Olyan régen írtam, hogy nagyon nehéz összeszedni mindent....

Kedden betelefonáltam munkahelyre, hogy csak szerdán tudok kezdeni, mert párom nélkülem nem tudott elmenni sehova (nem tud annyira angolul). Végigjártuk a helyi munkiaközvetítőket és eléggé elkeseredtünk, mert sehol sem tudtak még nekem sem ajánlani semmit.

Takarításhoz britt erkölcsi bizopnyítvány kell (nekünk magya fordított volt), ami 4 héten belül érkezik meg. Más tipusú munkához NI szám és bankszámlaszám kell. Bankszámlaszámban tudott segiteni a főbérlőnk, de NI számot szintén körülményes megszerezni, kell hozzá egy munkahely majd bizonyos idő, hogy megérkezzen...

Aki külföldre megy dolgozni: ismerőstől vagy más úton módon várja kinnt munka! Albérletet 1 hét alatt lehet szerezni, de munkához legalább egy hónap kell. Azok, akik tesconál dolgozotak, kb. 2-3 hetet vártak a felvételre...szóval nem árt készülni...

Szerdán bementem dolgozni a Debensham-be. Jóóóó nagy bevásárlóközpont a sok jóó nagy és jóóó drága bevásárlóközpont között... Szóval nem voltam rossz helyen. Csak rossz cégnél.

Tudni való, hogy az áruházakban többnyire az áruház általában az áruház által felvett alkalmazottak dolgoznak fix bérért, és plusz jutalékért eladások után. Én egy pultnál voltam, amit egy cég bérelt az áruházban. Mi az szerint dolgoztunk, hogy mit adunk el. Nincs fix, csak jutalék. A dolog talán nem hangzik rosszul az ügyesebb üzletkötők számára, de ez nem egy olyan munka, amit hosszútávon és kifizetődően lehet végezni. Első nap kiborultam, délután hazaküldtek.

Átolvastam a szerződést. Van fix bér, ha az ember ledolgozza a hónapot (kb 6 nap marad szabad egy 31 napos hónapban) és ezalatt 10-12 óra napi munkát értek (650 font/hó). Egy hónap után... addig semmi. A gond valahol ott van, hogy ha egy számológéppel megáldott ember nekiül számolni ez bizony kevesebb, mint az 5,5 fontos minimál órabér. És apelláta nincs, mert mint magánvállalkozót bíznak meg. Még az is igen kínosan érintett, hogy két hét felmondási idő van: tehát ha haza kell jönni mert gáz van, akkor nem lehet, ki kell böjtölni....

Mindeközben párom nélkülem nem ment sehova, nem írt senkinek...

Másnap elmentem ismét dolgozni, de csak ugyanazt hallottam amit előző nap. A munkába kijutásom 11 font volt, és a jutalék amit aznap sikerült szereznem 4 font... És bevallom, szerencsés voltam, két terméket is eladtam. A tréneremnek pont aznap semmit sem sikerült. Mivel gyorsan mondtam fel, neki utalták a pénzemet, közös megegyezéssel...

A munka amugy jó volt, szeretek eladni, és a hangulat is nagyon jó volt. Tényleg, iszonyú jó trénerem volt. Voltunk ott a világ minden tájától: Bukarest, Lengyelország, Dél-Afrika...etc..

Viszont: legidőssebb kollega 1 hónapja volt ott.. mindenki friss hús (gyanús)... Ugyanakkor egy uriember akivel dolgoztam mesélte, neki a cég fizette a repjegyet és jelenleg a zsállást. Még talán találna más munkát (már van NI száma), de nem tud annyit félretenni, hogy lefoglalózzon egy szállást. Nevetve mesélte, hogy eredetileg ő akart hazaküldeni pénzt, de most az asszony írta neki, hogy küld pénzt, jöjjön csak haza... Nem tudom honnét származott (mondta az ország nevét, csak bennem nem ragadt meg), de ugyanezeket a dolgokat nekem is felajánlották, csak én már addigra mindent elintéztem...

Péntekre beteg lettem, és eldöntöttem: elég, hazamegyünk... Nincs annyi pénzünk, hogy egy hónapot kinnt legyünk, és Istenre bízzuk magunkat. Inkább veszítsünk kevesebbett...

Szóval várost néztünk Nagyon jó volt! És sajnáltuk, hogy nem maradunk... De máig belegondolok, nem az éhenhalásról van szó, de haza nem tudom hogyan jöttünk volna...

Szombaton belázasodtam, nem mentünk sehova.. filmet néztünk, sütiztünk... az is jó volt

Vasárnap bejártuk a város másik felét, és vettünk két robotot Egy roboqad-ot és egy Dragonfly-t a WooWee-től... Ne gondolja senki, hogy nagy tétel, magyarországon 3X annyiért kérik...

Hétfőn vissza... Ködben.. Rossz időben.. a tériszonyommal... alig vártam, hogy leszálljunk...

Jó volt kinnt... a munka hiányzott mindkettőnknek és nagyon... Két napig depressziósan feküdtem visszaérkezés után és képtelen voltam bármit is tenni... London csodálatos volt, és akinek lehetősége van rögtön dolgozni, annak ajánlom. Aki úgy menne ki mint mi, az jól gondolja meg, mert legalább egy hónap kell a munka találáshoz... Amugy máig imádom az egy fontos boltot (IceLand), és a burgonyasalátot A tartós kenyér meg messziről veri az itthoni fehérkenyeeret (legalábbis mi imádtuk ).
A közlekedést nehéz megszokni, viszont legalább olyan mókás is
Szóval ha lehetne, én mennék vissza