Az utóbbi 10 évben kezdett el foglalkoztatni a gravitáció.
Valahogy nem akartam elfogadni, amit ránk nyomnak a fizikai dogmák.
Nem az foglalkoztatott, hogy van gravitáció és működik, hanem az, hogy miért van, milyen energia van mögötte ami miatt működik.
Hiszen az univerzumban bármilyen változáshoz energia bevitelre van szükség.
Ezt ugye az entrópia adja.
Tehát a gravitációs "vonzásnak" vagy hívjuk bárhogy is szüksége van energiára.
Azt nehezen értem(értettem) meg, hogy megjelenik két test az univerzumban és elkezdik vonzani egymást.
Mitől-milyen energiától.
A minap rátaláltam egy oldalra, amelyet megosztok mindazokkal, akik el tudják képzelni másként is a fizika működését.
Nukleáris morfológia
Elfogadni nem kell, de agyalásnak nagyon jó az oldal.
Az oldal szerzője több "dolognak" is másképp látja a működését.
A hsz-eket bent hagyom, de megkérek minden hozzászólót vérre menő vita ne kerekedjen belőle, mert ez esetben törölni fogom a bejegyzést.
Igyekeztem én is belekötni, fogást találni az ott leírtakba nem igazán sikerült. 
A hozzászólások és az arra adott válaszok is érdekesek, elgondolkodtatók.
Esetleg nézz meg egy-két videót Dr. Michio Kaku -val, ő elég érthetően szokott beszélni ezekről a jelenségekről, és az elméletei alátámasztott, publikált, elismert elméletek, esetenként bizonyítékokkal.
A gravitációt egyébként mint a téridő-szövetének görbületét írja le, úgy tudod elképzelni, mint egy kifeszített lepedőt, amibe ha beleteszel egy kosárlabdát, az ugye meggörbíti emiatt pedig minden, ami körülötte próbál elhaladni, felé esik.
