Régen aktív PH! tag voltam, most már csak néha felnézek.
potyautas írásaiba beleolvasgatva írni támadt kedvem, bár mivel csak saját bánatom tudom eldalolni, ezért a billentyűzetet koptatni nem kéne.

Mégis megteszem, talán gondolatébresztő hatású lesz ez az írás.

Gondolatok hazáról, az életről és a jövőről.
Valamikor a kilencvenes évek közepén jártam hosszabb ideig külföldön, rokonlátogatással egybekötött nyaralás keretében. Az ottani emberek állítólag barátságosak, mégis emlékszem mind a mai napig az akkori tekintetekre: te idegen vagy.

Jól esett aztán hazajönni, nem tudtam - és még most sem tudom - elképzelni hogy ott éljek.

Hallgatom a fiatalokat, külföldről beszélgetnek. Nem akarnak maradni.
Belenézek a hírekbe, nézem az embereket. Arcukon közöny, tekintetük üres.
Én sem akarok maradni, mert ezt minden nap látom.

Könnyíteni próbálok a családi terheken, nyomozom hol és miként tudok csökkenteni a kiadásokon.
Két dolgot csinálok, dolgozok és tanulok. Szórakozás, társasági élet... az kiadás, már luxus.
Én sem akarok maradni, mert már nem tudok miből elvenni.

Nem akarok maradni, de hova menjek?

Vidéki gyerek voltam, jó levegőn, mindenki ismert mindenkit. Arany élet, lehetne. De már akkor belegondoltam - hol és mit fogok dolgozni?

Jött a Pesti szürkeség, a fentiek tökéletes ellentettje. Áskálódó szomszédok, az ajtón kilépve pedig köhögőroham.

Menjek, de hova? Ebben az országban nőttem fel, bele kellene illeszkedni egy másik ország szokásaiba. Nekem talán menne, bár már most beszürkült öregnek érzem magam. De másokra is gondolnom kell, nekik már nehéz új nyelvet tanulni, más szokásokat elfogadni.

Ismét a külföldön tapasztalt tekintetek: te idegen vagy.
Idegen vagy, mert van munkád.
Idegen vagy, mert dolgozol és nem vagy laza partiarc.
Idegen vagy, mert másokra is gondolsz.
Idegen vagy, mert magadra gondolsz és elvágyódsz.

És a fentiek közül mind igaz.
Felhívok egy ügyfélszolgálatot, unott hang, gondolatolvasás nélkül is világos a másik fél gondolata: a bánatnak hív ez engem.
Idegen vagyok, mert csak egy átlagos életet szeretnék a saját hazámban.