Kérdezés előtt olvasd el az összefoglalót, de minimum a "Gyakran feltett kérdések" bekezdést!
A topik célja, hogy segítsen eligazodni a hálózati adattárak piacán. Mivel a NAS-sal kapcsolatos igények rendkívül sokfélék lehetnek, a lehetséges megoldások között is igen komoly eltérés lehet árban, teljesítményben, kényelemben és rugalmasságban egyaránt.
Az összefoglalóban összegyűjtöttük a legfontosabb alapinformációkat, és az egyes lehetőségek rövid bemutatásával igyekszünk segíteni, milyen irányba induljon el a leendő NAS-tulajdonos.
Mi az a NAS?
A NAS (Network Attached Storage) egy olyan eszköz vagy számítógép, amely hálózaton keresztül tárolási kapacitást biztosít.
Miért hasznos?
A NAS lehetővé teszi a fájlok közös megosztását és tárolását a hálózaton keresztül. Ez különösen hasznos otthoni vagy kisvállalati környezetben, ahol több eszközről szeretnénk hozzáférni a fájlokhoz.
Hogyan működik?
A NAS egy különálló eszköz vagy egy számítógép, amely speciális szoftverrel van felszerelve. A NAS-nak saját operációs rendszere van (ADM, DSM, QTS), és csatlakozik a hálózathoz (általában Ethernet-kábellel vagy vezeték nélkül). A felhasználók a hálózaton keresztül hozzáférhetnek a NAS-hoz, és fájlokat tárolhatnak, megoszthatnak vagy lekérdezhetnek róla.
Milyen feladatokra használható?
A NAS-t gyakran használják adattárolásra, biztonsági másolatok készítésére, médiafájlok (pl. filmek, zene) streamelésére, valamint otthoni vagy kisvállalati szerverként.
Összességében a NAS egy rugalmas és praktikus megoldás a fájlok tárolására és megosztására a hálózaton.
Gyakran feltett kérdések
K: Milyen NAS-t vegyek 60e FT környékén alap felhasználásra?
V: 100%, hogy a használt piacon találsz csak ilyen eszközt. Nem kompromisszummentes, de ha nagy hibája nincs, még hosszú éveken át ki fog szolgálni. Arra mindenképpen figyelj, hogy a három nagy gyártó (Asustor, Synology, Qnap) termékei közül válassz. pl. mert ~10évig adnak ki biztonsági hibajavításokat. Vagyis ha veszel egy 6 éves NAS-t az jó eséllyel még 4 évig kap javításokat. Más gyártók nem ilyen jók a támogatásban.
K: Ha beteszem a HDD-met az új NAS-ba, megmaradnak az adataim?
V: Biztos, hogy nem. Mindegyik eszköz azzal kezdi a használatba vételt, hogy újraparticionálja, új fájlrendszert (ext4, vagy btrfs) hoz létre, vagyis az összes eddig rajta tárolt adat elvész.
K: Ha a régi NAS-ból kiveszem a lemezeket és beteszem az új NAS-ba, megmaradnak az adataim?
V: Általában azonos gyártó, azonos CPU-val szerelt eszközei között működhet a dolog. Érdemes megnézni a gyártó oldalán (Asustor, Synology , Qnap), hogy mely modellek között lehet hordozni a lemezeket adatvesztés nélkül. A költözést mindig azzal kezdd, hogy a fontos adatokatról készítesz egy biztonsági másolatot.
K: Bármilyen lemezt beletehetek a NAS-b?
V: Gyakorlatilag bármilyen SATA csatlakozós merevlemezt/SSD-t befogadnak. Abban az esetben ha RAID1 vagy RAID5 kötet a cél, figyelni kell arra, hogy milyen technológiát (CMR konra SMR) használ a lemez. Ha lehet, akkor CMR lemezek részesítsd előnyben. Az SMR lemezek is alkalmasak a feladatra, de fontos, hogy nem szabad őket keverni. Vagyis egy CMR és egy SMR lemez egy tömbön belül nagyon lelassíthatja az elérés sebességét.
K: Kell-e nekem otthonra RAID és ha igen, melyik verziója?
V: A RAID használata nem helyettesíti a biztonsági mentést. A RAID verziójától függően vagy a kapacitás bővítésére szolgál, vagy a rendelkezésre állást növeli úgy, hogy az egyik lemez meghibásodása esetén is elérhetőek maradnak az adatok. A RAID használatához legalább kétfiókos NAS szükséges, ezek JBOD, RAID-0 és RAID-1 módokat tudnak.
JBOD, és RAID-0 esetén a lemezek kapacitása összeadódik, de bármelyik lemez "elvesztése" esetén minden adat odavész.
A RAID-1 viszont nem adja össze a lemezek kapacitását, hanem a lemezek egymás tükörképei lesznek. Így az egyik lemez elvesztésekor még elérhetőek maradnak az adatok. Ez azt is jelenti, hogy a RAID1-hez két egyforma kapacitású lemezre van szükség.
Három vagy több fiókos eszközök már képesek a RAID5 megvalósítására. A méret úgy számolható ki, hogy összedod a lemezek össz kapacitását, és kivonod belőle az egy lemez által biztosított kapacitást. Pl. 3db 4TB lemezzel számolva az össz kapacitás 12TB, amiből lejön egy lemeznyi méret: 12-4=8TB-os lesz a kötet kapacitása. A számolgatást leegyszerűsíti a RAID számológép.
RAID1 és RAID5 esetén is fontos, hogy mielőbb pótold a hibás lemezt, mert még egy lemez meghibásodása esetén minden rajta tárolt adat elveszik.
Bármelyik megoldás mellett döntesz, rendszeres készíts biztonsági mentést.
K: Mennyi lemezből építsek RAID tömböt?
V: Ha nagyobb RAID tömbökben gondolkodik valaki, pl.nagyobb RAID szinten (RAID5/6), akkor jellemzően igaz az a szabály, hogy a több, de kisebb merevlemez több tárhelyet ad, mint a kevesebb, de nagyobb. 8x3TB az nagyobb tárhelyet fog adni (19.1TB), mint 4x6TB (16.4TB). Cerébe drágább sokfiókos eszközt kell vásárolni, hogy beleférjen a sok "kis" lemez.
K: Rendben, de akkor hogyan oldjam meg az adataim biztosítását?
V: Erre több módszer is létezik, általánosságban a 3 2 1 szabályt érdemes követni. Ugyanakkor már azzal is nagy lépést teszel, ha heti egy alkalommal rákötsz a NAS-ra egy USB-s merevlemezt, amire (automatikusan) lementi a rajta lévő fontos adatokat, majd a mentés végeztével visszateszed a fiók mélyére. A mentési feladatok automatizálására minden gyártó biztosít olyan programot, ami a NAS megadott mappáiról biztonsági másolatot készít a felhőbe, vagy egy külső merevlemezre.
Szintén az adatok biztonságban tartásáról szól a HW-es védelem. Ez lehet egy zavarszűrős, túlfeszültségvédelemmel ellátott elosztó, vagy szünetmentes tápegység.
A legnépszerűbb ajánlott gyártók (ABC sorrendben)
Asustor topik
Operációs rendszer: ADM (ASUSTOR'S Device Manager).
A felhasználói felület bemutató oldala: link
Alkalmazásbolt: [link]
Synology topik
Operációs rendszer: DSM (Disk Station Manager).
A felhasználói felület bemutató oldala: link
Alkalmazásbolt: [link]
Qnap topik
Operációs rendszer: QTS.
A felhasználói felület bemutató oldala: link
Alkalmazásbolt: [link]
Egyéb gyártók / megoldások
WD PersonalCloud
Egy érdekes öszvér megoldás, amikor a merevlemezt gyárilag fixen beépítik a NAS-ba. Előnyük, hogy nem kell külön megvásárolni, és beszerelni a merevlemezt, csak bekapcsolod és működik. Egyben ez is a hátrányuk. Ha elromlik, szinte javíthatatlanok,hiszen kereskedelmi forgalomba nem kerülő merevlemezekből építkeznek (egyedi csatolót használ). A rajtuk futtatható programok választéka is igen szűkös. A kétlemezes verzió (kikapcsolható) RAID-1 üzemmódban működik. Itt a PH!-n is van külön topikja, ahol felteheted az eszközzel kapcsolatos kérdéseket.
Synology BeeStation
A WD-hez hasonló integrált megoldás, de itt még kolátozottab a használhatóság, mert csak a saját programján keresztül érhető el az eszköz, és a rajta tárolt adatok.
Zyxel topik
Operációs rendszer: NSM
A felhasználói felület bemutató oldala: link
Mivel elég régi eszközök, a gyártói támogatás is megszűnt, a beszerzésük már nem ajánlott.
Minimalista megoldás - routerre kötött HDD
Ha a routereden van USB csatlakozó, akkor egy merevlemezt rádugva elérhetővé válnak a fájlmegosztás, médiaszerver, és esetleg a letöltéskezelő szolgáltatások. Mivel a routerek gyenge CPU teljesítménye kevés RAM-al párosul, 2-3 (türelmes)felhasználónál többet nem tudnak kiszolgálni. Kisebb file-ok (pl. office dokumentumok) megosztására és nem túlzottan nagy bitrátájú filmek streamelésére megfelelhet - más célra nem igazán ajánlott.
Épített NAS
NAS építését elsősorban akkor érdemes megfontolni, ha kinőttük a belépő szintű, 2-4 lemezes kategóriát. Sajnos a nagyobb teljesítményű eszközök viszonylag drágák, és otthon olcsóbban összeállíthatunk egy PC-t, amelyben ugyanolyan hardver található. Azonban a spórolásért cserébe nem kapunk előre telepített és optimalizált rendszert. A méret, a zaj, és fogyasztás terén is kompromisszumokat kell kötnünk. A rendszerek alapját a Linux biztosítja, így a műveleteket parancssorban kell elvégezni.
Hardver szempontjából érdemes az alacsony fogyasztást, kis méretet és a passzív üzemet előtérbe helyezni. A mai x86-os processzorok teljesítménye bőven elegendő otthoni felhasználásra, és csak indokolt esetben érdemes olyan erősebb processzort választani, amely például virtuális gépek futtatására is alkalmas. Akik belevágnak, a Home server topikban találhatnak segítséget és útmutatást.
A PC mint NAS
Felmerülhet mindenkiben a gondolat, hogy a mindig rendelkezésre álló és amúgy is sokat üzemelő PC-nk legyen a hálózati kiszolgáló. Ez az ötlet sokkal kevésbé jó, mint amilyennek elsőre hangzik. Vannak előnyei:
- A jellemző desktop PC bármilyen NAS-nál sokkal erősebb
- Az épített NAS-hoz hasonlóan szabad kezünk van a szoftverek kiválasztásában
Azonban a hátrányok sem elhanyagolhatók:
- Az épített NAS-hoz képest is bonyolultabb lehet a szolgáltatások működésre bírása. Nincs egy egységes központi felület felület, ahol pár kattintással elvégezhetjük a beállításokat.
- Gyakran nem oldható meg a 24 órás üzem. Pl. a PC-t nem tudod kitenni a garázsba/spájzba, hogy ne a szobában zajongjanak a ventillátorok és merevlemezek.
- Végül a pénzügyi oldal, azaz a fogyasztás, ami miatt az olcsó nem lesz olyan olcsó. Egy takarékos desktop gép alapjáraton megeszik 20-40W-ot, terhelés közben pedig akár a tripláját is. 0-24 órás működés esetén ami éves szinten akár 17'000.-Ft-os áramszámlát jelent. Ez talán nem tűnik soknak, de ha úgy nézzük, hogy 3 év alatt kitermeli egy kisebb használt NAS árát, akkor mindjárt nem olyan kevés. Ha a NAS funkció nem jelent napi +18-20 óra üzemet, akkor persze alakulhat ez másképp is - annak egyedileg utána kell számolni.
