Folytatásos tele regényünk második része következik.

Az első részben megismerkedtünk JO-val, és kicsit beleláttunk a bekerülés folyamatába.

Ma Jo megtanulja kinyitni a poggyászokat.

Mint mindenhol az életben itt is van rangsor. Itt is az a menő, aki mindent ki tud nyitni és nem csak „oldalzsebezik”. Ezt tanulni kell és sokat gyakorolni.

-Tanuld meg kicsi, a legjobb barátod mától a Svájci bicska. De olyat szerezz, amiben van olló.

Ez volt Jo felé az öregek első tanácsa. A legfontosabb kellék egy jó bicska. A nyomozók is ezt keresték először. És jaj, annak, akinél találtak is, főleg ha ferde vagy törött volt az olló és a sörnyitó része.
Bicska nélkül nem rakodó a rakodó. És mint a katonák a psukára, ők is nagyon vigyáztak eme kincset érő szerszámra. Kézenfekvő, hogy dugdosni kellet. Éppen ezért James Bondot megszégyenítő trükkökhöz folyamodtak.

Volt, aki a cipőtalpába csinált rejtett helyet, volt akinek az övcsatja mögött volt titkos rekesz. Poggyászos kocsiban, de még a repülőgép rakterében is több helyen voltak pótbicskák.
Venni nem kellett, mert szinte minden másodi motyóban volt egy bicska. A ranglétra alján mindig a béna vagy kezdő rakodók álltak. Ők oldalzsebeztek. Csak azokat a táskákat nézték meg, aminek könnyen kinyitható zipzárja volt. Ebből próbáltak elvegetálni. Ez az alap, ezt minden hülye tudja.

Számzáras, lakatos vagy pánttal átkötött bőröndöket már nehezebb kinyitni.
Vegyük sorjában. Mindenki ismeri a kemény bőröndök között a samsonite márkát. A rakodók imádják. Fogó alatt számzáras. Kinyitása nem több mint 3 másodperc.

-Jo: mi van? Mennyi?

-Na figyelj kopasz, Lefekteted a bőröndöt és a számzárhoz rakod a sarkad (Munkavédelmi bakancs, jó erős gumi sarokkal) jó erősen rárúgsz és már nyitva is van. Visszazáráshoz elég rácsapni és kész. Ha közben letörik a számzár szopsz és kész.

Ezt tanulta meg legelőször és tényleg, gyerekjáték.

-Jöhet egy Delsey kopasz?
Itt már kell a svájci. Oldalát az ollóval kinyitod. Egyszerűen csak bedugod, a zárba kicsit játszol vele és már fordul is el, mint kés a vajban. A teteje már macerásabb, oda a sörnyitó része kell. Betolod a rövidebb vége alá és két oldalról felpattintod. Visszazárni, ugyanúgy ahogy a Samsoniteot. Csak kicsit nagyobb kraft kell neki.

Persze van olyan számzár, amit ki kel pörgetni nincs mese
.
-Figyelj kopasz, egyet tanulj meg. Első próba mindig a 0. 0. 0. legyen. 10ből 8szor nyílik vele.
Hihetetlen, de igaz.

Egyszer az egyik pilótatáska számzárjának fém részére a tulaj odakarcolta a nyitó kombinációt.
Szerinted mennyi esze van??

Vannak motyók, amiket kívülről számzáras pántos hevederek vannak. Itt be kell nyomi kétoldalt a nyitó szerkezetet és megtekerni az összes számot, magától bekattan a helyes sorrendbe és kész.

-Kopasz, kislámpád van?
-nincs. minek?

-Basszus, hogy akarsz kinyitni egy számzárat a sötét raktérben barom.

-A számzáras lakaton vagy táskán a számok mellet belátni a tengelyhez. Ahol nagyon szűk a rés ott kell a lámpa. Bevilágítasz és elforgatod a számot addig, amíg nem látsz bevágást a tengelyen. Ha minden számot így elfogatsz, megkapod a nyitó kódot negatívban. Tehát mondjuk, amit kapsz az a 4.7.8. Ehhez adsz ötöt és nyílik. A jó szám a következő: 9.2.3.

Vannak, akik zipzáras bőröndre raknak jó erős lakatot. Értelmetlen. Ha a zipzár fülén van, akkor elég a sörnyitóval finoman megemelni a kocsit és ki lehet akasztani az egyik fület, ha a zipzár tövén van a karikán, akkor meg kell szúrni a zipzárt a végénél. Széthúzni a teljes hosszában és visszazárni elég a zipzárral. Nem marad nyoma. De egy régi elhasznált poggyász okozhat meglepetéseket. Pláne akkor ha:

-Nem jó rendész!

Na, ilyenkor aztán para van, mert a rendész nem csak benéz a gépbe hanem random felugrik és visszaszedi az utolsó motyókat egy kis ellenőrzésre.
Vannak olyan poggyászok, zipzáras vagy számzáras mindegy, amik nagyon könnyen nyílnak. Talán sokat utazik az ürge és már be van járatva a motyója.

-Összegezve, minden számzárat ki lehet pörgetni és minden kulcsost ki lehet nyitni ollóval?

-Igen kopasz. De ha belefutsz a Japókba akkor szólj és jövünk.

-Japókba?

-Japán mágnes záras bőrönd.

Tudni kell, hogy a japánok csoportokban utaznak. 90%-ban kemény fedeles mágnes záras bőröndbe pakolnak. Trükkösek, mert összeszedik mindenki értékét és berakják egy poggyászba.
Ezeket a poggyászokat nagyon nehéz kinyitni. A rakodók ranglétrájának legfelső fokán azok álltak, akik meg tudták csinálni. 100-ból max 2.

Egy időben azt csinálták, amikor még nem volt mozgásérzékelős kerítés a reptér körül és nem voltak mindenhol kamerák, hogy az egész hóbelebancot kivitték a reptér végéhez és szimplán áthajigálták a kerítésen. A kinti kontakt meg összeszedte és hazavitte, bontásra.
Aztán mikor ez már nem volt járható út akkor összedobtak páran és egy rakodó kimet Bécsbe. Ugyanis ott lehet a legközelebb kapni ilyen mágneszáras motyót. Vett egyet belőle és a kulcsot itthon reprodukálták. Ami aztán sok esetben működött is.

Erre rá kell készülni. Indulás előtt jóval már kint kell lennie a cuccoknak és kezdődhet a móka. Ide erős bicska kell és fogó. Feszegetés, vágás, nyírás, tépés.

-Itt nem lényeg az, hogy sérül a poggyász. Kit érdekel. A lényeg, hogy minél többet felfeszíts barátom.
Ha belenyúlsz abba az egybe, akkor nagyon jó vagy hidd el. Ne is foglalkozz mással, csak a japókkal.
Átlagosan 30-40 poggyásszal mennek. Ha ügyes vagy 4-5 talán meglesz.

Tehát a sorrend amit meg kell nézni:

-Japán mágnes záras ( ha van)
-Diplomata vagy pilóta táska
-Kemény fedelesek
-Gyöngyvásznas cuccok.
-És a többi szar is mind.

A legvégén kapod (ha kapod) a kézipoggyászokat. Ezeket a jóhiszemű utasoktól elkobozzák, mert sok esetben túl nagy és a gépnél derül ki, hogy mégis raktérbe kell rakni. (most már a csekkolásnál van egy sablon, amin ha át tudod tuszkolni, maradhat nálad)

Jo-nak egyszer a Lufthansa indulásánál nyomtak a kezébe egy kézipoggyászt és a lelkére kötötték:

-Fiatalember, vigyázzon rá, mert benne van az összes pénzem.

Jo azóta is őrzi.

Folyt köv.