Előző bejegyzésemben csak hittem, hogy túl vagyok az amúgy nevetséges Windows installon, de nem. Far from it. A friss cuccos ugyanis elkezdett nem találni fájlokat, 1-2 standard dolog minden logika nélkül egyszer csak nem működött, stb.
Dühös lettem, de tehetetlen is voltam, így újra nekiugrottam az installnak. Fáradt vagyok ahhoz, hogy teljesen pontosan leírjam a részleteket, de pár címszóban azért fel tudom villantani, hogy mi történt. Ilyen szavak a(z):
-> elrontott partíciós tábla, hosszas szenvedés után végül elvesztett adatok, először particionálhatatlan, utána "csak" formázhatatlan hdd, hajnali 3-kor fekvés, "két gép, két hdd, egy külső usb-s hdd ház és internet kell ahhoz, hogy ebből kimásszak".
Szóval, ha nem az lenne, h vinyócsere előtt a régit egyszerűen kiveszem, és elrakom a polcra, akkor most nem 2 napom adatait vesztettem volna el egy szemvillanás alatt, hanem kb az egész életemet. (és nem először installálok vindózt, de még csak nem is ötvenedszerre)
Rohadj meg, Bill!
Hogy a rohadó almába is rúgjak egyet: láttátok már testközelből a MacBookot? A sima 13,3"-ost. A billentyűzete egy rakás sz@r, ellenben rendkívül designos. Írni nehéz vele (10 ujjal gépelek, gyorsan...), ellenben messziről nézve látszik, hogy itt bizony design-koncepció van.
Design my ass!