Találtam egy eléggé vicces oldalt, ahol egy tizennégy éves fiú gyötrelmes életébe nyerhetünk bepillantást. Igazi First World Problem.
Idézem a szöveget teljes egészében az oldaláról, betűhíven:
Az én életem és gondjaim
Mit mondjak egy mezőgazdaségi városban élek Debrecentől 18.8 km-re lakom észak,észak-nyugatra.A családban én vagyok a legfijatalabb.14 éves vagyok amikor ezt írom.A családban 4 vagyunk.Van egy bátyám akivel valamikor elvagyunk úgy értem,hogy nem veszekszünk.Az szüleimel elvagyok főleg az anyukámal sz apukámal néha.A szüleim mindig elhatározák,hogy mit csináljak és mit nem.Néha nem szoktak nekem hinni mert én vagyok a kissebik a csalában és aleg butáb.Egyszer karácsonyra vagy születés napra kaptam a számítógépemet amin most írok.Csak,hogy szüleim azt mondták,hogy közös legyen a számítógép ne csak a tiéd.Pedig mindenkinem saját számítógépje van.Még mindig nem akkarom,hogy ne legyen közös hanem csak az enyém legyen a számítógép.És nem csak ezét vagyok leordítva hanem azért is amit én elsem követem már amikor elsős voltam az iskolában már onanstól le lettem ordítva.Néha nem is biróm,hogy meg nem mondjam,hogy én menyire utálom őket és nem akkarok már élni.De ezt nemtudom mondani mert valami viszafog.Jah és midog mindenből csak a legroszabbat kapom pl.:tesóm kapot egy okostelefont meg még mindenki a családban csak én használom a régieket meg még írhatom is tovább de olyan sok van.Csak a számítógép volt az egyetlen dolog amit újan kaptma és még azt is elveszeik.Nincs olyan dolog ami új és csak az enyém lehet.Már tényleg nem bírom továb.Ez még nem minden még azt is megszabják nekem az én számítégépemnél,hogy menyit gépezhetek nyáriszünetbe és nem hiszik el hogy én kaptam a számítógépet.Csak anyukám hisziel tőle megkérdeztem,hogy az enyém és csak én gépezhetek rajta nekik ott van az okostelefon és mégis azt mondja,hogy a gép nem a tiéd,hanem közös.Nekem meg nincs okostelefonom és mégis leordítanak miata.
Ha valakit érdekel a forrás: [link]