Ma is melóban vagyok.Kicsit kimerülten, mert tegnap párom elmondta az édesanyjának, hogy megyünk Angliába...
Direkt megkértem, hogy én akkor ne legyek ott. Ezért haragszok rá. Jó, mindenképp én leszek a hibás mert az én ötletem, én intéztem, és halkan teszem hozzá, hogy én finanszirozom...
Mind1... végülis "elengedte"... utána kimentem én is beszélgetni.. Nagyon rég nem ittam ennyi vodkát... nagyon rosszul voltam mikor lefeküdtem..de még reggel is!
Annyira jól esett aznapos gyomromra a füstölt hal, hogy szerintem egész nap azt eszek...meg uborkát... kezdem érteni az oroszokat...
Szóval itt ülök melóba, még irnom kell embernek albérlettel kapcsolatba (pontos cím, adatok), és kicsit átírom az angol önéletrajzomat. Néztem tegnap internetes munkakereső portálokat... Hiú ábránd, de láttam adminisztrációs és idegenforgalmis állásokat... Hiuú ábránd.. De azért majd ha ott vagyok megpróbálom
Ki mondta, hogy nem vagyok olyan jó, mint egy inglis?
Vigyázz Anglia, már csak 37 nap!
Főnököm hétfőn tájékoztat felmondásom feltételeiről. Beszélgettem anyámmal (aki munkaügyes ), és mondta, ha főnök spórolni akar rajtam, akkor azt mondja 30a legyen az utolsó nap, nem ragaszkodik az 5éhez.. (5 napot ki kéne fizetnie, amiből 1et dolgozok..érthető..) Viszont arra legyen gondom, hogy a május 2a mivel már nem munkaviszonyban töltendő, nem vagyok jogosult 26a szombat bemenni... Jaj de örültem... Ezen kívül van 2 nap szabadságom is... Legalább elintézhetek pár dolgot...
Bár kimondottan megalázónak tartottam nap mint napi helyzetemet itt, voltak jó dolgok és jó pillanatok.. Végére minden megszépül Ettől függetlenül visszaszámolok, és nagyokat nyelek.. már nincs sok...