Kattints ide a betyárokról szóló videó megtekintéséhez!
Rózsa Sándor
Ezön a sütét éccakán
Csillag ragyog az ég alján;
Csillag ragyog, hajnal hasad,
Szeretnélek, de nem szabad.
Csütörtökön virradóra
Tanáltam egy csőszgunyhóra,
Mellém raktam fegyverömet,
Öleltem a kedvesömet.
Még jó el se szöndörödtem,
Kilenc zsandár áll mellettem:
– Zsandár urak, mit akarnak?
Talán bizon mögvasalnak?!
– Mögvasalunk, mögkötözünk,
Kalocsára bekisérünk! –
Kalocsai nagy törvénybe
Harminchat úr ül a székbe,
Kacsingatnak a szömömbe
– Hány csikó jut az eszömbe?
– Nem jut neköm több eszömbe:
Mint miért vagyok tömlöcbe.
Csittög-csattog a vas ajtó,
Talán gyün a tömlöctartó?
Vizitálják a rabokat:
Mivel mulatják magukat?
Mondjátok tömlöctartómnak:
Ne örüljön rabságomnak,
Mer, ha rabságomnak örül,
Nemsoká ű is bekerül.
Vigyétek ruzsámnak hirül,
Holtakkal vagyok egyszínű,
Amit öszök, nem jó ízű,
Étel-ital mind keserű.
Mondjátok édösanyámnak:
Küldjön egy párnát fiának;
Mögsegít még a jó Isten,
Nem kénlódok mindig itten.
Rózsa Sándor az én nevem,
Ösmerős is minden helyön.
Csongrád megye a lakásom,
Hatvan betyár a pajtásom.
Rózsa Sándor az én nevem
Rózsa Sándor az én nevem,
Az urakat nem ismerem,
Bakony-erdő a lakásom,
Ezer betyár a pajtásom.
Aki betyár akar lenni,
Nem kell annak megijedni,
Én is az akarok lenni,
Én sem szoktam megijedni.
Tizenhat esztendős voltam,
Mikor lopni megtanultam,
Loptam harminchárom lovat,
Mégsem csörgetem a vasat.
Tele a zsebem bankóval,
Az istállóm lopott lóval:
Harminc fakó, harminc deres,
Hej! Az mind szép jányra keres.
Fut az betyár a pusztába,
Sír babája ablakába.
Ne sírj babám olyan nagyon,
Nem lövik a betyárt agyon.
Csinos makra az én pipám,
Száz aranyért nem is adnám,
Csinos az én rózsám ajka,
Mikor szám csókja borítja.