződtem el a hálózatos lejátszás, vagy mostanában divatos kifejezéssel élve a "streamelés" mellett, azaz amikor a zenei fájlokat nem helyi lemezről, hanem egy NAS-ról, szerverről játsza le az általam választott eszköz, akár az általam választott programmal. Ez így elég egyszerűen hangzik, van erre manapság már sok gyári megoldás is, de 2014 végén még nem voltak annyira elterjedtek, mint mostanában. Szóval a szoftveres irány már megvolt, kellett alá a hardver, amin van hálózati csatlakozó és USB. Ezt elég sok SBC (Single Board Computer), vagy "kártyapécé" tudja, csak ugye nem mindegyikhez volt meg a megfelelő szoftveres támogatottság. Előtte is hallottam már a Raspberry Pi-ről, és ez is volt az első jelölt, de hamar kiderült, hogy sajnos van egy hardveres "hiba" a rendszerben. Nevezetesen az, hogy a Málna LAN és USB vezérlését egy közös egység végzi, így előfordulhatnak hálózatos lejátszás esetén USB kijáratot használva pattogások, kihagyások, sercegések, stb. Ez számomra egyből felejtőssé tette erre a felhasználásra. A kérdést hamar eldöntötte a Voyage MuBox oldalán található információk halamaza és ekkor került képbe a Kocka. Utánanéztem, hogy hol lehet beszerezni és találtam egy német webshopot, akik egész jó áron kínálták (én 99€-s akcóban csaptam le rá) OpenELEC-kel előtelepített 8GB-os microSD kártyával (+ 12€ szállítás DHL-lel). A Raspberry Pi 2 megjelenése se döntötte át a mérleg nyelvét a Málna felé, egyedül a harmadik verzió az, amiben értelmes alternatívát láttam az integrált WiFi miatt, de ugye itt a vezeték nélküli hálózat lenne a gyenge pont, azaz az instabilitás mindig benne lesz a pakliban. A vezetékes kapcsolat mindig megbízhatóbb, bár ennek is vannak hátulütői (~ zavarok a vezetéken keresztül).
Szoftverezés
Amikor megkaptam, akkor természetesen egyből kipróbáltam az OpenELEC-kel és nagyon tetszett, hogy minimálisan volt csak lassabb a Kodi menüjében való navigálás az akkor már kibontakozó HTPC-mhez képest, a lejátszás pedig ugyan olyan flottul ment rajta. Tetszett nagyon, hogy több microSD kártyával könnyen variálható, hogy éppen milyen rendszert szeretnék rajta használni, be is szereztem párat kísérletezéshez. A Voyage MuBox oldalán leírt optimalizációkat végigjátszva nagyon jó hangot sikerült kihoznom a Kockából a Bladelius DAC-kal közreműködve. Még az elején képbe került a Volumio, amit szerencsére portoltak a Kockára is, ami anno meglepett a stabilitásával és kellemes hangjával. Ezt sajnos még nem lehet elmondani a Volumio 2-ről, ami még épp csak mostanában készült el a Kockára is, és még ki szeretném próbálni.
Alapból a Kockára elég sok rendszer telepíthető, amit a gyártó az Ignition nevű szoftverével lehet könnyen elvégezni grafikus felületen. Ugyanezt persze PC-n is megtehetik a hozzáértőbbek. Gyárilag csak Debian, Android és Yocto támogatás van a Cubox-i-re, a többi közösség által fenntartott disztribúció. Bár az előző lista elég szép szerintem, nem teljes. Nemrég, amikor az OpenELEC fejlesztő csapatának nagy része külön útra tért és elindult a LibreELEC, azóta szerencsére csináltak iMX6 (Freescale) portolást is, így egy kicsit új életet lehelltek a Kockába. Valamint említésre méltó szerintem, hogy egy fejlesztő, Igor Pecovnik aktívan foglalkozni kezdett ARM procis SBC-kel, köztük Cubox-i-vel is, így létezik egy folyamatosan fejlesztett, frissített Armbian rendszer a Kockára Debian Jessie, vagy Ubuntu alapokon, szerver, vagy desktop kiadásban, régi, vagy új kernellel. Ilyen alapokkal szerintem hosszú távon használható marad a kocka, bár csökken a felhasználók tábora világszerte, mivel már nem egy mai gépről van szó.
Zenei vonal
Egy jó darabig elégedetten használtam a Kocka + Bladelius kombót, de mindig piszkálta a csőrömet, hogy van-e még feljebb hangminőségben. Természetesen van. A Bladelius USB DAC-hoz használhatnék lineáris tápot, olyanokat pl. amiket egy korábbi bejegyzésemben összeszedtem. És használhatnék lineáris tápot a kockához is, mert ugye a jó táp a jó hang alapja a hifiben. Elkezdtem ezután is keresgélni a neten és akkor akadtam rá a Sonore egyik megoldására, a Sonicorbiter-re, ami nem más, mint a Kocka négy magos tesója egyedi szoftverezéssel, többféle felhasználáshoz. Ebben a termékben a Sonore összesítette mindazt, amire lehet a kockát használni és meglepődtem, hogy másnak is eszébe jutott az, ami nekem is. Persze az egyedi szoftvernek megkérik az árát, de észrevettem, hogy az egyik vásárlási opcióként iFi iPower táppal lehet rendelni. Mivel nekem már megvolt a kocka, ezért utánanéztem, hogy hogyan használhatnám én is a Kockát "audio végpontnak" és eldöntöttem, hogy beszerzek egy iFi tápot is hozzá. (A keresgélés közben fedeztem még fel, hogy a TotalDAC D1 is egy beépített kockát használ szervernek.) A szoftveres megoldás az audio fájlok streamelésére más gyári megoldásokhoz hasonlóan az UPnP volt és a Sonicorbiter honlapja alapján felfedeztem, hogy ők is az upmpdcli-vel tudták ezt megoldani. Ez egy hidat képez egy UPnP szerver és egy MPD-t futtató kliens gép között, így lehetővé válik az egész folyamat irányítása egy harmadik eszközzel. Pont úgy, mint legelőször, amikor a Synology NAS-t a kockával együtt mobilról irányítottam, csak mások lesznek itt a szereplők. A Synology NAS-omat kinőttem és helyette építettem egy saját gépet fájltárolásra, amin a zenék adatbázisba szedését a Minimserver-re bíztam. A Kocka marad, csak Voyage MuBox helyett kap Armbian-t, hogy az upmpdcli-t rá tudjam rakni, és vezérlő alkalmazásnak pedig a BubbleUPnP mellett tettem le a voksomat. Az iFi-nek ugyan van a bejegyzés írásának időpontjában egy magyar forgalmazója, de megkeresésemre csak azt a választ kaptam e-mailben, hogy "egy darabot nem áll módjukban rendelni". Köszi. Nosza, ismét nyugat felé fordultam és pár hónap alatt sikerült hazakerülnie megint Németországból az iFi iPower 5V-os változatának. A tapasztalataimat leírtam a zenelejátszós topikban. Ezt a felállást csak épp mostanában (2016 végén) tudtam kipróbálni és már csak stabilitási "tesztelés" van hátra, ill. az, hogy az upmpdcli-ből tudok-e magamnak fordítani Voyage muBox-ra egyedi verziót, mert szeretném kihasználni a real-time kernel + ennek megfelelően patch-elt MPD hangminőségbeli előnyét, ami Armbian esetén nincs meg.
Roon
A cég 2015-ben mutatkozott be (ezen a néven) a nagyközönség előtt. A fejlesztői korábban a Sooloos tagjai voltak, amit megvett a Meridian Audio, és kifejlesztettek egy olyan felületet a zenék katalogizálásához, amit eddig még nem nagyon láthattunk. A Roon működését itt most nem részletezném, a honlapjukon leírják ezt. A lényeg kb. annyi, hogy egy szerver kliens kapcsolat kell a zene lejátszásához. A szerver (Roon Server) végzi a munka nagy részét (fájltárolás, adatbázis kezelés, vezérlés, böngésző felület létrehozása, stb.) és a kliensek/audio végpontok (Roon Bridge) csak a lejátszást intézik. A zene átküldése a szerver és a kliens között nem a szokásos http protokollon keresztül történik, mint a "hagyományos" streamerek esetében UPnP-vel, hanem írtak egy saját protokollt erre, amit RAAT-nak neveztek el. A felület mellett ez az a fejlesztésük, ami szerintem meghatározza a szoftverük hangminőségét és szeretném mihamarabb kipróbálni. Erre nemsokára sort is kerítek, csak nem volt egyszerű idáig eljutnom szoftveresen és hardveresen sem (mert közben sikerült vennünk egy családi házat és az fontosabb volt). Jelenleg a Roon partnereket gyűjt, hogy velük együttműködve lehetővé tegyék a Roon Bridge futtatását a hálózati lejátszásra képes eszközökön, így az ilyen cuccok megkaphatják a "Roon Ready" jelzést. Én is efelé haladok a kockával. A szoftveres alapokat már kipróbáltam, nemsokára jelentkezem majd a végeredménnyel. :)
